Tudományos hírek

A sportesemény közvetítési joga és költsége

A Sportgazdaságtani és Döntéstudományi Kutató Központ egyik tagja, Dr. Muszbek Mihály címzetes egyetemi docens, sportközgazdász a hazai és a nemzetközi futball összehasonlításáról írt a Brainsporting és az nso.hu együttműködésében egy hazai és egy nemzetközi bajnoki rangadó kapcsán.

 

A sportesemény közvetítési joga és költsége

Az elmúlt szombaton a magyar labdarúgó bajnoki rangadót, míg vasárnap este a spanyol el Clásico -t néztem. Mindkettő jó volt csak egy kicsit más. Mitől is volt más?

Egy sportesemény ma már marketing és jogi termék, amelyet csak az láthat, aki fizet érte vagy úgy, hogy jegyet vesz a stadionba, előfizet egy fizetős tv-nél vagy „reklámzabálóként” ül a közszolgálati vagy kereskedelmi tv előtt. Mindhárom eset egyfajta megtérülése annak a kiadásnak, amelyet a sportoló, annak klubja vagy vállalata, illetve a sportesemény szervezője invesztált azért, hogy az esemény létrejöjjön.

Az 1950- es évekig - azaz a tv megjelenéséig - csak a stadionokban lehetett látni és élvezni a „sportgigászok” küzdelmét. Ha megelégedtünk azzal, hogy halljunk az eseményről, bekapcsoltuk a rádiót, ha elég volt a másnapi híradás, megvettük az újságot.

A teljes szurkolói élményt csak a meccsjegy adta, ezért voltak zsúfoltak a stadionok itthon és külföldön egyaránt. Ebben az időben csak a jegyeladás ágán térült meg a sportolói kiadás, mert ekkor még hirdetői bevételről, átigazolási díjról vagy tv jogdíjról nem beszélhettünk.

Néhány szocialistának mondott országban, ott ahol a sport az országimázs fontos része volt, az állam „fizette” a sportesemény jegyét azáltal, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta a jegyárakat és közpénzből fizette a teljes sportgazdaságot.

A tv megjelenése megváltoztatta a szurkolói szokásokat. Egyre többen választották a helyszíni meccsnézés helyett a kényelmesebb „fotel” szurkolást. A tv társaságok a növekvő nézői igények miatt egyre több sporteseményt közvetítettek. A legérdekesebb sportesemények tv közvetítési kizárólagos jogaiért már hajlandók voltak a tv társaságok fizetni is a csapatoknak, ligáknak, később a nemzetközi eseményeket szervező rendező szövetségeknek. A sportesemények beköltöztek a szurkolói otthonokba.

A tv társaságok a sporteseményekért fizetett egyre növekvő összegű jogdíjakat és a közvetítési költségeket kétféle bevétellel kompenzálták: fizető tv előfizetési díjat szedtek vagy a sportesemény környezetében reklámok sugároztak. Ha az esemény népszerű volt és azt sokan nézték - ezért sokan akartak meccsszünetben hirdetni-, mert a sporton keresztüli hirdetési üzenet célba ért.

Ez a folyamat máig tart. A kiemelt látványsportok események üzleti jelentősége a csillagokba emelkedett. A profi sport a szórakoztatói ipar fontos részévé vált. A kiemelkedő sportesemények százmilliók figyelmére méltóak. A tv társaságok sorba állnak, hogy óriási pénzekért megszerezzék valamely világesemény vagy top bajnokság közvetítési jogait. Hasonló a tülekedés a hirdetők között is, akik nem restek egy nagy nézettségű sportesemény szünetében sugárzott 30 mp-es spot hirdetésért százezer és hétmillió dollár közötti összeget fizetni. A sztárok minőségi produkciójának ára és értéke van.

Bár erősen sántít az összehasonlítás, mégis álljon itt tájékoztatóul a hétvége 2 labdarúgó eseményének néhány sportgazdasági száma, amely megmagyarázza a két ország futball eredményeinek és gazdasági lehetőségeinek különbségét:

A sportesemény közvetítési joga és költsége

labdarúgás,sportközgazdaságtan,televízió,sportmarketing,közvetítési jog