A szakról röviden

• A mesterképzésben végzett sportmenedzserek rendelkeznek a sporttudományi és gazdaságtudományi elméletek, fejlődési jellegzetességek és összefüggések teljes körű ismeretével a releváns társadalmi, gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra, illetve a gazdaság ágazati szerkezetére, komplex rendszerére vonatkozóan.
• Részletesen ismerik a professzionális sport üzleti hátterét, a különböző típusú sportszervezetek struktúráját, működését, irányításának kihívásait, a szponzorálással és sportmarketinggel kapcsolatos folyamatokat, valamint a sportfejlesztési stratégiákat.
• Elsajátítják a sportvezetői feladatok ellátásához nélkülözhetetlen kommunikációs stratégiákat sportdiplomáciai és jogi ismereteket.

Képzési idő: 4 félév (120 kredit)

A képzettség megjelölése: okleveles sportmenedzser

A képzést nappali és levelező munkarendben hirdetjük meg. Levelező képzés esetében a tanórákat tömbösítve szervezzük. Képzési napok: kéthetente hétfői és keddi napokon.

Bemeneti előfeltételek:

Teljes kreditérték beszámításával:

• sportszervező alapképzési szak
• sport- és rekreációszervezés alapképzési szak sportszervező szakiránya
• az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű sportmenedzser, testnevelés-sportszervezés alapképzési szak

Meghatározott kreditek teljesítésével:

A további alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok tekintetében, a korábbi tanulmányokból – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján – legalább 60 kredit szükséges az alábbi területekről:

• sporttudomány, egészségtudomány területéről 20 kredit;
• neveléstudomány, pszichológia, társadalomtudományok területéről 20 kredit;
• közgazdaság- és jogtudomány, illetve szervezés és vezetéstudományok területéről 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen.

Amennyiben a jelentkező olyan oklevéllel rendelkezik, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, az Egyetem Kreditátviteli Bizottsága előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a jelentkező korábban megszerzett kreditjeiből mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Az előzetes kreditelismerési eljárást az Egyetem hivatalból folytatja le, az eljárás a mesterképzési szakra történő jelentkezés benyújtásával indul. Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező az Egyetem Felvételi Szabályzatában meghatározott térítési díjat fizet. (bankkártyás fizetés itt)

Felvételi követelmények

A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben értékeli az egyetem az alábbiak szerint

• írásbeli felvételi vizsga: 30 pont
• szóbeli felvételi vizsga: 40 pont
• az oklevél minősítése: 20 pont
• többletpontok (többletpontok (esélyegyenlőség, tudományos diákköri tevékenység, sporteredmény, szakmai tevékenység/tudományos publikáció): 10 pont

Szakfelelős: Prof. dr. Sterbenz Tamás, rektor, egyetemi tanár

Felhívjuk a Tisztelt Jelentkezők figyelmét, hogy a képzés 2024 szeptemberétől már nem a Budapesti Corvinus Egyetemmel közös képzésként, hanem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 15. § (1a) bekezdés alapján egyetemünk saját képzéseként valósul meg.

A szakról részletes információ itt érhető el!

Felvételi vizsga

Felvételi témakörök

1. Sportversenyek
2. Sportesemény szervezése
3. Amatőr és professzionális sport
4. A sport szervezeti keretei Magyarországon
5. Sportszolgáltatások
6. A sport és gazdaság kapcsolata, sportfinanszírozás
7. Sportszponzoráció
8. Létesítmények a sportban
9. A nemzetközi sportszervezetek
10. Az Olimpiai Játékok

Irodalom

• Kötelező: Sterbenz Tamás, Géczi Gábor (2016): Sportmenedzsment (TE tankönyv)
• Ajánlott: Sárközy Tamás (2015): Magyar Sportjog (HVG-ORAC, Budapest)

A szakról röviden

A mesterképzésben végzett humánkineziológusok

• a legmagasabb szintű gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a fizikai képességek fejlesztésének, valamint az egyéni képességek alapján személyre szabott edzésprogramok tervezésének elveiről, módszereiről és az alkalmazott eszközökről.
• elsajátítják a mozgásterápia alkalmazásának elveit, a sportsérülések rehabilitációjának szakmai követelményeit, valamint ismerik a terápiás és prevenciós programok eszközrendszerét, módszereit.
• részletesen ismerik a fizikai teljesítmény szintjének megállapítására szolgáló korszerű vizsgáló eljárásokat, módszereket, eszközöket, illetve a terhelésélettan eszközös vizsgálatainak módszereit, valamint a fiziológiai diagnosztikai módszereket.
• képesek a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére, lefolytatásra, egészségmegőrzésre, egészségfejlesztésre irányuló tevékenység végzésére, az egészségi állapot javítására irányuló módszerek egyénre szabott kidolgozására, valamint a hozzá kapcsolódó táplálkozási programok tervezésére, alkalmazására.

