Mit tesz egy lélegzet? – a TF kutatásoktól a Mayo klinikáig!
2025. január 20.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Koller Ákos, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) emeritus professzora és kutatócsoportja a légzésmechanika és a sport kapcsolatáról publikált cikket.

Kutatásainkat a korábbi légzéskutatások és a Covid-19 pandémia stimulálta – mondta Koller Ákos, a Sportélettani Kutató Központ professzora. A New England Journal of Medicine-ben, valamint a Journal of Intensive Care Medicine-ben megjelent cikkek kimutatták, hogy a testpozíció jelentősen befolyásolta a betegek túlélését. Ez adta nekünk az ötletet, hogy megnézzük a légzés mechanikáját, először egészséges fiatalok két csoportjában: az egyik sportolt, a másik pedig nem.

Kutatásaink során légzési öveket használtunk, hogy megfigyeljük, milyen arányban vesz részt a hasi és a mellkasi légzés az egész légzés mechanikájában. Azt találtuk, hogy a hasi és a mellkasi légzés hozzájárulása az egész légzéshez különbözött a testhelyzetek függvényében. A hasi légzés háton fekve volt a legnagyobb, míg a mellkasi légzés ülő és álló helyzetben dominált. Fontos eredmény még, hogy a hasi légzés jól korrelált a légzésszámmal; amikor a hasi légzés dominált, a légzésszám kisebb volt. Ez azt jelenti, hogy a hasi légzés kevesebb energiát igényel a szervezettől.

Ha minden percben csak eggyel vagy kettővel kevesebb lélegzetet veszünk, az egész napra több mint ezerrel kevesebb (ha a percenkénti légzésszám 15-ről 14-re vagy 13-ra csökken akkor a nap végére 21600-ról 18720-re esik vissza) légzést jelent, így a légzőizmoknak jóval kevesebb munkát kell végezniük. A sport szempontjából az is fontos, hogy a sportolóknál a hasi légzés dominált, ami arra utal, hogy a sport a légzés mechanikáját gazdaságosabbá teszi, így a sportoló nagyobb teljesítményre képes.

Kutatásunk eredményeit a Journal of Clinical Medicine-ben közöltük, és tervezzük, hogy további kutatásokat végzünk különböző sportágakban, hogy megértsük, miként befolyásolja a hasi és a mellkasi légzés a sportoló teljesítményét. Eredményeinket tavaly az Amerikai Élettani Társaság konferencián mutattuk be, ahol Decker Szonja TDK-s hallgató prezentálta a posztert. Öröm és bánat egyaránt, hogy egy híres professzor, Gary Sieck is odajött, és annyira megtetszettek neki az eredményeink és Szonja, hogy meghívta őt a Mayo Klinikára kutatni. Szonja már kint is van, és bár a mínusz 25 fokos hideget nem éppen könnyű elviselni az utcán, a laborban, ahol a légzést molekuláris szinten kutatja, kellemes meleg van. Remélem, hogy sokat fog tanulni, és visszatér Magyarországra.

Másik két munkatársam, akiket meg kell említenem, Horváth Tamás, népszerűbb nevén Tom, és Takács Johanna, akik nélkül ez a projekt nem valósult volna meg, nekik ezúton is köszönöm.

Lemyze, M et al. Prone Positioning in Severe Acute Respiratory Distress Syndrome. N. Engl. J. Med. 2013, 368, 2159–2168. PMID: 24004131. DOI: 10.1056/NEJMc1308895

Shelhamer, M.C. et al. Prone Positioning in Moderate to Severe Acute Respiratory Distress Syndrome Due to COVID-19: A Cohort Study and Analysis of Physiology. J Intensive Care Med. 2021 Feb;36(2):241-252. doi: 10.1177/0885066620980399.

További oldalak

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek

2026. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!