Nemzetközileg is versenyképes, a modellváltást új lehetőségként megélő, a szakmai irányítást tekintve egyértelműbb és a hallgatókért dolgozó intézményt ígér a Testnevelési Egyetem megválasztott rektora, Sterbenz Tamás. Vele beszélgettünk.
Sterbenz Tamás a 2018-as Sport és Innováció Nemzetközi Konferencián
Azt követően, hogy Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetemet fenntartó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának elnöke lett, a Szenátus Dr. habil. Sterbenz Tamást választotta a Testnevelési Egyetem rektorának.
A matematikatanár, szakedző végzettségű, közgazdaságtudományi doktor Sterbenz Tamás Sopronban született, 1968-ban. Sportolóként válogatott kosárlabdázó volt, később a női válogatott szakmai munkáját is irányította szövetségi kapitányként. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkáraként tevékenykedett 2007 és 2013 között. 2014 óta tölt be vezető pozíciót a Testnevelési Egyetemen, ahol általános rektorhelyettesként és a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is dolgozott. Sterbenz Tamás szeptember elsejétől megbízott rektorként irányítja az intézményt, amíg Áder János köztársasági elnök hivatalosan is ki nem nevezi.
„Az éppen folyamatban lévő modellváltás komoly lehetőséget és mozgásteret nyit, s a mi egyetemünk igyekszik még inkább versenyképessé válni nemzetközi viszonylatban is – mondta Sterbenz Tamás. – Hét éve dolgozom együtt Mocsai Lajossal, az átmeneti időszakokban voltam már az egyetem vezetője, elképzeléseink, céljaink egyértelműen közösek.”
Noha a modellváltás a politikai viták kereszttűzébe került, elvitathatatlan tény, hogy kedvező változásokat idéz elő a felsőoktatásban, így a Testnevelési Egyetemen is. Ennek kapcsán az új rektor így fogalmazott:
„Mostantól ötfős kuratórium felel az egyetemért, nem pedig egy minisztérium bürokratikus szervezete – ezzel senkit nem akarok megbántani –, és ez a TE iránt elkötelezett szakemberek irányításával bővebb anyagi megbecsülést és elismertséget hoz. Továbbá módosítottunk az eddig ránk erőltetett, merev belső struktúrán, immár egyértelműbb a szakmai irányítás, amelynek teljes felelősségű vezetője lett a rektor. A modellváltás még jobb teljesítményre ösztökéli az egyetem oktatóit, kutatóit, aminek egyértelmű nyertesei lesznek a hallgatók.”
Sterbenz Tamás hangsúlyozta: az új távlatok megnyílásával piacképesebb fizetést kínálhatnak az egyetemen dolgozóknak, a kisebb keresetű oktatók, kutatók 40-50 százalékos béremelésre számíthatnak, kiegészítve további szolgáltatásokkal.
„El kell érnünk, hogy a nagy tudással felvértezett oktatóink, kutatóink ne vállaljanak másod-, esetleg harmadállást, hanem a Testnevelési Egyetemen, házon belül kamatoztassák minden tudásukat. Erős szakmai és kutatói gárda kiépítésére törekszünk, egyúttal olyan szerződési feltételek kialakítására és biztosítására, amely vonzó a kutatói pályája elején járó sportolónak, sportszakembernek egyaránt. Feladatunk, hogy a magyar sport tudományos szakmai háttereként dolgozzunk a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a szakszövetségekkel és a kiemelt nagy klubokkal.”
A TE működésével és kiszolgáló szerepével kapcsolatban elmondta: a magyar sport háttértámogatása érdekében nélkülözhetetlen a komoly kampusz, az eltökélt kutatói gárda. Fontos feladat, hogy az egyetem hazai és nemzetközi szinten is ismertté tegye az általa nyújtott tudományos lehetőségeket, és erre alapozva komoly sporttudományos együttműködéseket építsen ki.
„Másfél év múlva épül fel a Csörsz utcai létesítményünk többek közt egy komoly csarnokkal, futball- és futópályával, és reméljük hamarosan a többi sportinfrastruktúránk is elkészül. Mindez nagyon komoly előrelépés, s mindeközben fontos, hogy azok az eszközök kerüljenek vissza a régi Sportkórház épületében kialakítandó laboratóriumi rendszerünkbe, amelyekkel magas színvonalú szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Az építkezésünknek ez is az egyik legfontosabb célja.”
