Hírek

A kitüntetett nagymama második otthona

A sport területén végzett kiemelkedő oktatói, tudományos tevékenysége elismeréseként a napokban Kemény Ferenc-díjat kapott a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékén a mai napig tanító Földesiné Szabó Gyöngyi, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Vele készítettünk interjút.

A kitüntetett nagymama második otthona (Földesiné Szabó Gyöngyi)Számos elismerése, díja között hová helyezi el a Kemény Ferenc-díjat? Már ha egyáltalán szokott rangsorolni.

Nem készítek efféle rangsort, de az biztos, hogy a legkedvesebb díjaim egyike, el is árulom, hogy miért – válaszolta érdeklődésünkre a 76 esztendős professor emerita. – Oktatás és kutatás címszó alatt kaptam az elismerést, és mindkét terület meghatározó, egyformán fontos a szakmai életemben. Sajnos a mi pályánkon számos kiváló oktató nem szeret kutatni, és előfordul ennek fordítottja is, vagyis akadnak kiváló kutatók, aki nem szeretnek, vagy nem tudnak jól oktatni. Én mind a kettőt imádom, és a visszajelzések alapján valószínűleg jó is vagyok bennük.

Elárulja, mit sportolt?

Tornász voltam. Sőt ma is az vagyok, bár nyilván nem szertornász. A mai napig sportolok, rendszeresen úszom, és nagyon hálás vagyok a Testnevelési Egyetemnek, hogy biztosítja számomra az úszás lehetőségét. Egyébként is szeretek bejárni a TF-re, közhelynek hangzik, de az én esetemben tényleg igaz, hogy a második otthonom. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy nem a két szép szememért tartanak még itt – ami persze nagy kár –, és most, hogy a TF önálló lett, még inkább felértékelődött az a szakmai háttér, amellyel rendelkezem.

Mi kell ahhoz, hogy valaki – legyen szó az élet bármely területéről – élete végéig kitartson ugyanazon hivatás mellett?

Legelébb az, hogy örömét lelje benne. Én például a legkevésbé sem érzem, hogy már megtettem a magamét, imádok tanítani, az asztalom most is tele van diplomamunkával. Továbbá fontos tényező az adott intézmény szeretete, valamint az a mikrokörnyezet, ahol az ember dolgozik. Márpedig a Társadalomtudományi Tanszék maga a csoda, de tényleg! Biztos vannak néhányan, akik túl szigorúnak, maximalistának tartanak. Akik nem kívánnak ezen az úton haladni vagy elindulni, nos, azoknak aligha én vagyok a kedvencük. De jóval többen vannak, akiktől szeretetet és megbecsülést kapok – és ez rendkívül fontos számomra.

A magánéletét össze tudta, tudja egyeztetni a munkájával?

Szerencsés helyzetben vagyok, mert mindig is össze tudtam egyeztetni. Aktív nagymama vagyok, nekem mindig ugyanolyan fontos a családom. S ha már a fontosságnál tartunk, hadd emeljem ki a humorérzéket, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember önmaga legyen. A humor nagyon sok mindenben segít, például a stressz kezelésében, vagy jobb esetben abban, hogy az ki sem alakul. Tudja, mit szeretnék megérni?

Csupa fül vagyok!

Az unokáim érettségijét. No meg az új, csodaszép Testnevelési Egyetem elkészülését.

Megpróbálom elintézni, hogy ön ugorhasson először bele az új úszómedencébe.

Legyen így!

interjú,Kemény Ferenc-díj,Földesiné Szabó Gyöngyi