Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Június 4-én volt a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója. Az I. világháborút követően Magyarország elveszítette területe kétharmadát, lakossága egyharmadát – de vajon milyen hatást gyakorolt Trianon az öt évvel később megalapított Magyar Királyi Testnevelési Főiskolára? Erről beszélgettünk dr. Szikora Katalinnal, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének tanárával.

Trianon és a TF

Klebelsberg Kuno az 1900-as évek elején

„Az alapításhoz képest jóval korábban megfogant a főiskolai szintű képzés gondolata – hangsúlyozta. – 1868-tól egyéves tanfolyamon képezték a tornatanítókat, majd az 1909-es testnevelési kongresszus fölvetette a főiskolai szintű képzés megvalósítását. A vita azon ment, hogy önálló, netán két- vagy háromszakos legyen-e. Abban az időben ugyanis nem tartották tudományhoz közelinek, pláne nem tudománynak a testnevelést.”

Aztán jött az I. világháború... A négy évig tartó (1914–1918) világégésben rengeteg sportolónk, sportszakemberünk vesztette életét, a trianoni békediktátum életbe lépése pedig számos virágzó sport-, illetve egyetemi és egyesületi élettel büszkélkedő városunk elvesztését eredményezte, így például Kolozsvárét, Szabadkáét, Kassáét vagy Pozsonyét.

Klebelsberg Kuno kultuszminisztert azonban nem olyan fából faragták, hogy lemondjon egyik nagy-nagy tervéről – amelyet aztán véghez is vitt. A Nemzetgyűlés 1920-ban és 1921-ben tárgyalta, s 1921-ben életbe is léptette a testnevelési törvényt.

„Ennek négy fontos pontja volt – folytatta Szikora Katalin. – Egy: tizennyolc éves korig kötelező az iskolai testnevelés. Kettő: az iskolába nem járó fiúknak huszonegy éves korukig kötelező hetente egyszer testnevelési foglalkozáson részt venni lakhelyük szerint az elöljáróságokban fekvő sportlétesítményekben, a foglalkozásokat leszerelt katonatisztek tartották. Három: az ezer főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek sportpályát kell létesíteniük. És négy: a Testnevelési Főiskola és a Nemzeti Stadion létrehozása.”

Miután Klebelsberg Kuno 1924-ben kiadta a végrehajtási utasítást, a következő évben, 1925-ben megalapították a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, amely az első három évében egy épületen osztozott a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolával, mígnem utóbbit 1928-ban Szegedre költöztették.

„A Testnevelési Főiskola első évfolyamára ötven-ötven százalékban jártak lányok, illetve fiúk, az akkori viszonyok ismeretében ez egyedinek számított – tette hozzá Szikora tanárnő. – Elmondható, hogy már megalakulásakor különleges intézmény volt a TF.”

Büszkék lehetünk rá, hogy csaknem száz év elteltével is az.

kép: Wikipedia

Címkék: interjú,Klebelsberg Kuno,Szikora Katalin,Trianon

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek