A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete szervezésében egész napos konferenciát rendeztek csütörtökön a Parlamentben A magyar és görög szabadság- és sporteszmények 1821-től napjainkig címmel. A meghívást örömmel elfogadva beszédet mondott a nagyszabású eseményen Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, valamint Györfi János, a TF stratégiai főtanácsadója is.
A tudomány és a sport szoros és elengedhetetlen kapcsolatára hívta fel a figyelmet felszólalása elején egyetemünk rektora, aki Az olimpizmus értékeinek pozitív hatása a sportoló nemzet eszme megvalósulására címmel tartott előadást az egybegyűlteknek. Mocsai Lajos elmondta továbbá: a megújuló Testnevelési Egyetem a versenysportban dolgozók felkészítése mellett a rekreációs sportszakemberek képzésével és oktatásával is kiemelten foglalkozik. A jövő szakembereinek felkészítésében rendkívüli fontosságú az áthatások, távoli kapcsolatok, szinergiák tudatosítása. A görög szent ünnepektől a mai fenntartható globális nagyrendezvényekig húzódó áttekintésnek, eszmei ívnek tartalmaznia kell azokat a pozitívumokat, amelyet a sport legnagyobb ünnepének hazai megrendezése komplex hatásmechanizmusában jelenthet nemzetünk számára.
Beszédében hivatalos statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy a fizikai inaktivitás világszerte több mint hárommillió (!) halálesetet okoz. „Kétezertízben Magyarországon az összes, úgynevezett elveszett életév mínusz 3 714 900 esztendő volt, ami az Európai Unió átlagához képest plusz húsz százalékot jelent – mondta Mocsai Lajos, majd a hazánkban uralkodó állapotra térve, egy korábbi kutatásra hivatkozva (Ács és MTSI, 2011) hangsúlyozta: – A fizikai inaktivitás tíz százalékos csökkenésével nemzetgazdasági szinten évente kilencmilliárd forintot lehetne megtakarítani”.
Egyetemünk rektora ezért is tartja rendkívül üdvözítőnek a heti öt testnevelési óra bevezetését, amely jelentős mértékben hozzájárul a tanulók fizikai teljesítőképességének növeléséhez, egyszersmind lefektette az alapokat a megfelelő edzettség megszerzéséhez.
„A sportot stratégiai ágazatként kezelő kormányzati szándék és gyakorlat alapozza meg a jelenben a jövő sikereit nemcsak a legkiválóbb fiatal sportolók támogatásával, hanem immár a látvány csapatsportágak, kiemelt és felzárkóztatott sportágak fejlesztésével is. A hosszú távú befektetések nem automatikusan és nem azonnal hozzák meg gyümölcseiket, mint azt bizonyítja több külföldi példa. A megemelt finanszírozás mellett még a tervezett minőséget célzó intézkedések sora szükséges a potenciálisan létrehozott lehetőségek kiteljesítéséhez. A munkában a közeljövőben teljesen megújuló Testnevelési Egyetem rendkívüli, sporttudományos mérésekre alapozott segítséget tud nyújtani nemcsak az olimpiai, hanem a nem olimpiai, sőt az egyetemi és a szabadidősport területei számára is” – fogalmazott a TF rektora.
A parlamenti előadások során, Prof. Dr. Kertész István ókortörténész kiváló előadásában mutatta be az ókori olimpiák legfontosabb elemeit. Dr. Szabó Lajos az olimpiai és sportmúzeum igazgatója a hazánkban élő görög származású sportemberek munkásságát mutatta be az érdeklődőknek – a padsorok között számos a görög kisebbséghez tartozó hallgatóval –, akik lelkesen tapsolták meg az előadásokat.
Később Györfi János Sport és szakralitás címmel tartott előadást. A TF stratégiai főtanácsadója elöljáróban emlékeztetett rá: a sport számos archaikus elemet őriz gyakorlatában, és időnként hatékonyan használja is azokat. Egyúttal rámutatott: a sport világában meglévő közösségi és identitásfejlesztő erőnek, a meglévő rítusoknak sokszor korokon átívelő ősi gyökerei vannak.
Csakhogy változnak az idők...
„Mai világunkban az ókori eszményeknek megfelelően még mindig a test, a lékek és a szellem harmonikus fejlesztésére lenne szükség, ám e archaikus elvek manapság gyakran kikerülnek a figyelem középpontjából. A globális üzlet, az extraprofit világa távolabb helyezte a sportot a gyökereitől. Az ókori görög eszményektől eltávolodás már önmagában veszteséghez vezet, de profán keretek között a saját meggyőződések átadásának hiánya, gyengülése eleve jelentős pedagógiai deficitet termelt” – húzta alá beszédében Györfi János.
Előadásában a helyes út megtalálása kapcsán nagyszerű példaként hozta fel Csíkszentmihályi Mihály és munkatársai kutatását a flow-val kapcsolatban, ugyanakkor a sport egyénre gyakorolt hatását boncolgatva megállapította: „Fontos a sport másik kivételes hatása is, jelesül a megpihenés pillanata, amikor szinte megszűnik az ego. A rendkívüli megterhelések és fájdalmak után felértékelődik az élet minden eleme, megváltozik az én önfelfogása. A sport gyakorlása során megváltozik az egyén és mássá alakul, összekovácsolódik a közösség is, amely a sikert önmaguk legyőzésével éri el, és ebben a teljesítménynövelést célzó versenysport és a szabadidősport közös gyökerekkel rendelkezik.”
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
