Magyar önkéntesek a téli olimpiai játékok kulisszái mögött – amikor az álom valóra válik
2026. február 27.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

A TF Önkéntes és Fenntarthatósági Iroda önkéntesei a 2026-os téli olimpián is helytálltak.

Boldogság. Büszkeség. Életre szóló élmény.

A TF Önkéntes és Fenntarthatósági irodája küldetésének tartja, hogy az önkéntesek hozzájárulását láthatóvá tegye itthon és messze a nagy világban. Öt magyar önkéntes, Nagy Szabolcs, Éva Zsófia, Krutek Tímea, Mikos Orsolya Eszter és Lazányi Kata, a 2026. évi téli olimpiai játékok elmúlt két hetében mind részese volt a téli olimpia forgatagának, ők is hozzájárultak a téli olimpia sikeres lebonyolításához. Irodánkhoz eljuttatott beszámolóikban arról meséltek, mit jelentett számukra egy olyan esemény részeseinek lenni, amelyet a világ a képernyőkön keresztül követ, ám belülről megélni egészen más érzést jelent.

„Már az is hatalmas mérföldkőnek számít, hogy élete első felnőtt olimpiai eseményén vehettem részt” – vallja Nagy Szabolcs (43), akinek csaknem egy évnyi felkészülés előzte meg kiutazását. Ma már biztos benne: „minden ráfordított idő és energia megérte”. Számára külön megtiszteltetés, hogy nemcsak segíthetett, hanem az olimpiai szellemiséget és Magyarországot is képviselhette.

Az önkéntesség iránti elköteleződés régóta meghatározó része Éva Zsófia (49) életének, aki szerint mindig különleges emberekkel találkozhat ezekben a helyzetekben. A téli olimpia egy régi álom beteljesülését jelentette számára, amelyet az Olaszország iránti szeretete és nyelvtudása még személyesebbé tett. Korábbi tapasztalatainak köszönhetően a nemzetközi koordinátorok hamar felismerték a magyar csapat rátermettségét, és komolyabb felelősséget is rájuk bíztak. Következő célként már a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiai játékok lebeg Zsófia szeme előtt.

Az olimpia, Krutek Tímea (49) szerint „egy másik világ kapuja”. Úgy látja, sokan azt hiszik, tudják, hogy milyen az olimpia, ám a háttérből megtapasztalni egészen más élményt jelent. „Nem számít, ki honnan jött, milyen nyelvet beszél” – a közös cél összeköt emelte ki Tímea. A feladatok néha aprónak tűnnek – útbaigazítás, segítségnyújtás vagy váratlan helyzetek megoldása –, mégis ezekből az apró mozzanatokból áll össze a nagy egész. Amikor pedig egy stadion együtt lélegzik egy verseny alatt, az önkéntes is érzi: jó helyen van.

„Különösen megható élmény magyarként jelen lenni az olimpiai közegben” – meséli Mikos Orsolya Eszter (51). „Amikor valaki mosolyogva mondja: ‘Hungary? Good athletes!’, nehéz nem elérzékenyülni”– mondta Orsolya. Egy-egy magyar versenyző feltűnésekor másként dobban a szív, mintha egy darab otthon érkezne meg az olimpiai forgatagba. Ilyenkor az önkéntesség nemcsak segítségnyújtás, hanem csendes képviselet is.

Az olimpián önkéntesként részt venni Lazányi Kata (42) szerint „sokkal többet jelent egy akkreditációnál”. Ez az a két hét, amikor a világ a sportolókra figyel, és amikor a teljesítmény és az emberi küzdelem kerül a középpontba. Az élmény azonban nemcsak a versenyekről szólt: hosszú büfésorok kezelése, szurkolók útbaigazítása vagy egy lekésett program pótlása egy telefon képernyőjén ugyanúgy része volt a mindennapoknak. Amikor pedig a csarnokban felhangzott a „Hajrá, Magyarok!”, idegenekből egy pillanat alatt közösség született.

„Önkénteseink történeteiből egyértelműen kirajzolódik: az olimpiai részvétel nem csupán feladat, hanem kivételes lehetőség. Lehetőség fejlődni, nemzetközi közegben tapasztalatot szerezni, kapcsolatokat építeni – és részese lenni valaminek, ami túlmutat a hétköznapokon – mondta dr. Perényi Szilvia a TF Önkéntes és Fenntarthatósági Iroda vezetője.

Aki egyszer átéli, tudja: ez valóban életre szóló élmény. Szívből gratulálunk az olimpiai önkénteseknek!

 

2026. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!