A Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskolájában, Dr. Radák Zsolt professzor úr, a Sport- és Természettudományi Kutató Központba az alábbi témára vár jelentkezőket, állami ösztöndíjas doktori helyre. A kutatási téma címe: Oxidatív stressz és adaptáció fizikai terhelés alatt, különböző életkorban.
A kutatási téma leírása
Becslések szerint napi 2 billió szabadgyök molekula képződik egy patkány sejt mitokondriumaiban. Intenzív mozgás folyamán az izomsejt mitokondriumaiban az oxigén molekula belépése akár százszorosára is nőhet, ami együtt jár a szabadgyök képződés növekedésével. A szervezet nem mindig képes a teljes védelemre a szabadgyökökkel szemben. Általában azt mondhatjuk, hogy egyszeri terhelés edzettleneken oxidatív sérüléssel jár, de a rendszeres edzés csökkenti a minennapos oxidatív sérülés nagyságát azáltal, hogy növeli a védőrendszer aktivitását. A témába vágó vizsgálatok szinte mindegyike patkánykísérleteken alapul, ám valószínű, hogy a patkányszervek érzékenyebbek az oxidatív sérülésre a magasabb xanthine oxidase és az alacsonyabb superoxide dismutase aktivitás miatt.
A jövőbeli kísérletekben szeretnénk az állatkísérletek emberi adaptálhatóságát vizsgálni. Azt tudjuk az irodalomból, hogy idős állatok (edzettlenek) érzékenyebbek az oxidatív stresszre. A kérdés az, hogy vajon a rendszeres edzés milyen alkalmazkodási folyamatokat vált ki a különböző korú állatoknál és az, hogy az esetleges adaptáció szervspecifikus-e.
Az is valószínű, hogy a szabadgyökök bizonyos oxidatív jelekkel szabályozhatják a fehérjeszintézis sebességét és megjelölik (jelölhetik) azt a fehérjét, aminosavat, amelyiknek a szintézisére szükség van. Különböző típusú edzések hatására bizonyos enzimek, strukturális fehérjék különböző módon válaszolnak. Bizonyos fehérjealkotók szerkezetének szabadgyökök által kiváltott változása segíthet a szabadgyökök sejtfolyamatokban lévő szerepének jobb megismerésében.
A DNS szerepe rendkívül fontos a fehérjeszintézisben és oxidatív sérülése jelentős következményekkel járhat. Szeretnénk vizsgálni a DNS sérülés nagyságát, vizeletből nyert mintán, edzetlen és edzett egyéneknél különböző életkorban. A DNS „repair” helyreállítása nagyon fontos és a rendszeres edzés valószínűleg befolyásolja ezt a mechanizmust. A jelenlegi tudásunk nagyon hiányos ezen a területen is.
A kutatással kapcsolatban érdeklődni lehet Dr. Radák Zsolt professzor úrnál a
Sport- és Természettudományi Kutató Központ >>>
Radák Zsolt közleményei az MTMT-ben >>>
Jelentkezési hirdetmény >>>
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
