Egyetem

Belépési nyilatkozat

Töltse le a belépési nyilatkozatot az Önnek leginkább megfelelő formátumban:

A kitöltött nyilatkozatot az MTTOE területi szervezetének kell eljuttatni. A címlistát itt találhatja meg.

Alapszabály

A MAGYAR TESTNEVELŐ TANÁROK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA
(Az 1993. évi alapszabály módosítása)

Jóváhagyta az MTTOE 1998. december 5-i közgyűlése

Az egyesület neve: Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete
Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 44.
Telefon: (36-1) 356-4327 | Fax: (36-1) 356-4327 | e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Működési terület
: a Magyar Köztársaság területe.

I. Az egyesület célja

Az egyesület célja, hogy

  • szervezetbe tömörítse azokat a magyar testnevelő tanárokat, akik a testnevelés és a sport vagy azzal összefüggő területen dolgoznak;
  • olyan területi szervezeteket működtessen, amelyek elősegítik a hatékony szakmai munkát, valamint a testnevelő tanári tevékenység társadalmi elismertségét – megadva ezzel az érdekképviselet etikai alapját,
  • ellássa a testnevelő tanárok szakmai érdekérvényesítését,
  • együttműködjék mindazon állami és társadalmi szervezetekkel, amelyek az egészséges életmód, a testi nevelés és az iskolai testnevelés és sport kérdéseiben felelősek, illetve érdekeltek. Egyúttal jogot formál arra, hogy – tagjai és szervezetei által – az iskolai testnevelés és sport kérdéseinek megvitatásában részt vegyen és kinyilvánítsa álláspontját.

Az egyesület jogállása

Az egyesület önkormányzati elveken alapuló nem haszonelvű társadalmi szervezet, amely tevékenységével elősegíti a magyar testnevelés és a sport fejlesztését. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőválasztásokon nem indul és jelöltet sem állít.

II. Az egyesület feladatai

Az egyesület munkájával elősegíti: a nevelési-oktatási intézmények testnevelését, diáksportját, a sporttudomány eredményeinek elterjesztését és felhasználását – különös tekintettel az iskolai testnevelés és az egészségmegőrzés területére.

Viták, rendezvények szervezésével, állásfoglalásával segíti az ifjúság testnevelését és sportját, valamint az egészséges életmód kérdéseit érintő döntések előkészítését és végrehajtását.

Fórumot biztosít mindazoknak, akik kutatási vagy gyakorlati munkájuk eredményeit kívánják közreadni.

Az egyesületnek szándékában áll olyan információs rendszer kiépítése, amely a kutatások és publikációk nyilvántartásával, a szakmai információk áramlásával segíti a testnevelő tanárok és kutatók munkáját.

Szakmai rendezvényeivel, információs rendszerével és kiadványaival elősegíti a testnevelő tanárok továbbképzését, önképzését, továbbá az egyesület helyi szervezeteinek tájékoztatását, a működtetés bevált módszereinek átadását.

Kapcsolatot tart a tanárképző intézményekkel.

Együttműködik más országok testnevelési és sportszervezeteivel, egyesületeivel és nemzetközi társaságokkal.

Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kutatásokat és azok eredményeit. Hazai és külföldi szakemberek részvételével konferenciákat, szakmai üléseket szervez és képviselteti magát hasonló rendezvényeken.

A tanulóifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében az egyesület fő feladatának tekinti az iskolai testnevelésnek és a diáksportnak, valamint a tanári munkának a jelentőségének megfelelő  társadalmi elismertetését, egyúttal a minőségi munka, az önkontroll, a belső megújulás szellemiségének terjesztését. Fontosságot tulajdonít az egyesülethez való érzelmi kötődés erősítése érdekében a klubélet kialakításának is.

Létrehozza a hagyományok megőrzésének, a szakmailag elismert személyek megbecsülésének és elismerésének formáit, továbbá a művelődési és szociális támogatások rendszerét.

III. Az egyesület tagjai

Az egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: szervezetek). Az egyesület tagjai tagsági kártyával rendelkeznek.

a) Az egyesület rendes tagja lehet:

  • minden természetes személy, aki testnevelés tanítására jogosító oklevéllel rendelkezik, belépési nyilatkozatával tagsági szándékát kifejezi, az egyesület alapszabályát elfogadja és akit az elnökség, illetve a területi szervezet vezetősége elfogad;
  • az a szakmai szerveződés (társaság, vállalkozás, egyesület a továbbiakban: szervezet), amely belépési szándékát kinyilvánítja, az egyesület alapszabályát elfogadja és amelyet az elnökség elfogad

Minden rendes tagja egyenlő és egy szavazattal rendelkezik. Az egyesület minden tagjának joga, hogy az egyesület munkájában részt vegyen, szakmai véleményét kifejtse, az egyesület munkájára vonatkozó javaslatokat tegyen. A rendes tag joga, hogy választhat és választható az egyesület szerveibe.

