A Hősei Egyetem oktatója, Nemes Roland volt a TE vendége

Március 28-án újabb külföldről érkezett vendégelőadó tartott órát a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen. Ezúttal a tokiói Hősei Egyetem (Hosei University) oktatója, a 30 éve Japánban élő Nemes Roland tartott vendégelőadást az MSc kézilabdaszakedző- és a BA edzőképzésre járó hallgatóknak.

Csak kevesen tudják, hogy a szakember a japán férfi és több korosztályos kézilabda-válogatott mellett is dolgozott, legutóbb pedig a japán női kézilabda-válogatott másodedzőjeként tevékenykedett a tavaly decemberi világbajnokságon, amelyen Magyarország a 10., Japán a 11. helyen végzett. Emellett a több mint százéves, 40 ezer fős Hősei Egyetem Sport és Egészségtudományi Kar edző szakán oktat japán hallgatókat edzéselméletre, kézilabdára és kézilabda-elméletre a BSc-, az MSc- és a PhD-képzésen.

„Bár Japánban élek, viszonylag sokat járok haza – mondta Nemes Roland. – Március eleje óta vagyok itthon, nemsokára utazom vissza. A jövőben egyetemi szinten szeretnénk együttműködni a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel, s ennek részeként vendégelőadóként vennék részt az itteni oktatásban, és mi is szívesen látnánk a TE-n oktató tanárokat a különböző tudományterületekről. Dr. Ökrös Csabával, a Sportjáték Tanszék vezetőjével már több tanári és hallgatói Erasmus-projektben vettünk részt az elmúlt években, és most hivatalosan is felkért, hogy elméleti és gyakorlati órákat tartsak a 2022 szeptemberében induló BA és MSc nemzetközi edzőképzésben.”

Nemes Roland örömmel látogatott el intézményünkbe, és mint mondta, jó volt látnia a jövő kézilabda-szakembereinek lelkesedését. Elsősorban saját élményeiről, gyakorlati tapasztalatairól és kutatásairól beszélt, amit a diákok nagy érdeklődéssel hallgattak.

Nem állhattuk meg, hogy megkérdezzük a szakembert a két ország kézilabda-kultúrája közötti különbségekről is.

„Japánban az iskolában összpontosul az utánpótlásképzés, és nincs olyan professzionális klubrendszer, mint amilyen Magyarországon vagy Európában van. Kizárólag iskolában dolgozó tanárok, illetve edzők taníthatják kézilabdára a gyerekeket, ezért nincs elég idejük arra, hogy eleget foglalkozzanak velük. Magyarországgal ellentétben még nincs többéves edzőképzés az egyetemeken – úgy, mint a TE-n –, és ott minimális a gyakorlati követelmény, ami miatt a kézilabdaedzők kevésbé képzettek. Sokat dolgozunk kint, hogy ez megváltozzon, és EHF-mesteredzőként ebben sokat tudok segíteni nekik."