Hírek

Mocsai Lajos: A három ütem első fázisa idén megvalósul

Hosszú interjú jelent meg a Testnevelési Egyetem rektorával, Mocsai Lajossal a Figyelő legutóbbi számában. Pintér Lívia írását, amely az egyetemünkkel kapcsolatos tiszta képalkotásban sokat segíthet, változtatás nélkül közöljük.

Legkésőbb 2025-re világszínvonalú sportkomplexum segíti majd a leendő sportszakembereket és a szektor valamennyi szereplőjét – állítja a Testnevelési Egyetem (TE) rektora. A Testnevelési Egyetem 2014 óta újra önálló, a szakedzői képzést a 2017/18-as tanévben, 12 év kihagyás után indították el megint.

–  Milyen kihívásokkal néztek szembe az elmúlt közel négy esztendőben?

– A legnagyobb munkát az egyetem újraalapítása s lényegében mintegy ötven szabályzat létrehozása és módosítása jelentette, amellett, hogy biztosítottuk a jogfolytonosságot az 1925-ben megalapított Testnevelési Főiskolával. Ezeken túl tartalmi megújulásra is szükség volt. Több mint egy évtizeden keresztül Magyarországon testnevelő-edző szakon tanulhattak a hallgatók, ami az adott sportágak kiválóságai számára nem kedvezett, hiszen például a gátfutásban is jeleskednie kellett (volna) egy úszónak. A legnagyobb vívmányunk, hogy ez a képzés ma már sportágspecifikus szakedzői szakként működik, módosított – a kilenc sporttudományi felsőoktatási intézményt tömörítő szakkollégiumban is elfogadott – képzési tartalommal.

– Ön ennek a szakkollégiumnak az elnöke. Közösen elfogadták a sporttudományi terület képzési struktúráját és elveit. Mégis mi a különbség például az egri, a debreceni vagy a szegedi oktatási rendszer közt?

– A képzési helyek közül a TE abban emelkedik ki, hogy nálunk már tavaly, a szak alapításának évében 25 sportágban lehetett szakedzőire jelentkezni. Ebből 23-at el is indítottunk, és további 20 vár arra, hogy kapacitásaink bővülésével bevezethessük. Minőségi oktatásról, több mint 60 minősített oktató közreműködéséről, a legjobb gyakorlati szakemberek bevonásáról, külföldi gyakorlati lehetőségekről, egyszóval sportági támogatásról is szó van.

Mocsai Lajos: A három ütem első fázisa idén megvalósul

– Hogyan alakultak a létszámok, s mely sportágak voltak a legnépszerűbbek?

– A levelező munkarendű BA-edzői szakra több mint kétszázan nyertek felvételt, míg a nappali tagozatra közel negyvenen. A levelező képzés túlsúlyát az indokolja, hogy elsősorban már gyakorló és élsportoló hallgatókról van szó: 2017-ben több mint 80 olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmes sportolót vettünk fel. A legnépszerűbb sportágak természetesen összhangban vannak a hazai közízléssel: a kajak-kenut, a kézilabdát, a vívást, a jégkorongot, a teniszt és az úszást választották a legtöbben, de a kosárlabda is bekerült a legnagyobb létszámú ágazatok közé. Visszatérve az előző kérdésre: a vidéki képzőhelyeken a sport általában nem az adott egyetem fő profilja. A helyi sajátosságok – mint például Szegeden a kajak-kenu – miatt viszont jobbak lehetnek a gyakorlási feltételek. Sokszor azonban a legjobb oktatókért az intézmények között is megy a verseny. Idővel persze a képzőhelyek maguknak nevelik ki az oktatói utánpótlást. Egyelőre támogatjuk, hogy a szakembereink máshol is tanítsanak, de azt szeretnénk, hogy a jövőben az egyetemünk kötelékébe tartozók megtalálják nálunk egész napos elfoglaltságukat, vagy valamely válogatott mellett dolgozva szélesítsék ismereteiket, tapasztalataik tárházát.

– Miben kívánnak újat hozni, és ez mennyire követi például az európai mintákat?

