Megkerülhetetlen alakja az úszósportnak és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemnek Kovácshegyi Ferenc, akinek nagynénje a TF legelső évfolyamának hallgatója volt.
Csaknem ötven évvel ezelőtt, 1978-ban lépett be először a TF kapuján, s néhány éves külföldi munkavállalását leszámítva azóta is az intézményt erősíti. Öt olimpián vett részt úszóedzőként, tíz magyar olimpiai aranyéremben van benne a munkája, a mai napig oktat és dolgozik – Kovácshegyi Ferenccel, a 71 esztendős, Bay Béla-díjas mesteredzővel beszélhettünk.
„Hogyne emlékeznék az első napomra?! Szegeden végeztem el a tanárképzőt, onnan kerültem a TF-hez, 1978-ban kezdtem szakedzői tanulmányaimat levelezőn. Az Úszó Tanszék Tóth Ákos külföldi munkavállalása miatt keresett meg, s kért fel, hogy töltsem be a távozásával keletkezett űrt. Akkoriban már edzőként dolgoztam, de egyértelmű volt, hogy elfogadom az ajánlatot, hiszen ez olyan megtisztelő felkérés, hogy utána napokig nem tud aludni az ember, annyira izgatott. Legalábbis velem így történt. A TF a magyar sportoktatás szempontjából megkerülhetetlen és utolérhetetlen intézmény, erről a százéves fennállása is tanúskodik, egy szó, mint száz, hihetetlenül büszke voltam, hogy ide kerülhettem.”
1987 szeptemberében kezdte oktatói pályáját a TF-en, majd 1992-ben Katarba költözött, 1998-ig a helyi úszóválogatott vezetőjeként dolgozott.
„1998-ban olyan állásokat kínáltak, hogy nem volt kérdés külföldi munkavállalásom megszakítása. Ismét beléptem a TF kapuján, azonnal vissza tudtam illeszkedni. Azóta is itt, az Úszás és Vízi Sportok Tanszékén tanítok, nyugdíjas óraadó tanárként, továbbá a mai napig edzősködöm. TF-es vagyok és az is maradok mindörökké.”
A TF egyébként is családi vonás, olyannyira, hogy nagynénje az idén százéves intézmény első évfolyamának volt hallgatója. Sőt a covid idején kiderítette, hogy nagypapája a Budapesti Torna Club (BTC) intézőjeként dolgozott akkor, amikor az első magyar olimpiai aranyérmes, az 1896-ban Athénban 100 és 1200 méteres gyorsúszásban egyaránt első helyen végzett Hajós Alfréd az egyesület tagja volt. Bátyja az Újpesttel magyar bajnoki címeket nyert jégkorongban, ő maga pedig az élvonalban vízilabdázott.
Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Wladár Sándor, Vermes Albán, Darnyi Tamás, Szabó József, Rózsa Norbert, Czene Attila, Gyurta Dániel, Gyurta Gergely, Risztov Éva és Milák Kristóf munkáját is segítette világsikerekben gazdag edzői pályafutása során – hosszú éveken át a legendás Széchy Tamás mellett –, a számos csodálatos emlék kapcsán pedig rákérdeztünk: igaz-e, hogy Darnyi Tamás nagyban neki, az ő kivételes habitusának köszönheti a barcelonai aranyérmeit?
„Hát az biztos, hogy Széchy Tamás a verseny előtti napokban mindig rám hagyta az úszók felkészítését, mert nem szerette volna, ha az ő feszültsége átragad a fiatalokra. Nem tudom, Darnyi Tamásnak valóban én adtam-e meg az utolsó lökést a barcelonai aranyérmeihez ott a helyszínen, mindenesetre tény, hogy Széchy azzal hívott, hogy mennem kell, mert Darnyinak óriási szüksége van rám. Mindig is jól megértettük egymást, edzői habitusom tökéletesen passzolt az ő versenyzői alkatához.”
És hogy mennyit számít egy-egy edző higgadtsága, aurája, arra itt az újabb példa. Kovácshegyi Ferenc elárulta, a minap üzenetet kapott edzőkollégájától, Nagy Józseftől.
„Józsi a 2012-ben Londonban mellúszásban olimpiai bajnoki címet szerző Gyurta Dánieltől idézett, aki ezt írta neki: versenyzői pályafutásom során tizedmásodperceket köszönhetek annak, hogy Kovácshegyi Ferenc foglalkozott velem. Nos, ezek azok a visszajelzések, amelyek az edzőket igazán boldoggá és büszkévé teszik.”
És ezekre a TF következő 100 évében is emlékszünk majd.
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2025.
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
