Rangos sporttudományos folyóiratban jelent meg TF-es kutatók közös cikke
2025. július 21.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Három tanszék példamutató összefogásából született meg a „Novel, Sport-Specific EMG-Based Method to Evaluate Movement Efficiency in Karate Punching” című publikáció, amely a Q1-es rangsorolású, 2,9-es impaktfaktorú Sports folyóiratban jelent meg.

Dr. Horváth Tamás, a Sportélettani Kutató Központ kutatója, dr. Kopper Bence, a Kineziológia Tanszék munkatársa, valamint Csákvári László, a Küzdősportok Tanszék mesteroktatója jegyzi azt remek a tanulmányt, amely új fejezetet nyithat a küzdősportok, azon belül is a karatesportág életében.

A „Novel, Sport-Specific EMG-Based Method to Evaluate Movement Efficiency in Karate Punching” című publikáció a Q1-es rangsorolású, 2,9-es impaktfaktorú Sports folyóiratban jelent meg nemrég, és kiváló példája annak, hogyan képes három tanszék – pusztán belső erőforrásokra támaszkodva – értékes és nemzetközileg is elismert tudományos eredményt létrehozni egy speciális szakterületen.

A kutatás alapkoncepcióját Csákvári László találta ki, és ő volt, aki az eredmények értelmezésében kulcsszerepet játszott. Kopper Bence a biomechanikai alapokat adta, valamint a vizuális koncepció is tőle származik, a méréshez szükséges EMG-készüléket a Sportélettani Kutató Központ igazgatója, prof. dr. Lacza Zsombor bocsátotta rendelkezésre, míg Horváth Tamás minden mást, többek között az adatelemzést, illetve a jelfeldolgozást segítő Python-program megírását végezte.

A végeredmény egy egyedülálló mérési módszer, technika lett.

„A tradicionális küzdősportokban nemigen létezik méréseken alapuló, objektív adat arra vonatkozóan, hogyan kell egy gyakorlatot, alaptechnikát vagy alapfeladatot pontosan végrehajtani – magyarázta Horváth Tamás. – A vizsgálat során az izmok elektromiográfiás EMG-jeleit néztük egy karate-alaptechnika esetében, miközben az izmok aktiválódását figyeltük. Igyekeztünk olyan módszert összerakni, amely közérthetően mutatja meg az izmok aktivációjának kezdetét, illetve mértékét. Hosszú távú célunk, hogy további vizsgálatok segítségével leírjuk az ideális izomaktivációs sorrendet, amivel az edzők munkáját könnyítjük meg, és természetesen a versenyzők sikeresebb szereplését segítjük elő. Fontos kiemelni, hogy a kutatás során már meglévő módszereket dolgoztunk össze, és ez adja a vizsgálat nóvumát.”

Csákvári László örömmel újságolta, sikerült meggyőznie kutatótársait arról, hogy e témában eddig csupán elenyésző számban vannak kutatások, holott ez a terület számos érdekes adatot, tényt rejt magában.

„Egy karateütés során az ütésben részt vevő összes izom 0.3 másodpercen belül aktiválódik, ami elképesztően gyors izommozgásnak számít – mondta Csákvári László. – Ami a mi vizsgálatunkban újszerű, hogy valós időben látjuk az ütésekről készült felvételeket, azaz a sportági technika végrehajtását, miközben megtudjuk, mi zajlik a kinematikai láncot kialakító összes vizsgált izomban. A kutatásból származó eredmények praktikus segítséget nyújtanak az edzőknek abban, hogy lássák, mi történik a testben egy sportágspecifikus mozgás során, és ami ennél is fontosabb, hogy valóban ezeknek a mozgásoknak kellene-e történniük, végbemenniük. Mindez a versenyzés, a technika végrehajtása és a sérülések megelőzése szempontjából is rendkívül fontos. Olyan dolgokat, apró részleteket mutatnak meg a vizsgálatok, amelyeket egy edző szabad szemmel nem láthat.”

A kutatás természetesen folytatódik, már zajlanak a mérések, aminek újszerűségét az adja, hogy 10 magas, 4-8 dan fokozatú karatemestert vontak be a vizsgálatba, akik a Japán Karate Szövetség által elismert négy különböző stílust képviselik annak érdekében, hogy a világon elsőként próbálják definiálni a tökéletes karateütést.

A kutatás kiváló példája annak, hogyan képes három tanszék együttműködve, — pusztán belső erőforrásokra támaszkodva — értékes és nemzetközileg is elismert tudományos eredményt létrehozni egy speciális szakterületen.

A teljes cikk itt érhető el.

2025. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!