– Úgy gondoljuk, hogy amit kitaláltunk, egyedülálló a maga nemében. Azt kívánjuk előtérbe helyezni, hogy az elméleti oktatást a lehető legjobban „házasítsuk” a gyakorlattal. Ezért sportági szakszövetségekkel, sportszervezetekkel egyedi megállapodások révén működünk együtt: oktatásban, a hallgatók közvetítésében. Nagyon fontos, hogy ez a megközelítésünk abból az alapfelvetésből indul ki, hogy az egészségmegőrzésre mindenkinek szüksége van. Az egész testkultúra támogatására kívánunk megoldásokat nyújtani az egyetemen. A sporttudomány és az ahhoz kapcsolódó széles körű kutatások egyszerre lesznek elérhetők a TE-n. Integrált kutatólaboratórium épül, ahol az adott ágazat utánpótlásának a mérését, az eredmények képzésbe integrálását és az állami igények szerinti népegészségügyi kutatómunkát egyszerre végezhetjük. Külföldi egyetemekkel, Tajpejjel, Londonnal és Sheffielddel működünk együtt. Továbbá részt veszünk a nemzeti sportinformatikai rendszer kiépítésében.

– Hol helyezkedik el a TE a világ testnevelési egyetemei közt? Milyen céljaik, terveik vannak?

– Az edzőképzés világszerte általában a sportági szakszövetségek kompetenciája, és teljesen más a struktúra is ebben a tekintetben. A régi fényünk az integráció ideje alatt „megkopott”, így ha azt mondanánk, hogy a világhírünket szeretnénk visszahozni, az nagyképű lenne, s talán nem is igaz. Azonban jelenleg több olyan – nemzetközi sportági szakszövetséggel kialakítandó – megállapodásunk van folyamatban, amely hosszú távú perspektívát biztosíthat az egyetem és a hallgatók számára. Az Emmi és a MOB közreműködésével azon is dolgozunk, hogy a világszínvonalú élsportolók képzését is továbbfejlesszük, hiszen itt olyan kimagasló teljesítményt nyújtó emberekről van szó, akik világversenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el, érmeket szereznek. Egy másik fontos célkitűzésünk a képzők képzőinek oktatása, azaz erősíteni kívánjuk a mester-, valamint a már meglévő, a sporttudományban Magyarországon egyedülálló PhD-képzésünket is.

– Sokat beszéltünk a kapacitásbővülésről, amely nyilvánvalóan a már megkezdődött beruházások eredményeire utal. A három ütem hogyan épül egymásra, és mekkora kapacitások nyílnak meg általuk?

– A három ütem első fázisa az idén megvalósul: szeptemberben megnyílik az egyetem központi épülete, valamint az integrált laboratórium a volt Sportkórház épületeiben. Mivel ez már folyamatban van, így többek között a Magyar Sportújságírók Szövetségével közösen kialakított sportmédiaképzésünk is elindulhat, valamint lesz sportdiplomáciai, inkluzív edzői és sportteljesítmény-elemzői szakirányú továbbképzésünk is. Az idén induló és várhatóan 2021-ben elkészülő második ütem keretében a jelenlegi műemlék főépület felújítása és a sportpályák kialakítása következik, mintegy 44 ezer négyzetméteren. Előbbiben könyvtár, archívum és sportmúzeum is helyet kap. A harmadik ütem a Déli pályaudvar egyes részeinek szabadidősport-pályává alakítását foglalja magában, ahol a tervek szerint lesz extrémsportpálya és jeges, valamint gördülősportoknak helyet adó terület is. A megvalósításra várhatóan 2023–25-ig kell majd várni. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi 2420 fős hallgatói létszámunk szakaszosan 3500 főre nő, és ekkor tudunk majd nagyobb létszámban külföldi tanítványokat is fogadni.

– A tudományos munka folytán van rálátásuk arra, mik a legnagyobb eredmények az egészségmegőrzésben. Milyen kommunikációs eszközökre van szükség ahhoz, hogy az átlagembert rávegyük arra, hogy rendszeresen sportoljon?

– Ez egy „örökzöld” kérdés, és persze mi is kiemelten foglalkozunk ezzel. Számos kutatásunkban megjelennek és segítjük is a felvilágosító kampányokat, de mindenre nem terjedhet ki a figyelmünk. Néhány viszonylag friss adatot azért meg tudok említeni. A legújabb kutatások szerint például az egészségügyi kockázatok között ötszörös súllyal szerepel a dohányzás, míg a mozgáshiányos életmód hatása hat-nyolcszoros szorzót jelent. Szomorú tény, de ma Magyarországon a fiatalok 30-40 százalékának gyógytestnevelésre van szüksége. Nyugat-Európához képest 30 százalékos hátrányban vagyunk, ha azt vizsgáljuk, hány évet élhetünk egészségben. Ugyanakkor – mivel a sport életvitelszerűvé tételét fiatalabb korban könnyebb elsajátítani – óriási eredménynek tartom a mindennapos testnevelés bevezetését az általános iskolától kezdődően. 

 forrás: Pintér Lívia (Figyelő)

interjú,Mocsai Lajos,Figyelő,fejlesztés