Egy az egész magyra sport számára jelentős hír volt, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokságot Magyarország rendezi, amely így hazánk történetének legjelentősebb sporteseménye lesz. A következő beszélgetés a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottságának elnökével, Deutsch Péterrel készült.
Alig egy hónap telt el a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntése óta, amely szerint Budapesten rendezik 2023-ban a világbajnokságot. A történelmi bejelentést örömmel fogadta a sport világa, mert Magyarország az elmúlt 30 évben minden korosztályos, utcai, mezei, fedett és szabadtéri világ- és Európa-bajnokságot megrendezett már, kivéve egyet. A legnagyobbat. A döntést megelőző időszakról és a jövőről kérdeztük a pályázati bizottságot vezető Deutsch Pétert, akit a MASZ elnöksége megerősített küldetésében, és immár az elnyert pályázat után a világbajnokság szervezési munkáinak vezetésére hatalmazta fel.
Miért éppen ránk esett a választás?
Mindenekelött ezúton is szeretném megköszönni az elnökség és azt hiszem, az egész atlétatársadalom bizalmát a felkérés, feladat kapcsán, amely óriási megtiszteltetés és talán az elmúlt évek munkájának elismerése is számomra. A magyar atlétika kivételes múlttal büszkélkedik és az IAAF tanácsában ezzel mindenki tisztában van. 1912-ben alapítói voltunk Stockholmban a nemzetközi szövetségnek és 1934-ben a budapesti Gundel étteremben indult útjára az IAAF európai bizottsága dr. Sztankovits Szilárd vezetésével. Ebből lett később az Európai Atlétikai Szövetség. Mindezen túl évtizedeken keresztül megmutattuk a világnak, hogy a legmagasabb szinten rendezünk Európa- és világbajnokságokat, az egynapos versenyekről már nem is beszélve. Az IAAF-nek megbízható partnerre volt szüksége, akinél nem vetődhet fel a kétség, hogy képesek-e megcsinálni, amit vállaltak. Ezt nekünk sikerült bizonyítanunk mind a szervezés, mind a szükséges létesítmények terén.
Mik a legfontosabb feladatok 2019-ben?
A nemzetközi szövetséggel kötött szerződés szigorú határidőket és feladatokat ír elő, pontosan szabályozza meddig minek kell megvalósulnia. Ezeken túl nagyon sokat segít az IAAF a korábbi világbajnokságokon szerzett szervezési tapasztalatával, amelyek alapján elkezdheti munkáját a szervezőbizottság. Fontos már most szétválasztani a területeket, így például a létesítmények fejlesztése és a verseny szervezése külön feladatkör, ahogy például a költségvetés tervezése és a nemzetközi kapcsolattartás is. Azzal mindig is tisztában voltunk, hogy ez lesz Magyarország történetének legjelentősebb sporteseménye. Ennek megfelelő felelősséggel kell végeznünk a szervezést.
Miben lehet a budapesti vb más, mint az előző 18?
Ilyenkor szeretik rendre azt nyilatkozni az aktuális verseny szervezői, hogy minden idők legjobb világbajnoksága, de a kérdés, hogy mégis miben? Mi máshonnan közelítenénk meg egy kicsit. Már az IAAF-nél is azzal lobbiztunk, hogy három fő célcsoportra, területre fókuszálunk a szervezés terén. Ha ezek a célcsoportok elégedettek a világbajnoksággal, mi is sikeresnek ítélhetjük majd. Ezek a sportolók, a szurkolók és a szponzorok, partnerek. Ahhoz, hogy a sportolók és a szurkolók elégedettek legyenek, szeretnénk bevonni őket, és a lehető legnagyobb mértékben megpróbálni beépíteni észrevételeiket a rendszerbe. Terveink között szerepel sportolói és védnöki testület létrehozása, amelyben jelenleg is aktív és korábbiakban kiváló eredményket elért atléták, sportvezetők tehetnek hozzá, majd érezhetik magukénak a 2023-as világbajnokságot. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Gál Laci bácsi személyében szerencsére még van olyan kollégánk, aki már az 1966-os budapesti Európa-bajnokságon is ott volt, és azóta minden hazai rendezésű világversenyt belülről látott. Ezekre a tapasztalatokra is szeretnénk építeni! A partnerek kielégítése legalább ennyire fontos feladat, elvégre a világ egyik legjelentősebb eseményéről a földkerekség minden sarkában hírt adnak majd. Ilyen lehetőség nem sűrűn kínálkozik!
Az IAAF szerződésben foglalt elvárásain túl mely területeket kell leginkább fejleszteni a következő bő négy évben?
Egy-egy világbajnokság sikeres megszervezése messze túlmutat azon, amit a szerződésben vállal a pályázó. Hatalmas háttérmunkára van szükség, ami a hazai atlétika szinte minden szeletét érinti. A sportág általános marketingértékének növelésétől kezdve a versenybírói gárda folyamatos képzésén át a sikeres magyar szereplésig számos terület van, amelynek a világbajnokság „farvizén” kell figyelmet kapnia. Ráadásul ezek mind olyan feladatok, amelyekre ha kétszer ennyi időnk lenne, az sem elég, mivel mindig lehet tovább javítani és fejleszteni a pillanatnyi állapotot.
Éppen negyed évszázaddal a nagy sikerű 1998-as Európa-bajnokság után rendezhetünk világbajnokságot. Milyen hozadéka lehet a vb-nek a hazai atlétikai életre nézve?
Ez a 25 év, ami eltelik az Európa-bajnokság és a világbajnokság hazai rendezése között, éppen egy generációt jelent. Ez nagy felelősség, hiszen egy egész generáció számára kell olyat prezentálnunk, ami utána évtizedeken keresztül kiszolgálja az igényeket és biztosítja a sportág sikeres fennmaradását. A létesítményfejlesztés már önmagában olyan hozadékot jelent, amire nagyon régóta szükség lett volna. Egy új, a kor követelményeinek megfelelő otthon épül a sportág számára, edzésre és versenyzésre egyaránt alkalmas szabadtéri és fedett pályával, önálló dobó központtal. De ezt meg is kell tölteni élettel! Edzőtáborok, programok kellenek, edzők és versenyzők, akik majd használják. A következő négy és fél év munkájától is függ, hogy a 2023-at követő években mennyire lesz sikeres a sportág. Ehhez pedig mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk!
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
