Tudományos hírek

Jelentős felfedezést tett a Testnevelési Egyetem kutatócsapata

Jelentős felfedezést tett a Testnevelési Egyetem kutatócsapata: az izomláz oka nem az izomban, hanem az idegben keresendő. Publikációjuk komoly nemzetközi figyelmet váltott ki, a tekintélyes szaklap valaha megjelent cikkeinek leglátogatottabb írása lett - írja a Magyar Nemzet.

Jelentős felfedezést tett a Testnevelési Egyetem kutatócsapata (Sonkodi Balázs)

A mozgásterápiával végzett fájdalomcsökkentésben is szerepet játszhat az izomláz okára magyarázatot adó magyar felfedezés, ami komoly nemzetközi figyelmet váltott ki tudományos körökben. Az Antioxidantson megjelent publikáció a megjelenés óta több mint húszezres látogatottságával nemhogy a legfrissebben megjelent cikkek között lett az első, hanem a tekintélyes szaklapban valaha megjelent cikkek között is a legolvasottabb lett.

„A szakemberek és a kutatók körében régóta folyik a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is okozza az izomlázat. Korábban megdőlt az a vélekedés, miszerint az izomláz kialakulásáért az aktív mozgás közben felszaporodott tejsav lenne a felelős; miként az az elképzelés sem igazolódott, hogy a kellemetlen izomfájdalmat az izomrostok mikroszakadása vagy gyulladása okozná” – mondja Sonkodi Balázs, a Testnevelési Egyetem orvosokból és tudósokból álló csapatának munkatársa a Mandinernek.

Az ő, valamint Berkes István professzor és Koltai Erika által jegyzett tudományos cikk szerint a sportolást gyakran kísérő jelenség az izomorsóban található érzőidegek mikrosérülésének számlájára írható – olvasható a Mandiner cikkében.

Korábbi kísérletek alapján vetik fel, hogy az izomláz mind fájdalom, mind gyulladás tekintetében szakszóval élve „heveny kompressziós neuropátia képét” mutatja, vagyis idegi eredetű. Így nem is izomláznak, hanem idegláznak kellene hívnunk, mivel az izomláz oka nem az izomban, hanem az idegben keresendő.

„Az izomorsó az izomrostok között található mikroképlet, amit voltaképpen az izom agyának is nevezhetünk. Ezekben a még a legfejlettebb orvosdiagnosztikai eszközökkel sem látható orsókban érzőidegrostok találhatók, amelyek úgynevezett fékező-izomműködéssel járó fizikai terhelés során vagy edzetlen állapotban kompressziós mikrosérülést szenvedhetnek, ekkor alakulhat ki az izomláz” – mutat rá Sonkodi. „Valaha élsportolóként teniszeztem, és mint minden sportoló, én is kíváncsi voltam arra, hogy mi lehet az izomláz oka” – válaszolja, amikor arról kérdezem, miért választotta orvosként ezt a kutatási területet.

Mint mondja, először empirikus tapasztalatok vezették oda, hogy azt gondolja, az izomláznak idegi oka van, de később – munkatársaival – arra a következtetésre jutott, hogy az érzőideg mikrosérülése „eldugva”, az izomorsóban keresendő.

Publikációjuknak köszönhetően pontosabbá vált a kétfajta izommunka idegi vezérlésének pontos ismerete.

Az egyik ilyen izom-összehúzódás típusa az úgynevezett excentrikus, ami gyorsulással, lassulással, egyensúlyozással járó mozgások – síelés, lovaglás, futás lejtőn lefelé – során fedezhető fel. Az ilyen típusú mozgásokat követően alakulhat ki izomláz. Ezt egyébként negatív energiával járó mozgásnak is hívják, amiatt, hogy kisebb energiabefektetéssel járnak.

Az excentrikus izom-összehúzódás ellentétjére, a koncentrikusra teljesen más idegi kontroll és ezzel együtt más gyulladásos folyamat jellemző. Sonkodi szerint azonban az izomlázat kísérő gyulladás összekapcsolódhat más háttérbetegséget kísérő gyulladással, amely ronthatja annak klinikai képét, mint például allergia esetében. A Testnevelési Egyetem munkatársainak jelenleg két további cikke is bírálat alatt van a témához kapcsolódóan, várakozásaik szerint mindkettőnek komoly relevanciája lesz.

A magyar kutatók arra is javaslatot tesznek, hogyan lehet otthoni környezetben az egészséges idősek immunrendszerét mozgásterápiával erősíteni a koronavírus-járványos időszakban. Az említett két izomösszehúzódás-típusnak ugyanis ebben is van jelentősége. Másrészt Sonkodi feltételezése szerint a degeneratív kórképek mögött húzódó gyulladásos folyamatokban is. Közelebbit azonban ennek kapcsán a publikáció elfogadásáig nem árult el.

forrás: Magyar Nemzet

publikáció,Koltai Erika,Berkes István,mozgásterápia,Sonkodi Balázs,felfedezés,izomláz