November 23-án és 24-én Egerben rendezték meg az Aktív Magyarország konferenciát, amelyen jelentős hangsúlyt kapott a hazai szabadidősport is. Politikai, szakmai, civil és oktatási területről egyaránt érkeztek előadók.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár a konferencián elmondta, nagy örömmel vette a felkérést, hogy az idei évtől a szabadidősport területe az Aktív Magyarországért felelős Államtitkárság hatókörébe tartozzon. A cél az, hogy a következő hét évben még aktívabb legyen a magyar lakosság, s a kormánynak azért éri meg erre a területre költeni, mert ha valaki 2,5 órát mozog egy héten, annak 4,2 évvel nőhet az egészségben eltöltött várható élettartama.
Nos, a munka azóta is zajlik, olyannyira, hogy immár stratégiai ágazatnak tekinthető a szabadidősport. Dr. Lacza Gyöngyvér, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Rekreáció Tanszékének vezetője kapta a feladatot, hogy vezesse e stratégia megírását.
„Az Államtitkárság felkérésére fél éve kezdődött el a közös munka, amelynek eredménye várhatóan 2023 júniusában az országgyűlés elé kerül Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia címmel – mondta megkeresésünkre Lacza Gyöngyvér a nemzet sportolójáról elnevezett programról. – Ennek fontos részét képezi egy átfogó szektorális egyeztetéssorozat, amelynek során feltárjuk a jelenlegi helyzet mögött húzódó mélyebb összefüggéseket, ezt követően egy szűkebb szakértői csoporttal rövid, közép- és hosszú távú stratégiát dolgozunk ki, amely megfelelően megalapozza a következő hét év tervezését és beavatkozásait. Az idén ősszel megjelent Eurobarometer felmérés szerint a magyar lakosság mindössze 26 százaléka sportol valamilyen rendszerességgel, azaz végez az egészség ajánlásoknak megfelelően elegendő fizikai aktivitást. A felnőttek 59 százaléka egyáltalán nem mozog, ami jóval elmarad az európai átlagtól, és romló tendenciát mutat. Gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy inaktivitási krízishelyzet van, amely azonnali, közös fellépést igényel mind a népegészségügy, mind a sportszektor részéről. Pontosan ezért az életmód minden pillére felől igyekszünk megközelíteni a témát számos partnert és politikai tárcát vonva be az elmúlt hat hónap iparági egyeztetéseibe. A készülő stratégia megírásának vezetése nagyon megtisztelő feladat, ugyanakkor hatalmas felelősség is. Az elmúlt évtizedekben több sport-, valamint népegészségügyi stratégia készült, ám ebben a lakosság életminőségének javítása és a szabadidősport mindig csupán mellékszereplőként kisebb, nem túl jelentős, alfejezetként jelent meg. Óriási kihívást, egyben lehetőséget is jelent az, hogy ezúttal külön figyelmet kap a rekreációs sport területe. Bízunk benne, hogy javaslataink hatására 2030-ig jelentősen javulnak a hazai lakosság fizikai aktivitási mutatói, és valóban aktív, sportoló nemzetté tudunk válni, amiben a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem is fontos szerepet kaphat.”
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