Választható specializációk: geronto- kineziológia, táplálkozástudomány és sportdietetika, terhelésélettan és rehabilitáció

Képzési idő: 4 félév (120 kredit)

A képzettség megjelölése: okleveles humánkineziológus

A képzést nappali és levelező munkarendben hirdetjük meg. Levelező képzés esetében a tanórákat tömbösítve szervezzük. Képzési napok: kéthetente hétfői és keddi napokon.

Bemeneti előfeltételek:

Teljes kreditérték beszámításával:

• humánkineziológia
• ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász és ergoterapeuta szakiránya
• edző alapképzési szak
• a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakedző és gyógytornász alapképzési szak.

Meghatározott kreditek teljesítésével:

A további alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok tekintetében, a korábbi tanulmányokból – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján – legalább 60 kredit szükséges az alábbi területekről:

• • sporttudomány (sportelmélet és sportági gyakorlat) 24 kredit;
  • egészségtudomány 20 kredit;
  • szervezés- és vezetéstudomány 4 kredit;
  • gazdaságtudomány 6 kredit;
  • társadalomtudomány 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen.

Amennyiben a jelentkező olyan oklevéllel rendelkezik, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, az Egyetem Kreditátviteli Bizottsága előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a jelentkező korábban megszerzett kreditjeiből mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Az előzetes kreditelismerési eljárást az Egyetem hivatalból folytatja le, az eljárás a mesterképzési szakra történő jelentkezés benyújtásával indul. Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező az Egyetem Felvételi Szabályzatában meghatározott térítési díjat fizet. (bankkártyás fizetés itt)

Felvételi követelmények

A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben értékeli az egyetem az alábbiak szerint

• írásbeli felvételi vizsga: 30 pont
• szóbeli felvételi vizsga: 40 pont
• az oklevél minősítése: 20 pont
• többletpontok (többletpontok (esélyegyenlőség, tudományos diákköri tevékenység, sporteredmény, szakmai tevékenység/tudományos publikáció): 10 pont

Szakfelelős: Dr. Rácz Levente, egyetemi docens, a Kineziológia Tanszék vezetője

A szakról részletes információ itt érhető el!

Felvételi vizsga

• írásbeli vizsga teszt
• szóbeli vizsga

A felvételi vizsga tematikája

Az alábbi átfogó témák támpontok a felvételi vizsgához nem pontosan ezen tételeket fogják kapni a felvételizők. Az írásbeli felvételi teszt a következőkből részekből áll:

• 10 db igaz-hamis választás
• 10 db egyszerű választás
• 10 db többszörös választás
• 10 db reláció analízis

Átfogó témák

Az izomműködés ultrastruktúrális alapja

• Az izomkontrakció és az izomerő alapegységei és meghatározása
• Az izomkontrakció szabályozása
• Energia konverzió a kontrakció alatt

Az izomműködés molekuláris alapjai az izmok fajtái szerint

• Az izomműködés energiaforrásai
• Kontrakció típusok
• Az ingerület átadásának mechanizmusa a motoros egységben

Izometriás kontrakció

• Mikrostruktúrális alapok
• A maximális izometriás erőt befolyásoló tényezők.
• Az izometriás kontrakció mérési módszerei.

Koncentrikus kontrakció

• Mikrostruktúrális alapok
• Az izomerő – sebesség összefüggése.
• Az erő (nyomaték) – sebesség (szögsebesség) összefüggés megállapításának vizsgálati módszerei.

Excentrikus kontrakció

• Mikrostruktúrális alapok
• A nyújtás hatására bekövetkező erő (nyomaték) növekedés okai.
• Az excentrikus kontrakció alatti erőnövekedést befolyásoló tényezők.

A nyújtásos-rövidüléses ciklus

• Mikrostruktúrális alapok
• A nyújtásos-rövidüléses kontrakció vizsgáló eljárása.
• Az elasztikus energiatárolás helyei.
• A negatív és pozitív munka meghatározása.
• A mechanikai hatásfok kiszámítása.

Az inak és szalagok mechanikai viselkedését meghatározó szöveti struktúra.

