Magyar olimpikonok és olimpiai bajnokok a Sportinnón
2021. szeptember 17.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

A kézilabda mellett korábbi és jelenlegi olimpikonjainké és ötkarikás bajnokainké volt a főszerep a IV. Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia második, szeptember 16-i napján a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián.

A számos figyelemre méltó program mellett két különösen érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a IV. Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia második napján. Mint ismert, a Testnevelési Egyetem (TE) és a Nemzeti Kézilabda Akadémia közös rendezésű eseménye szeptember 16-án a fővárosból az akadémia otthonába, Balatonboglárra költözött, és szeptember 17-én, pénteken ott ér véget.

A délelőtt folyamán került sor Mezei Dániel moderálásával az Olimpiai értékelés közelről, távolról című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen számos olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolónk, Gergely István, Lőrincz Tamás, Lőrincz Viktor, Imre Géza, Cseh László, Märcz Tamás és Kovács Ágnes vett részt.

Magyar olimpikonok és olimpiai bajnokok a Sportinnón

fotó: NEKA

Az egyórás, kötetlen hangulatú beszélgetés középpontjában az olimpiai eredményesség kérdése állt. Cseh László világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó az edzések, a sportoló és az edző kapcsolata, a sportpszichológia, a táplálkozástudomány és a teljesítménydiagnosztika fontosságát hangsúlyozta.

A négyszeres olimpikon Lőrincz Tamás – aki végül Tokióban ért fel a csúcsra – tréfásan megjegyezte, azért nem kívánja elárulni a sikeresség receptjét, hogy a jövőben még több magyar olimpiai bajnok birkózót ünnepelhessünk. Komolyra fordítva a szót azt mondta, minden sportolónak meg kell érnie az olimpiai bajnoki címre.

A férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, a játékosként egyszeres olimpiai bajnok Märcz Tamás szerint a siker kulcsa összetett, de különösen fontos az idejében elkezdett felkészülés, az alázat és – nem meglepő módon – a szerencse.

Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó a húsleves főzésének metaforájával élve úgy fogalmazott, a tökéletes időzítésben és a megfelelő hozzávalókban rejlik az olimpiai sikeresség titka. Egy másik metaforával élve pedig így fogalmazott: „Húslevest úgy főzünk, hogy belerakjuk a fűszert, a húst és a zöldségeket a lábasba, és a végén felöntjük vízzel. Vagyis a megfelelő hozzávalókat a helyes sorrendben és a kellő ütemben tesszük bele. A húsleves addigra legyen jó, amikor kiteszik az asztalra, és én meg szeretném kóstolni. A kóstolás ideje pedig az olimpia.”

Olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszónk, a TE Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága kommunikációs vezetője, Kovács Ágnes egy találó szólással húzta alá mondandója lényegét: „Bármennyire furcsa, de az úszás is csapatsport. Azt szoktuk mondani, ha gyorsan akarsz úszni, menj egyedül, de ha messze szeretnél jutni, gondolkodj csapatban!”

Végül az egyéniben olimpiai ezüst- és bronzérmet szerzett párbajtőrözőnk, Imre Géza mondta el véleményét a kérdéssel kapcsolatban. Meglátása szerint a sikeres szereplés fenntartásához nem elég haladnunk a korral, meg is kell előznünk, a tehetség önmagában pedig már nem elég az olimpiai elsőséghez.

A program záróakkordjaként a résztvevők az új olimpiai sportágak szerepéről és létjogosultságáról, továbbá a sportágak folytonosan változó szabályrendszeréről osztották meg nézeteiket.

Este hat órakor kezdődött az Olimpia eredményessége és a világ sportja a Covid árnyékában elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, amelyen neves szakemberek – Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Kemény Dénes, aki a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként három olimpiai aranyérmet szerzett, Dr. Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke és Prof. Dr. Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya, a TE Úszás és Vízi Sportok tanszék vezetője volt jelen. A beszélgetést Mezei Dániel és Máté Pál, az AMC Sport programigazgatója moderálta a beszélgetést.

Magyar olimpikonok és olimpiai bajnokok a Sportinnón

fotó: NEKA

A téma aktualitását a szűnni nem akaró világjárvány adta. Bár a koronavírus elleni oltás megjelenésével némiképpen enyhült a pandémia, és újra nézők előtt rendeznek rangos nemzetközi sporteseményeket, a XXXII. nyári olimpia ürességtől kongó versenyhelyszínei továbbra is arra emlékeztetnek bennünket, a fertőzés velünk van, és nemcsak a sportesemények látogatottságára, hanem adott esetben a sportolók teljesítményére is kihathat.   

Sós Csaba a rá jellemző humorral azt javasolta, terjesszék fel a honi úszószövetséget nemzetközi Fair Play-díjra, hiszen tavaly a pandémia kitörése után számos külföldi olimpikont fogadtunk Magyarországon, akik így biztonságosan készülhettek az ötkarikás játékokra. A szakember kiemelte, a járvány mindenkit hátrányosan érintett, kivéve talán a magyar úszóválogatott tagjait, akik nyugodt körülmények között edzhettek. Hozzátette, a nemzetközi járványhelyzet nem rázta meg alapjaiban az olimpia intézményét, még ha sokan úgy is gondolják.

Kemény Dénes szerint a honi élsport „jól jött ki” a covidos helyzetből, leginkább annak köszönhetően, hogy a magyar kormány a nehéz időkben is kiemelt helyen kezelte, és a pandémia idején még az utánpótláskorú versenyzők is járhattak az edzésre, miközben az iskolák zárva tartottak.

Wladár Sándor szerint mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a világ sportját a koronavírus-járvány. A rendszerváltás és talán a II. világháború óta nem szembesült a magyar sport ilyen nehéz helyzettel, mint a pandémia idején. Lobbitevékenységgel és átcsoportosítással azonban megoldották, hogy az olimpiára készülő magyar sportolók edzhessenek, és még a vizes Eb-t is sikerült megrendeznünk buborékban.

Mocsai Lajos először a kellemetlen emlékeket idézte fel. Az első járványhullám idején hetekig, hónapokig állt a munka a NEKA-n, az állandó leállások és újrakezdések, továbbá a lefújt bajnokságok sem tettek jót az akadémia növendékeinek. Emlékeztetett, hogy sérülések, továbbá a játékok halasztása miatt sokan nem vállalták az olimpiai szereplést. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a magyar olimpikonok jóval kitartóbbnak bizonyultak külföldi versenytársaiknál, mert erőt tudtak meríteni abból, hogy Magyarországban a sport stratégiai ágazat, társadalmi elismertsége pedig jelentős.

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!