Hírek

TE-hallgatók munkája is kellett a futball Eb megrendezéséhez

Tavaly júliusban írtunk Bugár-Szabó Szandra és Bugár Dávid nagyszerű életútjáról, munkájáról, arról, hogy szakértelmükkel a világ sportjának működését segítik. Nos, a Testnevelési Egyetemen annak idején csoporttársak voltak, ma pedig boldog ifjú házasok, és természetesen továbbra is élen járnak munkájukban. Szandra és Dávid júniusban a földrész több városában, köztük Budapesten megrendezett futball Európa-bajnokságon dolgoztak, ennek kapcsán beszélgettünk velük.

TE hallgatók munkája is kellett a futball Eb megrendezéséhez

Mi volt a feladatotok az Európa-bajnokság idején, s ez hány nap, illetve óra munkát igényelt?

Szandra: Én Venue Accreditation Manager voltam, a budapesti akkreditációs központ vezetéséért voltam felelős, ide értve a koordinátorok és ötven önkéntes munkáját, valamint a központ működését. Áprilistól készültünk már a nyitásra, ami május közepén történt meg, innentől napi 10-12 óra jelenlétet igényelt, illetve ehhez jött még hozzá a szükséges háttérmunka. Ugyanezt a munkát végezte még 12 ilyen csapat szerte Európában a rendező városokban, a Broadcast és Logistics Centerekben. Bár csak online, de velük közösen készültünk a munkára, együtt kaptuk a felkészítést és az Eb idején is megosztottuk egymással a tapasztalatainkat, próbáltuk egymást segíteni, távolról is igazi csapatot alkottunk.

Dávid: Az én pozícióm UEFA Accreditation Target Group Coordinator volt, mi a rendezvény előtt saját klienseink regisztrációs folyamatát menedzseltük (nálam ők az önkéntesek, csapatok, biztonsági személyzet és hatóságok voltak), majd az első akkreditációs központ nyitásával a nyoni központból (Hub), az UEFA székházából segítettük a venue teamek munkáját a problémás esetek megoldásában. Nálam ez egy napi kb. 10 órás műszakot jelentett ebben a pozícióban, emellett kellett aztán a fentebb említett csoportjaimmal is foglalkozni. A mi csapatunkban 12-en dolgoztunk összesen az Eb idején, hozzánk hasonlóan pedig az UEFA összes részlege képviseltette magát a Hubban, hogy ugyanígy segítse a helyszíni kollégák munkáját. Ez a hibrid megoldás a 11 városban történő rendezés, valamint a COVID-helyzet együttes eredménye volt, de mindketten úgy gondoljuk, a lehető legjobb megoldás született.

TE hallgatók munkája is kellett a futball Eb megrendezéséhez

A magyar válogatott ragyogóan szerepelt a tornán, lázba hozta megint az egész országot. Ti milyen élménnyel, élményekkel gazdagodtatok?

Szandra: Mi a budapesti meccsnapokon a mérkőzések félidejében zárhattuk be a központot, így sajnos kevés lehetőségünk volt a stadionban szurkolni, de nagy szerencsémre éppen a magyar-francia meccs második félidejére odaértem, ami hihetetlen, igazán maradandó élmény volt, különösen a lefújás utáni közös Himnusz-éneklés. Persze ahogy az egész országot, minket is elkapott az Eb-láz, a stadion környéki hangulatba mi is belecsöppentünk, és úgy érzem, munkánk által mi is valamelyest hozzá tudtunk járulni mind a válogatott eredményességéhez, mind a budapesti rendezés sikeréhez.

Dávid: Amint említettem, mi nem utaztunk egyik rendező városba sem, így én Svájcból szorítottam a csapatnak maroknyi magyar kollégámmal együtt. Nagy élmény volt persze így is piros-fehér-zöldben képviselni hazámat, és számos munkatársam elismerőn nyilatkozott a válogatott teljesítményéről, én pedig tettem róla, hogy hallják, hogyan ünnepel a magyar, ha gólt szerez a csapata.

TE hallgatók munkája is kellett a futball Eb megrendezéséhez

Egy-egy ilyen munka nyilván alkalmas értékes (munka)kapcsolatok kialakítására, e tekintetben milyen hasznot hozott nektek az Eb?

Szandra: Nyilván egy ilyen pozíció egy ekkora rendezvényen magával hordozza a kapcsolatépítés lehetőségét, én legszorosabban a helyi szervező bizottsággal és az UEFA akkreditációs részlegével dolgoztam, mindannyian nagyon nyitottak voltak, és úgy gondolom, jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk, ami akár jövőbeli rendezvények esetén is hasznos lehet. Ezen felül pedig az akkreditációs központ az egyik olyan hely, ahol legalább egyszer mindenki megfordul - így például a korábbi kiváló francia válogatott futballista, Éric Abidal, aki mielőtt az önkéntesekkel találkozott volna, bejött hozzánk felvenni az akkreditációs kártyáját.

Dávid: Két és fél év Lausanne-ban és Nyonban, amit nyugodtan hívhatunk a világ egyik sportközpontjának, már magában is remek lehetőség, de hogy egy ilyen különleges módon és helyzetben megrendezett Európa bajnokság munkálataiból vehettem ki én is a részem, nagy élmény és értékes tapasztalat. Számos olyan kontaktom volt, akikkel a munkakapcsolat még személyes találkozás híján is barátivá alakult, és úgy gondolom, ez hosszabb távon is így maradhat. Nekem a két leginkább maradandó emlék a nyitó mérkőzésen meglátni az olasz és török delegáció nyakában a passzokat, amiken sokáig dolgoztunk, illetve látni a Christian Eriksen életét megmentő orvosi személyzetet, hiszen az egyik utolsó koppenhágai ügyeket érintő megbeszélésem éppen az ő munkájuk részleteit tisztázta.

Európa-bajnokság,labdarúgás,interjú,önkéntesség,UEFA,rendezvényszervezés