Csaknem 400 millió forint állami támogatással „Az élsport hatása a sportoló egészségére: szuperképességek megszerzése és sportártalmak regenerációja” címmel Tématerületi Kiválósági Program indul január 1-jén. A projekt témavezetője Dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.
A sportolás olyannyira központi helyet foglal el sokak életében akár professzionális, akár hobbi szinten, hogy a sportteljesítmény életcéllá válik. A fokozott igénybevétel, különösen éveken, évtizedeken át, megváltoztatja az emberi testet: nemcsak gyors és erős lesz, amelyet a sportolói sztereotípiákból ismerünk, hanem kívülről kevéssé látható idegrendszeri, kardiális adaptációk révén az élettel együtt járó stresszre is másképpen reagál. A komoly szinten, hosszú ideig űzött sportnak azonban van árnyoldala is: a maximális terhelésnek kitett emberi szövetek gyorsabban elhasználódnak, idő előtt kimerül a regenerációs kapacitásuk, és ezzel előbbre hozzák a profi karrier befejezését. A Testnevelési Egyetem kutatócsoportjai komplexen vizsgálják az élsportolói populációt, és e pályázat keretében azt kutatják, milyen szervi adaptációk jönnek létre a hosszú távú intenzív sportolás, az élsport hatására az idegrendszerben, vérkeringésben, ízületekben.
A kutatás a következő alprogramokból áll össze!
A magyar olimpiai bajnokok epigenetikai életkora: Az elit sport hatása a valós életkorra. A DNS metilációja változik az életkorral, így a DNS metilációja jelentős mértékben függ a környezettől, az életmódtól, így az epigenetikai óra egy plasztikus óra, amelyet életmódunkkal lassítani lehet. A rendszeres testedzés az egyik legismertebb eszköz, amellyel csökkenteni lehet az életkorfüggő romlást az élettani funkcióban. A szakterület vezető kutatója, Prof. Radák Zsolt feltételezése szerint az élsport is lassítja az öregedés folyamatát, ezért megvizsgálja Magyarország különböző életkorú olimpiai bajnokainak epigenetikai életkorát, összevetve a sportélettani funkcióikkal.
Az agyi véráramlás adaptációja a sportoláshoz és a post-Covid-19 állapot hatása: A fizikai aktivitás védelmet nyújt az agyi érrendszeri betegségekkel szemben, mint például a stroke vagy a mentális diszfunkció – mindemellett a stroke előfordulási gyakorisága 2-3-szor nagyobb az intenzív edzéseket követő 1 órában. A Covid-19 betegségnek gyakran az idegrendszerre és a mentális működésre egyaránt súlyos hatása van, melyek post-COVID állapotban is fennmaradhatnak. Prof. Dr. Koller Ákos munkacsoportja a Puskás Akadémia sportolóin vizsgálja meg az agyi véráramlás transzkraniális dopplerrel mért értékeit és korreláltatja a pulmo-kardiális, illetve sportteljesítmény mutatókkal egészségesekben és poszt-COVID állapotban.
Idegrendszeri működések komplex jellemzése sportolói rehabilitáció során: Sportsérülés alkalmával a korábban napi extrém terheléshez szokott szervezet kiesik a terhelés alól: átmenetileg megszűnik a mentális stressz, a napi mozgatórendszert érintő terhelés, változik a táplálkozás, a napi bioritmus, összességében jelentős életmódváltozás lép fel. A rehabilitáció során ennek visszaépítése a cél. A projekt során Prof. Dr. Tóth Miklós saját fejlesztésű eszközöket kapcsol össze annak érdekében, hogy a hagyományos sportolói rehabilitáció folyamatát az idegi működések szempontjából jellemezze.
Mozgásszervi sportártalmak korrekciója szérumterápiával: A sportmozgásra jellemző, ismétlődő mikrotrauma az ízületeket alkotó ín-, izom- és porcszövetekben gyakran krónikus sportártalmakat okoz. Pihentetésre lassan gyógyulnak, az intenzív sportolás újrakezdésekor a panaszok újra megjelennek. Mivel élsportolókban a mozgáselemek csúcsra járatása szükséges, a mozgás elhagyása és a pihentetés sem megoldás. Szükséges tehát olyan terápiák kifejlesztése, amely tartós regenerációt, gyulladás-mentességet és az érintett szövetek megerősödését érik el, ezáltal ellenállóvá téve az ízületeket a nagymértékű igénybevételre. Olyan vérszérum alapú terápiák kifejlesztését tervezi a témavzető Dr. Lacza Zsombor munkacsoportja, amelyek képesek a sport által túlhasznált ízületi elemek regenerációját gyorsítani, a visszafordíthatatlan károsodásokat (pl. szakadás) megelőzni.
Összességében a négy alprogram mindegyike az intenzív sportolás által okozott élettani hatások jobb megértésére fókuszál annak érdekében, hogy a kedvező adaptációkat a sportoló minél jobban tudja kihasználni, viszont a sportártalmakat gyorsan és teljeskörűen regenerálni. A Testnevelési Egyetemen belül létrejött kutatási együttműködést vezető négy kutató a közös munka révén lehetőséget kap arra, hogy ezen eredményeket tágabb megközelítésben, az alapkutatástól egészen a klinikai alkalmazásig végigvigye, s ezáltal a létrejött tudást közvetlenül a sportoló közösség által is használható protokollokká fordítsák át.
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2026
-
2025
-
2024
-
2023
-
2022
-
2021
-
2020
-
2019
-
2018
-
2017
-
2016
-
2015
-
2014
-
2013
-
2012
-
2011
-
2010
-
2009
-
2008
-
2007
-
2006
-
2005
-
2004
-
2003
-
2002
-
2001
