Hírek

Történelmi intézményakkreditáció a TE-n

A Testnevelési Egyetem önállóvá válása óta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) először végzett átfogó intézményakkreditációt az Egyetemen. A Bizottság kétnapos online látogatása alatt az Egyetem 36 munkatársát, vezetőket, hallgatókat, oktatókat és további kollégákat kérdezett, amely után szóbeli értékelés született az intézményben zajló munkáról.   

„Talán sokan nem érzékelték, de jómagam vezetőtársaimmal együtt pontosan tudtam, mennyire fontos ez a látogatás, a MAB akkreditációs folyamata  – mondta el Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem rektora. – A Semmelweis Egyetemről történt kiválásunk óta először történt ilyen átfogó akkreditáció nálunk és ugyan az írásos megerősítésre még várunk, de a szóbeli értékelés alapján úgy vélem, jól teljesítettünk. Természetesen várjuk a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság írásbeli értékelését – tette hozzá az interjú felütéseként a TE rektora.”

Mint bizonyára ismert, az intézményi akkreditációs eljárás célja a felsőoktatási intézmények Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási irányelvek és sztenderdek szerinti működésének vizsgálata és hitelesítése. Az intézményi akkreditáció rögzített célja, hogy igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény az ESG 2015 (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area) sztenderdjei és irányelvei szerint folytatja tevékenységét, minőségbiztosítási rendszere folyamatosan nyomon követi, értékeli a sztenderdeknek való megfelelést, továbbá aktívan közreműködik az értékelés eredményei alapján a megvalósítást segítő intézkedések, folyamatok kidolgozásában.

Milyen előkészületek előztek meg a Bizottság látogatását?

Az általam nagyra becsült Prof. Dr. Borbély Attila vezette hattagú Bizottság komoly munkát végzett. Történt egy előfelmérés, amelynek keretein belül korábban kaptunk egy mély elemző tesztet, amelyet minden kolléga saját kóddal válaszolhatott meg. A kérdőív tulajdonképpen az Egyetem életének minden főbb vonatkozására kitért és a vezetőket, oktatókat, hallgatókat egyaránt kérdezte. A kérdéssorra adott válaszok meglátásom szerint már első lépésként is sokrétűen és alaposan tájékoztatták a látogatókat az Egyetemen folyó munkáról. Ezt követően került sor a kétnapos látogatásra, amely három fő szempontra koncentrált. Elsőként arra, hogy az európai oktatási térben miként vesz részt a TE, másrészt, hogy a különböző területeken milyen középtávú fejlesztési tervekkel rendelkezünk. Végül, de nem utolsó sorban arra, hogy milyen a képzéseink minősége. Más megközelítésben, kicsit rövidebben a következő fő témák mentén zajlott az akkreditáció: miként illeszkedik a MAB elvárási rendszerébe a TE, mi a célfilozófiánk illetve a hallgató jelenlét, a képzés milyen színvonalú az intézményben.

Miként zajlott a kétnapos online látogatás?

Ahogy arról már volt szó: két nap alatt 36 munkatársamat, vezetőtársaimat, intézmény- és tanszékvezetőketkérdeztek, egyórás váltásban. Az akadémiai oldal vizsgálata volt fontos a Bizottság számára, de ettől függetlenül a teljes intézményi működést áttekintették. Szó esett a képzésekről, továbbképzésekről, a szabályoknak való megfelelésről, a nemzetközi és hazai kapcsolatokról, de kiemelten vizsgálták a diákokkal való együttműködési képességét is az intézménynek. Ezzel kapcsolatban szeretném megköszönni az akkreditációs folyamatban részt vevő hallgatók felkészültségét, hozzáállását, mert az értékelésben kiderült, hogy a válaszaikból a Bizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy a Testnevelési Egyetemen magas szintű a kapcsolat az Egyetem vezetése és a hallgatók között.  

Történelmi intézményakkreditáció a TE-n (Mocsai Lajos)

Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora 

A Testnevelési Egyetem fejlesztése, valamint a sport erős kulturális szerepe miatt is kérdezem, a nemzetközi kapcsolatok mennyire kerültek előtérbe a látogatás alatt?

Kiemelten, de mielőtt erre kitérnénk, elmondom, hogy minden területi vezetőnek egy önértékelési dokumentumot kellett készítenie. Munkatársaim, a tantestület ezt a feladatot is maximálisan komolyan vette, amit köszönök. Ahogy a hozzáállást és a munkát is, mert közösen vittük jó hírünket.  A nemzetköziesítés mellett az is kérdés volt – és ehhez a témához kapcsolható –, hogy miként valósítjuk meg a digitalizációval kapcsolatos fejlesztéseket, a tantárgyfejlesztést, a közös képzési formákat és a mobilitást. Ez utóbbi kapcsán a hallgatók válasza alapján kiderült, hogy a sport azért megkötő erő, mert edzésre és versenyre bizony menni kell. De az eredeti felvetésre válaszolva: A nemzetközi hallgatói létszám növelése az egyik olyan terület, amiben előre kell lépnünk. Tudjuk, ahogy azt is, hogy ehhez a megfelelő sportfelületeknek és a hozzájuk kapcsolódó szálláslehetőségeknek is meg kell épülniük, hogy megfelelhessünk annak a célnak, amely az én elvárásom is. Ezen dolgozunk és nemzetközi vonatkozásban meg is vannak rá a terveink, sok lépést megtettek már kollégáim ezen a fontos területen. Amikor a 60 ezer m2 sportfelület elkészül, a mostani 10 ezer mellé, akkor még látványosabb előrelépésre leszünk képesek. Ennek ellenére a Bizottság kiemelte a gyakorlati munkánk hatékonyságát és ezzel kapcsolatban az alkalmazkodó képességünket az építés miatti nehezebb helyzethez. Megígértem, hogy markánsan növelni fogjuk a nemzetközi hallgatóink számát, mert Európában összesen három olyan egyetem van, amely hasonló szintű végzettséget tud adni. Azonban hangsúlyoztam, de ez köztudott is, hogy a Testnevelési Egyetemen az elmúlt öt évben ötszörösére emelkedett a nemzetközi aktivitásunk. A Testnevelési Egyetemnek a világ legjobb sportelméleti és gyakorlati képzést adó intézményei közé kell tartoznia. Mindez a nemzetközi érdeklődést és a hazai igényeket is magas szinten kiszolgáló egyetemet jelent a jövőben.

interjú,Mocsai Lajos,akkreditáció,Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)