Bármely rendes tag az egyesület valamely szervének – rá nézve sérelmes – határozatát megfellebbezheti, illetve törvénysértő határozatot bíróság előtt megtámadhatja, a tudomására jutástól számított 30 napon belül.

Az egyesület rendes tagjai szakmai kutató munkájuk során csak elnökségi megbízás alapján léphetnek fel az egyesület nevében.

b) Különleges tag lehet:

  • az elnökség tiszteletbeli tagokat vehet fel, illetőleg elismerésként ilyen címet adományozhat a kiemelkedő szakmai működésért hazai vagy külföldi személyiségnek;
  • az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki, illetve amely az egyesületet erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja és akit az elnökség, illetve a területi szervezet vezetősége elfogad.
A különleges tag nem választ és nem választható, hanem csak a tiszteletbeli tag kaphat tiszteletbeni tisztségviselői címet.

A tag kötelességei:

  • tartsa be az egyesület alapszabályát, szervezeti és működési rendjét;
  • az egyesület célkitűzéseinek és feladatainak szellemében, példamutatóan
  • végezze hivatásszerű munkáját;
  • az éves tagdíj megfizetése (kivéve a tiszteletbeli tagokat);
  • az egyesület munkájában való aktív részvétel.

A tagsági viszony megszűnik:

  • kilépéssel (bejelentés után a naptári év utolsó napján);
  • törléssel (a tagsági díj befizetésének elmulasztása esetén, ha felszólításra sem rendezi tartozását);
  • elhalálozással, illetőleg a szervezet megszűnésével;
  • kizárással.

IV. Az egyesület szervezeti felépítése

1. A küldöttközgyűlés

Az egyesület legfelsőbb szerve, amely az egyesületet érintő valamennyi  kérdésben dönthet.

A küldöttközgyűlés összetétele:

  • a területi szervezet tagsági küldöttei: a tagsági kártyával rendelkező rendes tagok taglétszámának 5 %-a;
  • a területi szervezet vezetőségének 3 fős küldötte;
  • az egyesület elnökségének azon tagjai, akik nem területi szervezetet képviselnek
  • a felügyelő bizottság tagjai.

A küldöttközgyűlés az elnökség összehívása alapján szükség szerint, de legalább 2 évenként ülésezik. Össze kell hívni akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, illetőleg az ügyészség vagy a küldöttek egyharmada vagy a felügyelő bizottság ezt írásban – az ok és cél megjelölésével – kezdeményezi.

A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint 50 %-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést  azonos napirenddel – legalább 1 óra elteltével – újra össze kell hívni. Erre már az eredeti meghívóban utalni kell. Ekkor a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Küldöttközgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza meg, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt.

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály elfogadása, módosítása;
  • az egyesület elnökének és az elnökség tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak titkos szavazással történő megválasztása;
  • a tagsági díjak mértékének megállapítása;
  • az elnökség és a felügyelő bizottság beszámoló jelentésének elfogadása;
  • az elnökség határozata ellen benyújtott fellebbezések eldöntése;
  • a kiemelkedő tevékenység elismerésére emlékérem alapítása;
  • más hazai és nemzetközi szervezetekkel, pártoló intézményekkel történő együttműködés ellenőrzése;
  • az egyesület megszüntetésének kimondása;
  • megszűnés esetén – a hitelezők kielégítése után – az egyesület vagyonáról való rendelkezés.

2. A választmány

Az egyesület szakmai és önkormányzati munkájának összehangolása, a területi érdekek egyeztetése, a vezető testületek és szervek tevékenységének javaslatokkal történö elömozditása érdekében konzultativ szervezetként választmány müködik. A választmány tagja minden területi szervezet elsö számú vezetö tisztségviselöje. E megbizatás 4 évre szól. A választmány elnöke az egyesület elnöke; a választmány saját tagjai sorából – a megbizás idötartamára - legfeljebb 2 alelnököt választ. A választmány müködésével kapcsolatos előkészitési, szervezési, titkársági tennivalókat az országos elnökség biztositja. A választmány szükség szerint, elnökének vagy tagjainak kezdeményezésére ülésezik; munkatervét, munkarendjét maga határozza meg.

