Elhunyt Dr. Zalka András, a TF korábbi rektora

Életének 92. életévében, január 16-án elhunyt dr. Zalka András, neves labdarúgó szakember, sportvezető, a TF egykori rektora, a sportjáték tanszék korábbi vezető oktatója, aki komoly szerepet vállalt a Ferencváros labdarúgócsapatának történelmi sikereiben is.

Dr. Zalka András 1954-ben nyert felvételt a Testnevelési Főiskolára, ahol labdarúgó szakedzői diplomát szerzett, majd 1959-ben a Baróti Lajos vezette magyar labdarúgó-válogatottnál dolgozott. Ezt követően a TF-en betöltött tanári állása mellett 1962-ben a Ferencvárosnál kezdett dolgozni. Zalka Andrásnak, Mészáros József, akkori vezetőedző segítőjeként komoly szerepe volt a klub történelmi sikereiben, bajnoki címeiben, kupadiadalaiban és a magyar klubfutball mindmáig legnagyobb sikerében, a Vásárvárosok Kupája megnyerésében.

Később dr. Lakat Károly edzősége alatt a teljes FTC utánpótlásszakági irányítója volt, majd 1968-ban a TF-en igazgatóhelyettesnek választották. Ezt követően 1978 és 1984 között az intézmény rektoraként tevékenykedett.

A kiváló futballszakember és edző a www.tempofradi.hu oldalnak 15 évvel ezelőtt így összegezte pályafutásának kezdeti éveit és a TF-hez fűződő, életre szóló kapcsolatát.

„…1931-ben születtem Győrben. Gyerekkoromtól Fradi-drukker vagyok. Amikor a csapat Győrben játszott, mi már a vasútállomáson vártuk Sárosiékat. A MÁV-DAC-ban kezdtem focizni, majd felnőttként az állami erdőgazdaságok csapatában, a MALLERD-ben játszottam. A tanítóképző elvégzése után felvettek a Testnevelési Főiskolára, ahol 1954-ben testnevelő tanári és labdarúgó szakedzői diplomát kaptam. Győrben állás várt, és mellette az ETO-ban futballozhattam volna, mégis maradtam Budapesten, mert Csanádi Árpád tanársegédi állást kínált a tanszékén. Az oktatás mellett a TF csapatával a Budapest-bajnokságban és az NB III-ban is játszottam, Friedmanszkyval, Thomannal és Csabaival együtt. Balfedezet voltam. 1957-ben Csanádi, aki egyben az edzőm is volt, javasolta, hogy Friedmanszkyval együtt igazoljon le a Fradi, de én felmértem a képességeimet és maradtam. Nemsokára Csanádi elment az OTSH-ba dolgozni, és megörököltem tőle a csapatot: játékosedző lettem.

Fantasztikus tanévnyitó kitüntetésekkel Zalka András

Egész életemben egyetlen (fő)munkahelyem volt, a Testnevelési Főiskola, később Testnevelési Egyetem. Minden lépcsőfokot végigjártam ott. Aztán 1968-ban igazgatóhelyettes lettem a TF-en. Mivel ez az állás egész embert követelt, el kellett hagynom a Ferencvárost. 1978 és 1984 között rektor voltam, majd nyugdí­jba vonulásomig a Sportjáték Tanszéket vezettem.

A főiskolán, majd az egyetemen jól éreztem magam. Azt hiszem, eredményes munkát végeztünk. Reformokat vezettünk be, új tanterveket dolgoztunk ki, rugalmasabbá tettük az oktatási struktúrát. Közben könyveket és jegyzeteket í­rtam, folyóiratot szerkesztettem, szakértőként szerepeltem a TV-ben és a rádióban. Korábban, a hatvanas években az is megesett, hogy az első bajnoki meccset én közvetí­tettem a televí­zióban, a másodikat pedig Vitray.

Munkatársaimmal tanulmányoztuk a korszerű német, angol, spanyol edzésmódszereket és igyekeztünk itthon is elterjeszteni azokat. A napi edzői gyakorlatot azonban nemigen tudtuk befolyásolni, azt alapvetően a társadalmi-gazdasági környezet határozta meg.”

Zalka András egyik legkedvesebb emléke, szinte mottója így szólt:

„A hatvanas években Lakat Karcsi kiemelkedett az edzők hazai mezőnyéből. Nagyszerű humora is segí­tette abban, hogy igazán közel tudott kerülni a játékosokhoz, de ha kellett, ki is osztotta őket. Egyszer valamelyik elképzelését a játékosok nem tudták megvalósí­tani a pályán, és azzal védekeztek, hogy „Karcsi bácsi, mi tényleg mindent megteszünk.” Erre Lakat csak ennyit válaszolt - mondta Zalka András -, hogy „Az kevés!” 

Dr. Zalka Andrást a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem saját halottjának tekinti.

Emlékét megőrizzük!

2023. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!