Fél évszázad tanítás után január 15-én nyugdíjba vonult Nemerkényi Krisztina, a Testnevelési Egyetem meghatározó alakja. Ennek alkalmából megkértük a népszerű tanárnőt, hogy az általunk kiválasztott öt témakör hallatán árulja el, mi jut eszébe.
PEDAGÓGIA
Számomra nem csupán az oktatást, hanem a tanítást is jelenti. Sokan azt hiszik, ez már az a szint, amikor nem kellene tanítani, pedig dehogynem: csak akkor alakulhat ki jó kapcsolat a hallgatókkal, ha nemcsak oktatját, hanem tanítják is őket. Számtalanszor előfordult az évek során, sőt most a járvány idején is, hogy korábbi hallgatóim felhívtak, érdeklődtek a hogylétem felől, s ha volt bármilyen jellegű problémájuk, meg tudták beszélni velem. Ezt nagyon sokra becsülöm.
TF
Hú, mennyi minden eszembe jut… Noha nem vagyok sportos végzettségű, rögtön beilleszkedtem a közösségbe. A TF, vagyis immár TE, olyan szellemiséget közvetítő intézmény, amely rendkívül fontos eleme a társadalomnak. Tényleg úgy éreztem magam itt, mint egy családban, mert hát valójában is az volt. Összetartó, nagyszerű közösség alakult ki, sokan mondták is nekem, hogy te jó ég, mindenkit ismerek – hát persze, elvégre egy családban ez így természetes.
Nemerkényi Krisztina tanárnő búcsúztatója a Szenátusi Teremben
LEKTORÁTUS
A sportszaknyelv. Vezetésem alatt kezdtünk csak szaknyelvet oktatni annak idején az egyetemen, és a visszajelzésekből kiindulva ez elég jó ötletnek bizonyult. Tudomásom szerint a világon elsőként itt oktattuk a sportszaknyelvet. Jó néhány hallgatóm jelezte nekem, hogy munkája során mennyit segített neki mindaz, amit az egyetemen tanult. Egyébként a mai napig nem tudok úgy televíziót nézni, hogy ha meglátok vagy meghallok benne valami újdonságot e témával kapcsolatban, akkor ne nézzek utána rögvest, hogy mi is az valójában, hogy másnap már taníthassam.
Nem túlzás állítani, Nemerkényi tanárnő pótolhatatlan lesz az Egyetemen
TF-MŰHELY
A lelkem… Fontosnak tartom, hogy a hallgatók ne csupán a modern, nem mindig pozitív dolgokat kövessék az életben. A TF-műhely olyasfajta közösséget, kis világot jelentett, ahol a lelket táplálhattuk és katartikus élményekkel gazdagodtunk. Aki azokat átélte – legyen szó akár szereplőről, akár nézőről –, megszabadult a feszültségtől, a problémáitól. Előadásainkkal igyekeztünk érzelmeket kiváltani, ami sikerült is. Természetesen nem mindig szupertehetségekkel dolgoztunk együtt, de az biztos, hogy aki hozzám jött a műhelybe, mindig lelkesedéssel, elszántsággal tette, és kivétel nélkül mindenki felnőtt a feladathoz. Hányan, de hányan láthatták, hogy sportolóink milyen sokoldalú, tehetséges emberek!
CSALÁD
Nyolcgyermekes családban nőttem fel legkisebb gyerekként, innen van meg bennem az affinitás a jó közösség kialakítására, ezért voltam benne minden közösségi program megszervezésében, számomra ez nagyon fontos. Két gyermekem van, a lányom már két unokával ajándékozott meg, maga a csoda, amikor őket láthatom.
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