3. Az elnökség (ügyintéző szerv)

Szervezi és irányítja az egyesület szakmai és szervezeti tevékenységét.

Az egyesület elnöksége az elnökből és további legfeljebb 14-30 tagból áll. Tagjai sorából tisztségviselőket – 3 alelnököt - választ. A gazdasági ügyek vitelére gazdasági ügyintézőt, az adminisztratív feladatok ellátására titkárt bíz meg.

Az egyesület képviseletére az elnök jogosult. E tevékenységében az elnökség tisztségviselői és tagjai megbízás alapján helyettesíthetik.

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Ülését az elnök hívja össze és vezeti. Döntéseit szavazati többséggel hozza meg, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökség a tagság egészét, illetve a területi szerveket érintő, valamint egyedi ügyekben hozott döntéseiről az érdekelteket tájékoztatni kell.

Az elnökség feladata elkészíteni az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, melyben meghatározza a tisztségviselők feladatait és jogkörét, továbbá az egyesület szerveinek szervezeti és működési rendjét és szabályozza eljárásaikat.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület tartalmi tevékenységének meghatározása;
  • az éves munkaprogram elkészítése, elfogadása;
  • az éves költségvetés elkészítése, jóváhagyása;
  • az egyesület szakmai képviselete, szakmai ajánlások előterjesztése;
  • szükség szerinti bizottságok felállítása, működtetése;
  • szakmai programok, rendezvények szervezése;
  • más szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés fenntartása;
  • az alapszabály, illetve módosításának előterjesztése;
  • a küldöttközgyűlés összehívása, beszámolójának elkészítése;
  • a területi szervezetek megalakulásának, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása;
  • a területi szervezetek jelen Alapszabály szerinti jogi személlyé nyilvánítása;
  • a tagnyilvántartás és a tagdíjfizetés megszervezése;
  • a területi szervezetek határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása;
  • tagok, tiszteletbeli, illetve pártoló tagok felvétele, elfogadása;
  • “Matolay Emlékérem”, az MTTOE aranyérem adományozása;
  • alapítvány létrehozása;
  • az egyesület vagyonával való gazdálkodás.

4. Szervezeti egységek, területi szervezetek

Az egyesület tagjai tevékenységüket valamely (területi) szervezeti egységben, továbbá a tag-egyesületek szervezetében végzik.

A tagok jogosultak területi alapon (régiók, megyék, városok) szerveződni és az Alapszabály betartásával az egyesület szervezeti egységeként területi szervezetet létrehozni, ha ezt az egyesület legalább 10 tagja írásban kinyilvánítja. Az a területi szervezet lehet ennek az Alapszabálynak alapján jogi személy, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van és a működéséhez szükséges önálló költségvetéssel (vagy vagyonnal) is rendelkezik. Erről az országos elnökség határoz és gondoskodik a területi szervezettel való kapcsolattartás, a beszámoltatás és az ellenőrzés megvalósításáról is.

Az egyesülethez önálló egyesületként is csatlakozhat tagszervezet, melyre a területi szervezetre irányadó rendelkezéseket kell a megfelelő eltérésekkel alkalmazni.

A területi szervezet titkos szavazással vezetőséget választ, -mely az MTTOE következő tisztújító közgyűléséig szól. Elkészíti költségvetését, továbbá a – az egyesület alapszabályával és szervezeti és működési szabályzatával összhangban álló – saját szervezeti és működési szabályzatát, melyet jóváhagyásra felterjeszt az egyesület elnökségéhez.

A területi szerv saját munkaprogramja és költségvetése szerint végzi tevékenységét. Tagjait nyilvántartja. Az illetékessége szerinti új tagok felvételének elfogadásáról, kizárásról a szervezet elnöksége dönt. Tiszteletbeli tagságra a területi szervezet javaslatot tehet. Tevékenységéről évente beszámol az országos elnökségnek.

V. Felügyelő Bizottság

A küldöttközgyűlés által megválasztott és neki alárendelt 3 tagú felügyelő bizottság megbízatása 4 évre szól.

A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, nem lehetnek az egyesülettel alkalmazotti viszonyban. Tagjai sem egymással, sem az egyesületi tisztségviselőivel nem állhatnak rokoni kapcsolatban.

Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az elnökséget. Vizsgálatai alapján kezdeményezheti a kifogásolt döntések, intézkedések megváltoztatását. Kezdeményezheti rendkívüli elnökségi ülés vagy küldöttközgyűlés összehívását.

Tevékenységéről beszámol a küldöttközgyűlésnek.

VI. Az egyesület vagyona

A tagsági díjakból és a tagok támogatásából, valamint egyéb bevételi forrásokból (rendezvényi bevételek, szponzorok stb.) adódik.

Feladatai megvalósítása érdekében az egyesület anyagi eszközeivel, a jogszabályok keretei között, önállóan gazdálkodik.

VII. Az egyesület megszűnése

Megszűnik az egyesület

  • feloszlással;
  • más társadalmi szervezettel való egyesüléssel;
  • feloszlatással;
  • a megszűnés tényének megállapításával.

VIII. Zárórendelkezések

A jelen szabályzat szerint megalakult Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, az 1881-ben alapított Magyarországi Tornatanítók Egylete és ennek hagyományait felhasználó 1942-ben alakult Magyarországi Testnevelő Tanárok Egyesülete jogutódjának tekinti magát, ezért az alapítás évének 1881-et fogadja el.

Az alapszabályon kívül az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak irányadók.

Ezt az alapszabály-módosítást az egyesület küldöttközgyűlése az 1998. december 5-i ülésén elfogadta. Így a megújított alapszabály -IV.fejezet 2. és 3. pontjaiban foglaltak kivételével – a küldöttközgyűlés döntésének napján lép hatályba. A IV. fejezet 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket a legközelebbi tisztújító választások megkezdésétől kell alkalmazni; a választások már a választmány és az új összetételű elnökség szabályainak figyelembe vételével történik.

Készítették:

  • dr. Kolláth György közigazgatási és alkotmányjogász
  • dr. Istvánfi Csaba MTTOE elnök

Szerkesztette: Gyenge József

Budapest 1998. október hó

A fenti dokumentum letölthető PDF formátumban

TUDFO/51757/2019-ITM

„A sport egészség legyen! - A mozgás, mint gyógyszer kifejlesztése”

Kedvezményezett neve: Testnevelési Egyetem

Projekt azonosító: TUDFO/51757/2019-ITM

Projekt kezdete: 2019. június 1.

Projekt befejezése: 2020. november 30.

Támogatás összege: 100 000 000 Ft

Projekt rövid leírása és célja:

Az egészség tudatosító kampányokkal már elértük azt, hogy széles körben megvan az igény az aktív életmódra, sportolásra. Mára az anyagi és infrastrukturális feltételek is jórészt adottak ahhoz, hogy valóban sportoló nemzet legyünk, ennek ellenére a megelőzhető halálokok terén Európa legrosszabb mutatóival rendelkezünk. Ez a Közép-Európai Egészségügyi Paradoxon. Mi tehát a gátja annak, hogy a mozgás iránti igény valódi egészséggé alakuljon? A válasz leginkább az alábbi négy tényező egyikére vezethető vissza:

Sportolni akar, de mégsem teszi, mert:

  • nem bírja a szíve,
  • nem kap levegőt,
  • túlsúllyal küszködik,
  • fájnak az ízületei,
  • túlkorosnak érzi magát.

Ezeket a téves beidegződéseket sajnos már nem lehet megszüntetni további népszerűsítő kampányokkal, mivel nem az igény hiányzik, hanem a megvalósításához szükséges tudás. A legtöbb orvos nem tudja, hogy egy adott betegség mely fázisában milyen mértékben lehet mozgás-terápiával eredményt elérni, gyógyszereket kiváltani, műtétre felkészíteni és a rehabilitációt meggyorsítani. A betegek, még ha kapnak is általános tanácsot, nincs kihez fordulniuk a konkrét mozgásterápiás gyakorlatok elsajátításához, hiszen ez túlmutat a megszokott gyógytorna vagy szabadidősport keretein. Mindezek miatt szükséges lenne alapkutatási és alkalmazott sporttudományi módszerekkel kidolgozni egy betegségekre specifikus sport-terápia ajánlást, amit akár receptre is fel lehetne írni, és amit a beteg-orvos-terapeuta háromszög kialakítása révén megvalósítani.

