Világcsúcsjavítás maratonfutásban!

A hétvégén Berlinben megdőlt a férfi maratonfutás világcsúcsa.

A kenyai Denis Kimetto (30) 2:02:57-es ideje a valaha futott leggyorsabb hivatalos idő, amit ezen a távon elértek. Pedig már elég régóta futnak maratont. 1896-ban, az első újkori olimpián Spiridon Luis, a görögök atlétája nyerte a távot 2 óra 58 perccel. Az első világcsúcs több mint száz éve született, amikor az amerikai Johhny Hayes 2:55:18-al nyerte az 1908-as londoni olimpiát (ettől az olimpiától kezdve tartják a máig is hivatalos távot, ami 42,195 km). Ha kicsit játszunk a számokkal, ez azt jelenti, hogy Kimetto 53 perccel előzte volna meg az akkori győztest, azaz adhatott volna neki közel 18 km-es előnyt, akkor is utolérte volna.

Az elmúlt évszázadban persze nem kisebb nevek fémjelezték a számot, mint Abebe Bikila, Ron Hill, Carlos Lopez, Paul Tergat, vagy Haile Gebrselassie.

Hallva egy ilyen elképesztő teljesítményt, az ember megpróbálja azt lefordítani a pályaatlétika nyelvére. Ha nehezen hihető is, de lassan megszoktuk, hogy 3 perc/km-en belüli átlagtempó jellemzi a férfiak leghosszabb futószámát.

Az új rekorddal ez a tempó 2:54,8-ra módosult. Emlékezhetünk, hogy a 80-as évek végén tanszékünkön 2:55 volt a jeles szint férfiaknál az 1000 m-es futásban. Ez egyébként 400 m-es körökre lebontva 70 mp-es tempót jelent körönként, de ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor 69,99 mp, gondoljunk bele - 70 mp-es 400 métereket futott Kimetto a berlini futása alatt!

Nem ismeretlen a szakemberek körében az újdonsült világcsúcstartó. Ugyanis 2012-ben 25 km-en javított nem hivatalos világcsúcsot, 2013 februárjában versenycsúccsal 2:06:50-el Tokióban nyerte a maratoni versenyt, illetve októberben Chicagóban 2:03:45-öt futott. Ilyen előzmények után bejelentette, majd meg is futotta Berlinben a világcsúcsot.

Minden világcsúcsnál azt kérdezzük, meddig még? A férfi maratonfutás világcsúcsa - ha másodpercről másodpercre is, de – közeledik a két órás álomhatár felé. Jellemző a hosszútávfutás mai helyzetére, hogy nehezebb megjósolni a kétórás álomhatár megdöntésének idejét, mint az azt elérő versenyző származási helyét, hiszen az elmúlt hat világcsúcs kizárólag kelet-afrikai (főleg kenyai) versenyző nevéhez fűződik.

szöveg: Atlétika tanszék