A rektor kitért a vállalkozó egyetemi létben rejlő lehetőségek kiaknázására, jelesül arra, hogy nyitottnak kell lenni minden olyan területre, ahol profitorientált és a sportot támogató vállalkozást lehet kezdeményezni. Egyúttal ismételten hangsúlyozta a nemzetközi „hadszíntéren” betöltött szerep erősítését:
„Három-négy évtizede a NOB szolidaritási alapjával működtetünk egy háromhónapos edzőtovábbképzést, amely rendkívül népszerű, különösen a fejlődő országokban. Remélem, minden programunkat angol nyelven is akkreditáljuk majd az edzőképzésre fókuszálva, s a közeljövőben hét-nyolc nemzetközi szövetség megkeresésével el tudjuk érni, hogy a közös programjukat egy éven belül hozzák el a Testnevelési Egyetemre. Egyik kiemelt célunk, hogy Közép-Európa egyik legelismertebb sporttudásközpontja legyen a Testnevelési Egyetem.”
Ezzel kapcsolatban Sterbenz Tamás arról is beszélt, mekkora szerepe van, lehet a hazai sportsikerekben a Testnevelési Egyetemen folyó szakmai és tudományos munkának.
„Nehéz ezt számszerűsíteni, de az biztos, hogy az a mintegy 12 év, amikor megszűnt az egyetemen az okleveles szakedzőképzés és OKJ-s rendszerben végeztek edzők, számottevő visszaesést jelentett a magyar sportsikerekben. Nem kevesebb, mint három olimpiai ciklusról beszélünk. Korábbi élsportolóként, válogatott kosárlabdázóként, majd szövetségi kapitányként és a MKOSZ főtitkáraként pontosan láttam ennek a hátrányát. Mocsai Lajossal az egyik fő célunk volt, hogy ezen változtassunk, ami sikerült. Meglátásom szerint ennek nagyon hamar lesz kézzel fogható eredménye a sportpályákon.”
A Testnevelési Egyetem emellett az aktív sportolók számára is szeretne lehetőséget biztosítani, hogy pályafutásuk befejezését követően megtalálják helyüket az élet más területén. Erre nemzetközileg is elismert logika mentén kerülhet sor.
„Most is vannak olimpikonok a hallgatóink között: a cselgáncsozó Tóth Krisztián, a vízilabdázó Keszthelyi Rita, vagy a paraatléta, friss olimpiai bajnok Ekler Luca. Azonban most vezetünk be egy újdonságot, amelynek lényege, hogy több élsportoló kaphasson diplomát egy úgynevezett kompetenciaegyetem-logika mentén, ami azt jelenti, hogy a sportkarrierjüket támogatva, azt előtérbe helyezve végezhetik el az egyetemet. Emellett fontos lenne, hogy itthon is kialakuljon egy, az amerikaihoz hasonló felsőoktatási versenyrendszer, amelyben a színvonalas egyetemi élsport nem zárja ki, sőt együtt jár a magas szintű egyetemi tanulmányokkal.”
Végezetül a hallgatói létszám kapcsán megjegyezte: négy-öt év múlva már körülbelül négyezren részesülhetnek magas szintű oktatásban a TE-n, s a jelenlegi, az építkezések miatt csupán egy-két százalékos külföldi hallgatói hányadot igyekeznek legalább tíz százalékra emelni. Ezzel párhuzamosan a szakok számát is emeli az egyetem, tehát nemcsak a forma, a tartalom is változni fog.
„Nagy terveink vannak, többek közt szeretnénk megduplázni a szakok számát. Tartalmilag megújítjuk a testnevelőtanár-képzést, emellett lehetővé tesszük, hogy a hallgatók sporttudományi diplomát is szerezhessenek a tanári mellé. Új alap- és mesterképzések is indulnak magyarul és angolul is: sportinnovációs, amelyben van mérnöki és vállalkozói modul, illetve sport-mentáltréneri, amire nem pszichológus, hanem sporttudományi végzettséggel rendelkezőket várunk. Az alapképzések között szerepel még a sporttudományi, amit elvégezve válogatott csapatok mellett, akadémiákon, vagy akár az egyetemen lehet majd elhelyezkedni. Elvárás, egyben eltökélt célunk, hogy fennállásának 100. évfordulójára, négy év múlva a Testnevelési Egyetem valóban a világ 50 legjobb sporttudományos intézménye közé kerüljön. Tudjuk, mi a célunk és korábbi sportolóként, sportemberként azt is tudom, képesek vagyunk elérni."
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.