Szenzációs teljesítménnyel ezüstérmet szerzett az Olaszországban megrendezett U20-as sakkvilágbajnokságon Kozák Ádám. A húszéves sportoló a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen tanul, a BA edzőképzés másodéves hallgatója – vele beszélgettünk többek között a felkészüléséről.

„Október 12-én kezdődött a világbajnokság Olaszországban, azt megelőzően volt egy versenyem, amely szeptember 29-én ért véget, jószerével ez jelentette a felkészülésem lényegi részét – mondta érdeklődésünkre Kozák Ádám. – A köztes időszakban egy hetet edzőtáborban töltöttem, reggeltől estig gyakorlatokat végeztünk, elemeztünk és igyekeztünk minél jobban felkészülni az ellenfelekre. Megterhelő egy-egy ilyen edzőtábor, a végére szellemileg nagyon elfáradnak a sakkozók.”

Kérdésünkre elárulta, tulajdonképpen legjobb gyerekkori és jelenlegi barátjának köszönhetően merült el a sakk világában.

„Ő akkoriban sakkszakkörre, versenyekre járt, s annyira kíváncsi voltam, hogy úgy gondoltam, muszáj nekem is kipróbálnom. Így is történt, és aztán hamar kiderült, van érzékem a sakkhoz. Hatéves korom óta sakkozom versenyszerűen.”

De nem csupán a bábuk tologatása jelenti számára a kihívást, a sportot. Mint majdnem minden gyerek, ő is szeret futballozni, jóllehet inkább egy másik labdasport ejtette rabul.

„Nagyon szeretek kosárlabdázni, a mai napig szívesen játszom, jól is megy. A sakk mellett sokáig kifejezetten nagy súlyt fektettem erre is, 2016 és 2020 között a Zuglói Sasok igazolt játékosa voltam.”

Érdekes és izgalmas téma a sakkozók esetében a memória, például, hogy ez a játék mennyire segít a tanulásban.

„Jelentős mértékben – hangsúlyozta Kozák Ádám. – A számomra érdekes témákat könnyen memorizálom, a gimnáziumban elég volt egyszer, legfeljebb kétszer elolvasnom a történelmet, és megragadt a fejemben. Vizuális memóriám van, és igen, ez nagy előnyt jelent a tanulásban.”

Ami a jövőjét illeti a sportágában, nos, az U20-as vb-ezüstérme ékes bizonyítéka a benne rejlő tehetségnek, és most úgy látja, hogy játékosként is még évtizedekig a sakk világában maradhat.

„A profi sakkozók karrierje általában 40-50 éves korukig tart. Mindamellett az aktív versenyszerű sakkozás csökkenésével, illetve azt követően is a sportág mellett lehet maradni más tevékenységi körben, például edzőként. Ugyanakkor az ehhez szükséges tudás és a kompetenciák erősítése jól jön még egy aktív sportolónak is. Ezért is tartom fontosnak a TF-en zajló képzés elvégzését. Reális opció lehet az edzői pályafutás, bár az nekem még odébb van” – zárta gondolatait a TF büszkesége.