Hogyan lesz jó klubfutballunk? – tettük fel a kérdést dr. Muszbek Mihály sportközgazdásznak, a Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docensének, aki nappali, illetve levelező tagozaton is oktat sportvállalat-tant, valamint sportgazdasági ismereteket. Persze nem csupán az iménti kérdést feszegettük – már csak azért sem, mert annak idején nem is a labdarúgás volt a sportága.
„Budapesti gyerekként évekig Gávavencsellőn nyaraltam, ott ejtett rabul a sport – elevenítette fel a régi, szép emléket a 62 esztendős szakember. – A szabolcsi települést anno négyezren lakták, és egyetlen Nemzeti Sportot – akkoriban Népsportot – kapott a posta, az vehette meg, aki először odaért. Tízévesen, híresen nagy alvóként már reggel hatkor ott voltam, hogy az enyém lehessen, ha jól emlékszem, egy forint negyven fillér volt az ára. Nos, így kezdődött a sportimádatom.”
Noha az elmúlt években elsősorban a futball kapcsán találkozhattak, illetve találkozhatnak Muszbek Mihály nevével a sportrajongók, az ismert sportközgazdász nem labdarúgó volt, hanem kézilabdázó, mást ne említsünk, a TE rektorának, Mocsai Lajosnak volt a pályatársa.
Muszbek Mihály egy tv-műsorban. (A kép forrása: elsoosztaly.hu)
„Ő a Vasasban játszott, én meg az Elektromosban meg a Ferencvárosban. Kettőnk közül ő sokkal többre vitte, ez teljesen nyilvánvaló, én huszonkét évesen abbahagytam a kézilabdázást. A későbbiekben, de még mindig a szocializmusban, felkértek a kézilabda-szövetség gazdasági elnökének, úgyhogy ott is dolgoztam – folytatta Muszbek doktor. – A futball? Nos, kétezer és kétezerhárom között a labdarúgóliga ügyvezetője voltam, de az állandó médiatámadások felőröltek, kiszálltam. Kétezernégyben pedig az újpesti focicsapat résztulajdonosa lettem, sikerült fejlesztenem az egyesületet, hogy aztán jelentős haszonnal el is adjam.”
Ami pedig a bevezetőben feltett kérdést illeti, nos, a mindig tárgyilagos és józanul gondolkodó sportszakembernek természetesen erről is markáns véleménye van.
„A magyar piac rendkívül kicsi – hangsúlyozta. – Nem a tízmillió ember kevés, hanem az, hogy a népesség kevesebb mint tíz százaléka lesz sportoló, és ennek a fele labdarúgó. Klubszinten nincs a futballunkban fogyasztó, nincsenek nézők, nincsenek nemzetközi eredmények. Nem jó megoldás, hogy a gyerekek képzése akadémiákon kezdődik, területi elven működő nevelési és képzési szisztémára lenne szükség, meg persze jó játékosmegfigyelőkre, szakemberekre. A húsz-huszonkét éves fiatalnak már a nemzetközi piacon kellene mozognia. Mert akárhogy is nézzük, jelenlegi állapotában a magyar klubfutball nem alkalmas arra, hogy egy-egy csapatunk a Bajnokok Ligája vagy akár az Európa-liga főtábláján szerepeljen. A magyar futball igazi terepe, kitörési pontja a horvát, szerb, cseh, román mintájú játékosnevelés és ezen játékosok eladása a globális sportpiacra. Ha jól csináljuk, ez garancia arra, hogy hosszú távon az utánpótlás és felnőttválogatott egyaránt eredményes lesz. A minőségi játékosnevelés hasznából előbb-utóbb egy BL-főtáblás csapat is kijöhet.”
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
