Szentmise a korszakos torna mesteredző, Vigh László emlékére

A nyolcvannégy éves korában elhunyt Vigh László, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem díszdoktorának és gyémántdiplomás oktatójának, a kétszeres olimpiai aranyérmes, háromszoros világbajnok és Európa-bajnok tornász, Magyar Zoltán trénerének búcsúztatására került sor pénteken délután a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébániatemplomban.

A korszakos, kiváló szakembert, Mestert, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Magyar Torna Szövetség és a Ferencváros is saját halottjának tekinti.

A Bakáts téren tartott szentmisén többen is felszólaltak, búcsúztatót mondott prof. dr. Sterbenz Tamás a TF rektora is.

„Emlékezünk korábbi hallgatónkra, tornászunkra, oktatónkra, arra, aki az egyik legszebben képviselte a TF 100 évét, az egyetem és az olimpiai mozgalom közös értékeit – kezdte beszédét az egyetem rektora. – 1960-ban került a TF-re, 1964-ben testnevelő tanári és 1968-ban torna szakedzői diplomát szerzett. Milyen különös, mintha az egész életét már akkor is olimpiai ciklusokban élte volna. Már mesteredzőként, Magyar Zoltán és Sivadó Ferenc edzőjeként lett a Torna tanszék adjunktusa másfél évtizeden keresztül. De az olimpiai bajnoki címek, a megannyi világraszóló siker mellett is megtalálta, átadta az oktatás örömét, a testnevelő és edző hallgatók ugyanazt a következetes, sokszor kemény munkát, alázatot tanulták meg tőle, amit válogatott tornászaitól megkövetelt.”

Sterbenz Tamás kiemelte, hogy mindezt kiváló pedagógiai attitűddel tette és nála nem volt különbség az olimpiai bajnok tanítvány és a kevésbé tehetséges TF-es hallgatót között.

„A munkában nem számított, hogy aranyérem vagy egy életreszóló tanári pálya volt a kitűzött cél, Vígh László tanár úr tudta és képes volt átadni, hogy a következetesség az alapja a pedagógiai munkának és a sportsikereknek egyaránt.”

A TF elismerését már életében számos kitüntető cím jelezte. 2002-ben az egyetem díszdoktora elismerés mindennél ékesebben fejezte ki a tiszteletet az oktatói-edzői pálya, a világhírt hozó elképzelések, újítások kitalálásáért és céltudatos megvalósításáért.

„Mai fogalmainkkal Vígh László tanár urat innovátorként jellemeznénk, és ne legyen kétségünk, hogy a sporttudomány professzoraként köszönthetnénk – hangsúlyozta Sterbenz Tamás. – A sportszakemberek mellett menedzserek és jogászok csapata segítené továbbfejleszteni, levédeni a „Magyar-vándort” és a többi találmányát. Szakdolgozók és TDK-s fiatalok próbálnák továbbgondolni az ötleteket, Vígh tanár úr pedig őket vezetné a világhír felé. Persze velük együtt a TF-et, amit élete végéig szeretett, támogatott. A Torna Tanszékkel minden évben együtt ünnepelt, 2024-ben büszkén vette át Gyémánt diplomáját, a nyugdíjas kollégákkal közösen részt vett a Master Club délutánjain és megérhette a TF 100. születésnapját. Helye örökké a TF-es közösségben lenne, és van!

A szentmisét követően a Ferencvárosi Főplébánia altemplomában szűkebb körben, családjával és sporttársaival megemlékezést tartottak, közös beszélgetés keretében.

Vigh László 1941. július 26-án született Budapesten. 1955 és 1960 között az FTC tornásza volt, majd 1960 és 1964 között a TFSE kötelékében sportolt. 1964-ben szerzett tanári oklevelet a Testnevelési Főiskolán, majd ettől az évtől kezdve egészen 1989-ig a Ferencvárosi Torna Club tornaszakosztályának edzőjeként, később vezetőedzőjeként tevékenykedett.

Kezei közül került ki Magyar Zoltán, aki 1976-ban Montrealban, 1980-ban pedig Moszkvában lett olimpiai bajnok lólengésben. Rajta kívül is számos olimpikon tornászt készített fel, például Gál Róbertet, Sivadó Jánost vagy Horváth Zsoltot.

A lólengést a hatvanas-hetvenes évektől kezdődően alapjaiban forradalmasította, a nevéhez fűződik több, a mai tornasportban, főleg a lólengésben meghatározó elem megalkotása, mint például a Magyar-vándor, a Magyar-orsó, a Sivadó-vándor, vagy éppen a szökkenő vándor negyedfordulattal.

Vigh László 1990 és 2006 között a Testnevelési Egyetem torna tanszékének adjunktusaként tevékenykedett, illetve 1990 és 1996 között a Budapest Honvédnál dolgozott. Munkásságának elismeréseként 1976-ban kapta meg a mesteredzői címet, míg 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Pályafutása alatt közel száz tornász fordult meg a kezei között. 2002-ben doctor honoris causa címmel ismerték el oktatói munkáját, számos elismerése mellett Bay Béla-díjjal, MOB Fair Play-díjjal is kitüntették.

Címkék: TF,torna,mesteredző,oktatás,Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,Vígh László

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek