Büszkeségeink

Megvédte akadémiai doktori értekezését Hamar Pál

Sikeresen megvédte az MTA doktora címre benyújtott A testnevelés tantervelmélete című doktori értekezését Prof. Dr. Hamar Pál. A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki közel 39 éve TF-es, voltaképpen történelmet írt, hiszen ő az első, aki testnevelő tanárként a pedagógia területén nagydoktori címet szerzett.

- Hány év munka és tudományos pályafutás áll az MTA doktora cím mögött?

- Mindezt a TF-es tanulmányaim kezdetéig vezetem vissza. 1981-től 1985-ig jártam a TF-re, de általában nem az első vagy a második évben kezd el az ember TDK konferenciára járni és tudományos diákköri munkával foglalkozni. Harmadéves koromban tartottam az első, majd negyedévesként a második, mindkétszer díjnyertes TDK-előadásomat. Ekkor persze még nem kristályosodott ki bennem, hogy tantervelmélettel fogok foglalkozni. Tanáraim viszont ebbe az irányba tereltek, így például Szakály Ernő tanár úr, aki a tanárom és edzőm is volt a Torna Tanszéken. Szóval, körülbelül harmincöt éve kezdődött el ez a folyamat. 1990-ben itt a TF-en egyetemi doktori címet, majd 2000-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán PhD tudományos fokozatot szereztem, 2009-ben pedig Pécsett ‒ szintén a BTK-n ‒ lettem habilitált doktor, most pedig az MTA doktora.

- Jóleső érzés?

- 2016 végén, 2017 elején adtam be a pályázatomat, most már lassan 2019-et írunk. Bár azok, akik ezt az eljárást már végig csinálták, felhívták a figyelmemet, hogy ne ezzel keljek és feküdjek, mert nagyon hosszú folyamat lesz, most mégiscsak nagy kő esett le az szívemről. Igen, jól esik, mert valaminek a beteljesülése mindig jó érzéssel tölti el az embert.

Megvédte akadémiai doktori értekezését Hamar Pál

- Mi volt a doktori témája?

- A doktori értekezésként beadott monográfia címe: A testnevelés tantervelmélete. A bírálatokra adott válaszomban elmondtam, számomra ez azért is fontos, mert a tantervelmélet olyan tudományág, amelyben ugyan már születtek jelentős munkák, voltak nagy egyéniségek, viszont magának a testnevelésnek az akadémiai rangra emelése unikálisnak számít. Olyan akadémiai doktori értekezés vagy pályázat még sohasem készült, amelyben a testnevelés szó benne lett volna. A védésen is elmondtam és most is megerősítem: éppen itt volt az ideje, hogy egy olyan tantárgy – most már nevezzük tanulási területnek –, amelynek az utóbbi időben igencsak megemelkedett az ázsiója, a tudomány fellegvárába is bebocsátást nyerjen. Kiemelt pedagógiai szakértőként részese vagyok a Nemzeti alaptanterv kidolgozásának, így az egyik munkacsoport vezetőjeként a testnevelő és gyógytestnevelő tanárokat illetve a Testnevelési Egyetemet is képviselem. Ezen munka során a tudományban (a tantervelméletben), a testnevelésben és a sportszakmában elért eredményeim egyes elemei egyaránt visszaköszönnek.

- Általában az egyetemeknek, mint tudományos intézményeknek az egyik legfontosabb küldetése, hogy tudományos munkára sarkaljon. Egy akadémiai doktori cím utat jelöl a fiatalok számára, hogy elérjenek erre a szintre és hasonló tudományos fokozatot szerezzenek?

- Meglátásom szerint nem csupán a fokozat elnyerése lényeges. Aki ezt a szintet eléri, annak kutya kötelessége, hogy maga mögött kinevelje azt a fiatal kutatói kört, akik szintén elérhetik mindezt. Ez olyan, mint a sport. Gyakorta vonok párhuzamot a sport és a tudomány között, ugyanis a sportban és a tudományban is kiemelt jelentőségűek azok az objektív mutatók, amelyeknek meg kell felelni, mindkettőben megfogalmazódnak teljesítményelvárások, s születnek elismerésre méltó eredmények. Ugyanakkor edzőnek és kutatónak egyaránt kell, hogy legyen olyan pedagógiai attitűdje, amellyel átadja azt a tudást, amit ő megszerzett, egyben megmutatja azt az utat, amin keresztül el lehet érni, amit ő is elért. Sőt, ha az edző vagy a kutató jól végzi a munkáját, akkor az, aki mögötte jön, még nálánál is magasabb szintre emelkedhet. Azt hiszem, hogy a sport és a tudomány párhuzama így még érthetőbbé válik.

Hamar Pál tanár úrnak az MTA doktora címhez mi is gratulálunk!

TF,Hamar Pál,MTA doktora,pedagógia