Az egyesület jogállása

II. Az egyesület feladatai

Az egyesület munkájával elősegíti: a nevelési-oktatási intézmények testnevelését, diáksportját, a sporttudomány eredményeinek elterjesztését és felhasználását – különös tekintettel az iskolai testnevelés és az egészségmegőrzés területére.

Viták, rendezvények szervezésével, állásfoglalásával segíti az ifjúság testnevelését és sportját, valamint az egészséges életmód kérdéseit érintő döntések előkészítését és végrehajtását.

Fórumot biztosít mindazoknak, akik kutatási vagy gyakorlati munkájuk eredményeit kívánják közreadni.

Az egyesületnek szándékában áll olyan információs rendszer kiépítése, amely a kutatások és publikációk nyilvántartásával, a szakmai információk áramlásával segíti a testnevelő tanárok és kutatók munkáját.

Szakmai rendezvényeivel, információs rendszerével és kiadványaival elősegíti a testnevelő tanárok továbbképzését, önképzését, továbbá az egyesület helyi szervezeteinek tájékoztatását, a működtetés bevált módszereinek átadását.

Kapcsolatot tart a tanárképző intézményekkel.

Együttműködik más országok testnevelési és sportszervezeteivel, egyesületeivel és nemzetközi társaságokkal.

Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kutatásokat és azok eredményeit. Hazai és külföldi szakemberek részvételével konferenciákat, szakmai üléseket szervez és képviselteti magát hasonló rendezvényeken.

A tanulóifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében az egyesület fő feladatának tekinti az iskolai testnevelésnek és a diáksportnak, valamint a tanári munkának a jelentőségének megfelelő  társadalmi elismertetését, egyúttal a minőségi munka, az önkontroll, a belső megújulás szellemiségének terjesztését. Fontosságot tulajdonít az egyesülethez való érzelmi kötődés erősítése érdekében a klubélet kialakításának is.

Létrehozza a hagyományok megőrzésének, a szakmailag elismert személyek megbecsülésének és elismerésének formáit, továbbá a művelődési és szociális támogatások rendszerét.

III. Az egyesület tagjai

Az egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: szervezetek). Az egyesület tagjai tagsági kártyával rendelkeznek.

a) Az egyesület rendes tagja lehet:

b) Különleges tag lehet:

A tag kötelességei:

A tagsági viszony megszűnik:

IV. Az egyesület szervezeti felépítése

1. A küldöttközgyűlés

Az egyesület legfelsőbb szerve, amely az egyesületet érintő valamennyi  kérdésben dönthet.

A küldöttközgyűlés összetétele:

A küldöttközgyűlés az elnökség összehívása alapján szükség szerint, de legalább 2 évenként ülésezik. Össze kell hívni akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, illetőleg az ügyészség vagy a küldöttek egyharmada vagy a felügyelő bizottság ezt írásban – az ok és cél megjelölésével – kezdeményezi.

A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint 50 %-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést  azonos napirenddel – legalább 1 óra elteltével – újra össze kell hívni. Erre már az eredeti meghívóban utalni kell. Ekkor a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Küldöttközgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza meg, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt.

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

2. A választmány

Az egyesület szakmai és önkormányzati munkájának összehangolása, a területi érdekek egyeztetése, a vezető testületek és szervek tevékenységének javaslatokkal történö elömozditása érdekében konzultativ szervezetként választmány müködik. A választmány tagja minden területi szervezet elsö számú vezetö tisztségviselöje. E megbizatás 4 évre szól. A választmány elnöke az egyesület elnöke; a választmány saját tagjai sorából – a megbizás idötartamára - legfeljebb 2 alelnököt választ. A választmány müködésével kapcsolatos előkészitési, szervezési, titkársági tennivalókat az országos elnökség biztositja. A választmány szükség szerint, elnökének vagy tagjainak kezdeményezésére ülésezik; munkatervét, munkarendjét maga határozza meg.

3. Az elnökség (ügyintéző szerv)

Szervezi és irányítja az egyesület szakmai és szervezeti tevékenységét.

Az egyesület elnöksége az elnökből és további legfeljebb 14-30 tagból áll. Tagjai sorából tisztségviselőket – 3 alelnököt - választ. A gazdasági ügyek vitelére gazdasági ügyintézőt, az adminisztratív feladatok ellátására titkárt bíz meg.