Jelen projekt egy tématerületen belüli fejlesztést kíván megvalósítani és célja egy hosszabb, 5 éves időintervallumú program keretében diagnosztikai és sport-terápiás kutatás-fejlesztés megvalósítása annak érdekében, hogy a sporttevékenység kimutatható „egészség-nyereséget” és „anyagi-nyereséget” hozzon létre a magyar társadalom számára. Emellett határozott célunk, hogy a projekt a gyakorlatban is hasznosuljon és olyan új, innovatív, internettel és mobil telefonnal összekötött diagnosztikai és terápiás szolgáltatás jöjjön létre, ami hosszabb távon meghatározó eszköze lehet Magyarország egészségügyi mutatóinak javításában.

Kártevők ábécéje

Vírusoktól a kémprogramokig

Vírus, féreg, trójai vagy kémprogram? Egy átlagfelhasználónak egykutya. Nem mindegy viszont, ha magunk akarjuk megoldani a bajt, vagy segítségre vágyunk.

Az asztali számítógépek őskorában az egyetlen kártevő fajta, amivel egy felhasználó vagy rendszergazda találkozhatott a vírus volt. Ebben az időben még csupán néhány ezren érték el az internetet, az adatáramlás általában floppylemezeken zajlott. Az azóta bekövetkezett fejlődés nem csak az eszközöket érintette, a kártevők is haladtak a korral. Ahogy bővült a lehetőségek tárháza, úgy jelentek meg egyre másra az újfajta kártevők, míg a legtöbb felhasználó még ma is úgy gondolja, hogy csak egy dologtól kell félnie: a vírusoktól. A helyzet sajnos ennél sokkal bonyolultabb.

Valós, a szó igazi értelmében vett vírus már alig van manapság, helyüket más kártevőtípusok vették át. Ennek ellenére a nyomtatott és elektronikus sajtó ma (is) előszeretettel használja a vírus szót minden kártevőre, mivel ez a szó épült be leginkább a köztudatba. A szaklapok pedig – így a Vírus Híradó is – a következő dilemmával szembesülnek: ugyan korrektek lennénk, ha mindenhol a megfelelő szakkifejezést használnánk, ám olvasók egy része nem tudná, miről is beszélünk konkrétan; ha pedig a közérthetőség kedvéért általánosítunk, a szakmaiság egy részét adjuk fel.

Lássuk tehát mit is takarnak a nevek, milyen tulajdonságok alapján sorolhatjuk az egyes kártevőket az említett típusokba.

Vírus

Azt a kártevőt nevezhetjük vírusnak, mely önálló terjedésre képes oly módon, hogy saját kódját más létező programhoz fűzi hozzá. Lényeges tehát, hogy felhasználói beavatkozás (segítség) nélkül kell terjednie egy gépen belül, és már létező fájlt kell módosítania. Gépről gépre történő terjedéshez a legtöbb vírusnak felhasználói közreműködésre van szüksége: valamilyen adathordozó segítségével új dokumentum, vagy program kerül a gépre, melyet megnyitva az új gép is fertőzött lesz. A terjedési módból következően a vírusok terjedése lassú folyamat. Ilyen típusú új kártevő az elmúlt 1-2 évben szinte alig készült, fénykoruk véget ért. Egyes új kártevők képesek vírusként is terjedni, de nem ez a fő irányvonal. A vírusfertőzéstől csak az eredeti tartalom visszaállításával, azaz vírusmentesítéssel lehet megszabadulni. (A fertőzött fájl törlésével is megszabadulunk a kártevőtől, azon az áron, hogy a program is használhatatlan lesz amíg újra nem telepítjük, vagy a kérdéses fájlt egy nem fertőzött gépről át nem másoljuk.)

Féreg

Egy féregprogramot alapvetően az különböztet meg a vírustól, hogy terjedéséhez nincs szüksége létező, fertőzhető fájlra. A gépről gépre történő terjedéshez legtöbbször szintén felhasználói közreműködésre van szükség. Meg kell nyitni a levél mellékletét; egy olyan weblapot, ami programtelepítést ajánl föl; futtatni kell egy ismeretlen új fájlt a gépünkön. Bizonyos sebezhetőségek kihasználásával (ha nincs a megfelelő javítófolt telepítve) egy levél melléklete automatikusan futtatható; böngészés során programok települhetnek a háttérben. Egy vírus az általa már megfertőzött program indításakor fut le, mivel a féreg új fájlt generál, külön gondoskodnia kell arról, hogy valamilyen módon lefusson. Ezt általában a rendszerleíró adatbázis, vagy valamilyen rendszerfájl módosításával érik el. Egy féregtől elvileg egyszerűbb megszabadulni, mint egy vírustól, hiszen nincs hasznos tartalom, amit vissza kéne állítani. A féreg-fájl törlésével lehet ettől a kártevő típustól megszabadulni, ha hagyja magát törölni – sok új kártevő azonban védi magát törlés ellen. Ilyenkor meg kell próbálni átnevezni a fájlt, majd egy újraindítást követően törölni.

