Kárpáti György a Nemzet Sportolójaként, Benedek Tibor a nemzet egyik legnagyobb sportolójaként távozott közülünk. Nem közhely, ezúttal vitathatatlanul igaz, hiányuk feldolgozhatatlan. Az pedig, hogy Benedek Tibor úgy ment el, hogy feltételezhetően csak azért nem a Nemzet Sportolója, mert mindössze 47 éves volt, tragikus és elkeserítő.
Pár nappal 85. születésnapja előtt, hosszan tartó betegség után elhunyt, Dr. Kárpáti György. A hírt a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete – melynek a bajnok elnöke volt – tette közzé szerda délután. Gyurika, ahogy az uszodákban hívták, háromszor nyert olimpiát vízilabdában, bekerült a Nemzet Sportolói közé és ne feledjük, az 1976-os olimpiai aranyéremnél a szövetségi kapitány, Gyarmati Dezső segítője volt.
Drámai időszak a magyar sport és a magyar vízilabda számára az idei július, mert miközben Kárpáti Györgynek szinte teljes élet jutott, néhány órával később, csütörtök hajnalban, pár héttel 48. születésnapja előtt, elhunyt Benedek Tibor, minden idők egyik legnagyszerűbb balkezese, az egyetemes magyar sport kiemelkedő egyénisége, igazi példakép.
„Ma hajnalban örökre lecsukta szemét Benedek Tibor, a háromszoros olimpia bajnok, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó legenda. Családja, csapattársai, az egész vízilabda-társadalom és a szurkolók számára pótolhatatlan és felfoghatatlan űrt hagyott maga után. Részvétnyilvánításaikat nyilvános felületeken tisztelettel fogadjuk. Családja kérésére azonban kérjük mind a közvéleményt, mind a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben e nehéz időszak játékszabályait” – áll a család közleményében.
Két különböző karakter, a hamiskás mosoly és az elszánt akarat, a született tehetség Kárpáti és a nagyszerű játékos, de leginkább legendás küzdő Benedek. Azonban mindketten utánozhatatlan és azonos szintet képviseltek a játékban, mert Kárpáti György és Benedek Tibor is világklasszis volt. A szó teljes és vitathatatlan értelmében. Csak azért írjuk félve, hogy utánozhatatlan, mert tudjuk, hogy nem egyedüliként voltak a vízilabdasport „háromszorosai” vagy éppen kiemelkedő játékosai. A sportág és a mi szerencsénkre.
Nem szabadna egy napon írni a halálukról! A sors igazságtalansága mindez.
A várakozás évtizedei után Benedek Tibor meghatározó játékával ért fel újra a magyar férfi vízilabda-válogatott az Olümposz tetejére. Ő és társai hozták el az új aranykort. Sőt, ők lettek az Aranycsapat, három olimpiai, de emellett világbajnoki vagy éppen Európa-bajnoki aranyéremmel, hogy a többit már ne is soroljuk.
37 év volt a korkülönbség köztük. Egy alkotó életnyi idő. Benedek Tibor a világbajnoki arany mellett nyerhetett volna még olimpiát edzőként, és – valljuk meg – egy kegyesebb világban, Kárpáti György azt a lelátóról, elnézést, a VVIP-ből láthatta is volna.
A hatalmas gyászban talán egyetlen vigaszunk lehet: mindketten nagyon sokat tettek azért, hogy a magyar sport, a magyar vízilabda újabb és újabb bajnokokat neveljen. Az ő példájuk az, amely a sportban dolgozókat, a sportot választókat élteti. Ők mutatták meg az utat, amin járni érdemes, de amin valóban végigmenni csak keveseknek sikerül.
Világnagyságokat búcsúztatunk, ami már önmagában is lesújtó. Ami azonban még szomorúbbá teszi mindezt: biztosak lehetünk abban, hogy odafent Kárpáti György is velünk sír, Benedek Tibor érthetetlenül korai halála okán.
Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Benedek Tibor és Kárpáti György örökké itt lesz velünk.
Mezei Dániel
A kép forrása: Pesti Hírlap
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
