December 4-én, hétfőn a Kultúrmorzsák elnevezésű programsorozat keretében tekinthetjük meg az „Olimpiai álom Erdélyben” című filmet az Athén teremben.
December 4-én és 5-én a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre látogat az erdélyi Máramaros megyében található Borsa polgármestere.
Killyéni András 2011-ben szerzett doktori címet a TF-en. Doktori értekezésének címe „Kolozsvár sport kultúrtörténete”, amelyet témavezetőként dr. Szikora Katalin, a Társadalomtudományi Tanszék munkatársa gondozott. Doktori címe elnyerése után is nagy aktivitással folytatta kutatómunkáját, számos Erdély sporttörténetével foglalkozó könyve jelent meg: Somodi István, az 1908-as olimpián magasugróként ezüstérmet nyert sportoló életét és munkásságát vagy a közelmúltban elhunyt Orbán Olga, az 1956-os melbourni olimpián ezüstérmet nyert vívó életét bemutató műve.
A kolozsvári egyetemi sport és a református kollégium sportéletét is kutatta, ezt korán elhunyt testnevelő tanár édesapja hatására kezdte el feldolgozni. Ismer szinte minden kolozsvári magyar sporttal kapcsolatos régen és közelmúltban megtörtént eseményt. Aktív kulturális tevékenysége elismeréseként 2022-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetését is.
Ennek keretében december 4-én, hétfőn 15 órakor az Athén teremben kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött filmvetítést tartanak, amelynek során az érdeklődők az „Olimpiai álom Erdélyben” című filmet tekinthetik meg.
Az eseményen részt vesz Borsa polgármestere, Killyéni András, a film alapjául szolgáló „Olimpiai álom a Radnai-havasokban” című könyv szerzője, Vizkeleti László, az Intézményfenntartási Iroda csoportvezetője, valamint Szőke Ádám, a Rektori Hivatal vezetője.
A műalkotás igazi sporttörténeti csemegét feldolgozó film, amely a negyvenes évekbe repít bennünket. Magyarország – bízva abban, hogy megrendezheti az 1948-as téli olimpiát – a világháború idején folyamatosan építette a Téli Olimpiai Síközpontot a máramarosi Borsafüreden. A film bemutatja a meg nem valósult olimpia terveit, illetve a még ma is álló létesítményeket.
Az 1936-os garmisch-partenkircheni téli olimpia olyan sikeres volt, hogy több európai ország is elgondolkodott azon, hogy megrendezze a játékokat. E gondolat a Magyar Síszövetség fantáziáját is elkezdte izgatni. Jó előjelnek tűnt, hogy az 1936-os berlini nyári olimpián a magyar delegáció tíz aranyérmet nyert. Egyébként a magyar téli sportágak – sí, műkorcsolya, jégkorong – képviselői több nemzetközi sikert is elértek akkortájt, méghozzá az olimpia után a második legjelentősebb versenysorozatban, a téli főiskolai világbajnokságokon. Elég, ha csak Terták Elemér, Kauser István vagy az ismert jégkorongkapus Hircsák István nevét említjük
Így hát a téli olimpia sem volt ismeretlen terep a magyar sportvezetés számára, amely végül eldöntötte, hogy 1944-ben vagy 1948-ban borsafüredi helyszínnel megpályázza a téli játékok rendezését. Elkezdődtek a munkálatok, rekordgyorsasággal építették a sísáncokat, sípályákat, infrastrukturális létesítményeket, menedékházakat, szállodát. Sajnos a háború közbeszólt, az 1944-es olimpia elmaradt, a háború után a terület pedig visszakerült Romániához.
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