Az egyesület képviseletére az elnök jogosult. E tevékenységében az elnökség tisztségviselői és tagjai megbízás alapján helyettesíthetik.

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Ülését az elnök hívja össze és vezeti. Döntéseit szavazati többséggel hozza meg, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökség a tagság egészét, illetve a területi szerveket érintő, valamint egyedi ügyekben hozott döntéseiről az érdekelteket tájékoztatni kell.

Az elnökség feladata elkészíteni az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, melyben meghatározza a tisztségviselők feladatait és jogkörét, továbbá az egyesület szerveinek szervezeti és működési rendjét és szabályozza eljárásaikat.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

4. Szervezeti egységek, területi szervezetek

Az egyesület tagjai tevékenységüket valamely (területi) szervezeti egységben, továbbá a tag-egyesületek szervezetében végzik.

A tagok jogosultak területi alapon (régiók, megyék, városok) szerveződni és az Alapszabály betartásával az egyesület szervezeti egységeként területi szervezetet létrehozni, ha ezt az egyesület legalább 10 tagja írásban kinyilvánítja. Az a területi szervezet lehet ennek az Alapszabálynak alapján jogi személy, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van és a működéséhez szükséges önálló költségvetéssel (vagy vagyonnal) is rendelkezik. Erről az országos elnökség határoz és gondoskodik a területi szervezettel való kapcsolattartás, a beszámoltatás és az ellenőrzés megvalósításáról is.

Az egyesülethez önálló egyesületként is csatlakozhat tagszervezet, melyre a területi szervezetre irányadó rendelkezéseket kell a megfelelő eltérésekkel alkalmazni.

A területi szervezet titkos szavazással vezetőséget választ, -mely az MTTOE következő tisztújító közgyűléséig szól. Elkészíti költségvetését, továbbá a – az egyesület alapszabályával és szervezeti és működési szabályzatával összhangban álló – saját szervezeti és működési szabályzatát, melyet jóváhagyásra felterjeszt az egyesület elnökségéhez.

A területi szerv saját munkaprogramja és költségvetése szerint végzi tevékenységét. Tagjait nyilvántartja. Az illetékessége szerinti új tagok felvételének elfogadásáról, kizárásról a szervezet elnöksége dönt. Tiszteletbeli tagságra a területi szervezet javaslatot tehet. Tevékenységéről évente beszámol az országos elnökségnek.

V. Felügyelő Bizottság

A küldöttközgyűlés által megválasztott és neki alárendelt 3 tagú felügyelő bizottság megbízatása 4 évre szól.

A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, nem lehetnek az egyesülettel alkalmazotti viszonyban. Tagjai sem egymással, sem az egyesületi tisztségviselőivel nem állhatnak rokoni kapcsolatban.

Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az elnökséget. Vizsgálatai alapján kezdeményezheti a kifogásolt döntések, intézkedések megváltoztatását. Kezdeményezheti rendkívüli elnökségi ülés vagy küldöttközgyűlés összehívását.

Tevékenységéről beszámol a küldöttközgyűlésnek.

VI. Az egyesület vagyona

A tagsági díjakból és a tagok támogatásából, valamint egyéb bevételi forrásokból (rendezvényi bevételek, szponzorok stb.) adódik.

Feladatai megvalósítása érdekében az egyesület anyagi eszközeivel, a jogszabályok keretei között, önállóan gazdálkodik.

VII. Az egyesület megszűnése

Megszűnik az egyesület

VIII. Zárórendelkezések

A jelen szabályzat szerint megalakult Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, az 1881-ben alapított Magyarországi Tornatanítók Egylete és ennek hagyományait felhasználó 1942-ben alakult Magyarországi Testnevelő Tanárok Egyesülete jogutódjának tekinti magát, ezért az alapítás évének 1881-et fogadja el.

Az alapszabályon kívül az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak irányadók.

Ezt az alapszabály-módosítást az egyesület küldöttközgyűlése az 1998. december 5-i ülésén elfogadta. Így a megújított alapszabály -IV.fejezet 2. és 3. pontjaiban foglaltak kivételével – a küldöttközgyűlés döntésének napján lép hatályba. A IV. fejezet 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket a legközelebbi tisztújító választások megkezdésétől kell alkalmazni; a választások már a választmány és az új összetételű elnökség szabályainak figyelembe vételével történik.

Készítették:

Szerkesztette: Gyenge József

Budapest 1998. október hó

A fenti dokumentum letölthető PDF formátumban