Gombocz professzor a katolikus pedagógusok konferenciáján
2018. április 23.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Másodízben gyűltek össze Erdő Péter meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek munkatársai a Szent Adalbert Központban április 20-án. Az Esztergomban rendezett konferencián Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusa is felszólalt.

Az oktató-nevelő munka és a katolikus identitás kérdése állt a középpontban a hétvégi konferencián. A Magyar Kurir beszámolója szerint a Szent Adalbert Központban mindhárom konferenciatermet megtöltötték a pedagógustalálkozó résztvevői, a 16 főegyházmegyei köznevelési intézmény 650 dolgozója. Erdő Péter bíboros, prímás bevezető szavaiban a katolikus iskolák különleges felelősségére és kihívásaira hívta fel a figyelmet. Az intézmények identitását döntően kifejező feladat, ami az oktatás minden más szereplőjével közös, a magas színvonalú ismeretátadás és nevelés. A katolikus intézmények számára ettől nem elválasztható a munkájukat átható szellemiség. Ezt a világképet meghatározza, mit gondol az emberről, mit tart hivatásának és mit tekint boldogsága forrásának – hangsúlyozta Erdő Péter. Rámutatott e világkép egységének fontosságára:

„A személyes Isten iránti tisztelet és szeretet, a Krisztus személyében történelmileg is elérkezett végső és teljes isteni kinyilatkoztatás harmóniába rendezi magunk körül a világot. Ennek fényében ismerjük fel felelősségünket környezetünk iránt, és ráébredünk, hogy az Isten iránti odaadás és az emberek iránti segítő szeretet nem valami függeléke csupán az általános emberi tevékenységnek, hanem ez alkotja minden értelmes cselekvésünk lelkét. Ez ad sajátos színt minden megnyilvánulásunknak.”

Gombocz professzor a katolikus pedagógusok konferenciáján 1

A pedagógus személyisége a hatás forrása – erről beszélt Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusza (Fotó: magyarkurir.hu)  

Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professzor emerituszának meglátása szerint az iskola gyakran unalmas és fanyar, és a pedagógus óriási versenyben van a gyerekek környezetével; ebben a helyzetben kell azt a kettős feladatot teljesíteni, hogy az „Egek Urához emelje a diákot, és higgyen abban, érdemes őt oda felemelni”. Legfőbb eszköze ebben a munkában személyisége. Gombocz János szerint a pedagógus számára fontos, hogy erős egyéniség legyen, holott éppen az egyéniség volt az, amit nem támogatott sem közelmúltunk, sem régmúltunk pedagógiai felfogása. A régmúlt előírások, szabályok, útmutatások sokaságával próbálta felvértezni a tanárt, miközben abszolút nem volt tekintettel annak vérmérsékletére, adottságaira. Később a reformpedagógia pedig egyenesen a háttérbe szorította a pedagógus személyét, aki kívülről irányított, személye megjelenése a gyerekek között nem volt lényeges. A szocialista, Makarenko elveit követő pedagógia pedig tantestületi nevelésről beszélt.

Gombocz professzor a katolikus pedagógusok konferenciáján

A Szent Adalbert Központban mindhárom konferenciatermet megtöltötték a pedagógustalálkozó résztvevői (Fotó: magyarkurir.hu)  

A ma tapasztalható tanári hozzáállást három típus alapján írta le Gombocz professzor. Az ibolya típusú pedagógus a „majd csak kicsöngetnek” elvet követi, a túlélésre törekszik, és nem tesz erőfeszítést, hogy együttműködésre bírja a diákot. A harcos ezzel szemben minden pillanatban harcol, de ha a gyerek „tanulékony, aggódó figyelmet kifejező szemekkel alszik”, nem veszi észre. A harmadik típus az, aki magával viszi a tanítványt, aki tudja, a nevelés kényszer, azaz rá kell kényszeríteni a gyereket annak végzésére, amire szüksége van. A neveléskutató a sok, működőképes hozzáállást elősegítő erény közül hármat mutatott be. A láttatni tudó, önfegyelmet gyakorló és az ajándékozni képes ember képes a figyelmet felkelteni és hatást gyakorolni.

Gombocz János arra figyelmeztetett, mindenkinek a saját módszerét kell megtalálnia, mert a hatás akkor lesz maradandó, ha az hitelesen következik a tanár személyiségéből.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye – Gyetván Gábor főigazgató vezetésével – jelenleg 16 közoktatási intézményt, benne 25 intézményegységet tart fenn, 6700 gyermeket és diákot oktatnak-nevelnek: ötszáz óvodást, 4100 általános iskolást, 1900 középiskolást; kétszázan pedig gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülnek. A hitoktatást több mint nyolcvan hitoktató végzi intézményeikben.

Forrás: magyarkurir.hu

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!