Hálózati féreg

Ez a kártevőcsalád annyiban különbözik a “hagyományos” férgektől, hogy terjedéséhez nem (csak) fájl másolást használ, hanem az operációs rendszer, vagy valamely más telepített program sebezhetőségét kihasználva terjed gépről gépre. Terjedési közege az internet vagy a helyi hálózat. Nincs szüksége fájl megosztásra, felhasználói közreműködésre a terjedéshez, legtöbbször még arra sem, hogy a gépbe bejelentkezen valaki. Jelenleg ez a fajta kártevő vezeti a terjedési sebességcsúcsot: az SQL.Slammer kártevő 15 perc alatt megfertőzte a világon elérhető gépek 90 százalékát, terjedése kezdetén minden 8.5 másodpercben megduplázódott a fertőzött rendszerek száma. A kártevő terjedési módja nem csak gyorsaságot biztosít, de a mentesítést is megnehezíti, mivel a sebezhetőség befoltozásáig a gép bármikor újrafertőződhet. A hatékony védekezéshez először a javítást kell telepíteni, majd a kártevőfájlt törölni.

Trójai programok

A trójai programok olyan egyedi kártevők, melyek semmilyen önálló terjedésre nem képesek. Leggyakrabban illegális szoftverekkel, vagy olyan weblapokról érkeznek a számítógépre, melyek a böngésző egy esetleges biztonsági résén keresztül juttatnak káros programokat a PC-re. Előbbi esetben a kártevő csábító neve bírhatja rá a felhasználót a trójai futtatására, utóbbi esetén maga a sebezhetőség ad lehetőséget a futtatásra. Nevüket is innen – Trója után – kapták: a csábításnak engedve okoz saját magának kárt a felhasználó. Olyan trójai is létezik, aminek egyetlen feladata egy másik trójai (vagy egyéb kártevő) letöltése és futtatása (úgynevezett downloaderek). A trójai programok funkciójukat tekintve nagyon sokfélék lehetnek: van, amely egyszeri kárt okoz futtatáskor, van, amelyik kémkedik, és van, amelyik távoli hozzáférést biztosít gépünkhöz. Egyesekkel szolgáltatás megtagadási támadást is lehet indítani más gépek ellen. Akárcsak a féreg programok esetében, a trójai programoknál is a fájl törlésével tudunk a kártevőtől megszabadulni.

Spyware, azaz kémprogram

A fenti besorolás szerint a kémprogramok egyben trójai programok is. Fő tulajdonságuk, hogy adatokat gyűjtenek az őket futtató számítógépen, majd ezt valamilyen időközönként megpróbálják eljuttatni valahova. Legtöbbször egy előre meghatározott email címre küld levelet a kémprogram. A kezdetben még csak internetezési szokásokat figyelő alkalmazások mára már banki információkat, játék és szoftver kódokat tulajdonítanak el, vagy bizalmas céges dokumentumokat szivárogtatnak ki. Ugyanúgy, mint minden nem-vírus kártevő esetén, a kémprogramok esetében is a fájl törlésével szabadulhatunk meg a kártevőtől.

Adware, azaz reklám program

Csakúgy, mint a kémprogramok a reklám programok is trójainak számítanak. Fő tulajdonságuk, hogy valamilyen módon reklámokkal bombázzák a felhasználót. Ez történhet úgy is, hogy újonnan nyitott böngészőablakban reklámoldalakat nyit meg, vagy akár úgy is, hogy a megnyitott oldalak reklám helyeit cseréli le sajátokkal. Ez utóbbi, kifinomultabb esetben a felhasználónak lehet, hogy fel sem tűnik a változás; ha igen, akkor is hosszú ideig rejtve maradhat a kártevő. Ugyanúgy, mint minden nem-vírus kártevő esetén, a reklám programok esetében is a fájl törlésével szabadulhatunk meg a kártevőtől.

(forrás: virushirado.hu)

Projektek

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!