A korábban végzett kutatás kimutatta, hogy az élsportolók az egészségügyi dolgozók után a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportot képezik Magyarországon, sőt vélhetően világszerte is. Dr. Lacza Zsombor, a TE tudományos rektorhelyettese, egyeztetve a TE rektorával, Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajossal, június 17-én műhely-konferenciát szervez ebben a fontos témában az intézményben.
A konferenciáról és a kutatás eredményeiről a rektorhelyettes a Testnevelési Egyetem Sportági Intézeti Tanácsán tájékoztatta a résztvevőket, egyben megosztotta a koronavírussal összefüggő legfrissebb információkat. Dr. Lacza Zsomborral beszélgettünk.
Kutatása során milyen tapasztalattal gazdagodott a vírushelyzet idején külföldön, illetve idehaza készülő sportolóink vizsgálata kapcsán?
A február-márciusban nemzetközi versenyre, edzőtáborba utazók tizenegy százaléka kapta el a koronavírust, ami igen magas arány – válaszolta Dr. Lacza Zsombor. – Ez természetesen még akkor történt, amikor semmiféle védő rendszabályok nem voltak érvényben, jóllehet nehéz is elképzelni úszóversenyt maszkban és gumikesztyűben úszva. Az itthoni körökben mozgó sportolóknál ez az arány jóval kisebb, nagyjából egy százalék. Mindez arra utal, hogy a kiemelt, nemzetközi szinten profi életmódot élő sportolóink erősen veszélyeztetettek egy ilyen járvány idején.
Sportolók szűrése a Testnevelési Egyetemen 2020. április 30-án
Hogyan csapódott le náluk a betegség?
Enyhe tünetekkel vészelték át, kórházba egyikük sem került. De néhány esetben tartósan fennmaradó hőemelkedés, fáradékonyság és nehéz légzés áll fenn, amely jelentősen rontja a sportteljesítményt, ezért lehetőség szerint az enyhe tünetekkel átvészelést is kerülni kell.
Egy-egy élversenyző szervezete nagyobb ellenállást fejt ki a koronavírus ellen, mint a hétköznapi embereké – ez megmutatkozott számokban vagy bármilyen más módon?
A sportolók között kiemelkedően alacsony azok száma, akikben tartós immunitás alakult ki – huszonkilencből egyben. Ez azért van, mert az immunrendszerük más elemei már semlegesítik a vírust, és el sem jutnak az antitestek termelődésének fázisába. Nem igaz viszont, hogy az lesz védett, akiben erősek voltak a betegség tünetei, vagyis nem lehet előre meghatározni, ki lesz védett, illetve ki nem.
Elképzelhető, hogy ugyanaz az ember többször is átessen ezen a betegségen?
A védettség az idő előrehaladtával csökken, még zajlanak a mérések, de már látszik, hogy ez a vírus nem olyan, mint a rubeola, hogy aki egyszer átesett rajta, többé védett marad. Ebből következik, hogy nyájimmunitás sincs.
Immár itt a nyár – hogyan tovább?
Egy-egy sportközösség visszatérhet a normál működéshez, de egyelőre limitálni kell az emberek közötti szoros kontaktust, különösen a veszélyeztetett területről érkezők esetében. A vírus cseppfertőzéssel terjed, a legfontosabb tehát a maszk viselése. Fontos továbbá gyakran szűrni a populációt, és aki terjesztő, azt azonnal izolálni kell. A betegséget könnyű felismerni, a fő tünetek a láz, a nehéz légzés, a szaglásvesztés, igaz, aki tünetmentes hordozó, azt csak orr- vagy torokmintából vett PCR-teszttel lehet igazolni. Megijedni nem kell, félni sem, hiszen ismerjük az ellenfelet, de a fertőzés kockázatát alacsonyan kell tartani. Megjegyzem: a téma fontossága miatt egy koronavírus-szűréssel egybekötött műhelykonferenciát rendezünk a Testnevelési Egyetemen. Úgy gondolom, vannak olyan jelek, amelyek miatt a felelős sportvezetőknek érdemes pontosan tájékozódni a helyzetről. Ehhez szeretnénk orvos és kutató-társaimmal segítséget nyújtani június 17-én délelőtt, amire minden szakszövetséget várunk majd szeretettel.
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