• Az inak és szalagok mechanikai tulajdonságainak vizsgáló eljárásai.
• A hossz-feszülés görbe szakaszai és jellemzői.
• A feszülés-növekedés (stiffness) rátájának kiszámítása.
• A stiffnesst befolyásoló morfológiai méretek.
• A nyúlékonyság (compliance) kiszámítása.

A csontok mechanikai jellemzőit befolyásoló morfológiai tényezők.

• A csontokra ható erők.
• Az erő – deformáció kapcsolat (görbe) jellemzése.
• Az erőhatás irányának befolyása az erő-deformációs görbére.
• A csontra ható erők forgatónyomatékának számítása.
• A csont alakja, mérete és nyomóerő.
• Az operáció, az immobilizáció, az életkor és a fizikai terhelés hatása a csont mechanikai viselkedésére.

A gerincoszlop ágyéki szakaszára eső nyíró- és nyomóerők

• A nyíró- és nyomóerőket csökkentő eljárások mechanikai magyarázata.
  • A nyomó és nyíróerők kiszámítása.

Az ízületi porcok mechanikai viselkedését befolyásoló struktúra jellemzése.

• A kétfázisú lassú alakváltozás jellemzése.
• A kétfázisú feszülés-relaxáció jellemzése.
• Határvonal lubrikáció
• Folyadékfilm lubrikáció
• A fizikai terhelés jelentősége
• A porckorong felépítése. A porckorongra ható erők nagysága.

A vállízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok.

• Mozgáskiterjedés és szabadságfok a glenohumerális ízületben.
• A váll ízületeinek mozgása.

A könyökízület felépítése és a flexió-extenzió kialakításában résztvevő izmok.

• A radioulnáris ízületek felépítése, és a pronació-szupináció kialakításában résztvevő izmok.
• A könyökízület funkcionális anatómiája és sportsérülései.

A térdízület felépítése, a flexió-extenzió, a ki- és berotáció kialakításában résztvevő izmok.

• A térdízületben létrejövő mozgások ízületi felépítésből fakadó jellemzői.
• A térdfeszítők és hajlítók nyomaték(erő) – szög kapcsolata.
• A patelofemorális ízületre ható erő kiszámítása.
• A tibiofemorális ízületre ható nyomó és nyíróerők kiszámítása.

A csípőízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok

• Mozgáskiterjedés és szabadságfok a csípőízületben.
• A csípőízületre ható erők és kiszámításuk.
• A vállízületi komplexum és a csípőízület összehasonlítása.

A bokaízület felépítése, és a dorzál- és plantárflexió kialakításában résztvevő izmok.

• Az ízesülő csontok elmozdulása feszítés és hajlítás alatt.
• Mozgásterjedelem. Elmozdulások a lábközépcsonti ízületekben.
• Erőhatások a bokaízületben, nyomáseloszlás.
• A szupináció és pronáció jelentése és mechanizmusa

A járás szakaszai és jellemzői.

• A különböző sebességű járás összehasonlítása.
• A járás és futás összehasonlítása.
• A járás kinematikai mutatóinak változása az életkor függvényében.
• Ízületi kinematika és kinetika járás és futás során.
• Erőhatások a járás során (függőleges és vízszintes talajreakció erők)
• A fő izomcsoportok működése a járás során az izmok elektromos aktivitása alapján.
• Nyomáseloszlás a talpon

Az állóképesség fejlesztés módszerei és jellemzői.

• Az állóképesség fejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.

A kötőszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

• A sejtközötti állomány felépítése (kollagén, elasztikus rostok, proteoglikánok, glikoproteinek)

A porcszövet felépítése, fajtái, tápanyag és oxigén ellátottsága

• A porc akut sérülései, degenerációja
• Ízületi gyulladás és arthrosis

A csontszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

• A csontszövet szerves és szervetlen alkotórészei
• A csontok fejlődése gyermekkorban (epiphysis porckorong működése)
• A csont-anyagcsere és csont-átépülés
• A kálcium anyagcsere hormonális szabályozása
• A csontok működésének patológiája
• Osteoporosis és csontlágyulás
• Az osteoporosis megelőzése és kezelése mozgás és táplálkozás terápiával

Az izomszövet sejtes és molekuláris felépítése

• Az izomsejt szubcelluláris struktúrája
• Az izomsejt kontraktilis fehérjéi, a kontrakció molekuláris mechanizmusa
• Az izomorsó és az ínorsó.
• Az ízületi helyzetérzékelés szerveződése
• A proprioceptív tréning elméleti alapjai.
• A proprioceptív tréning célja, felépítése, kivitelezése
• Az izmok működésének patológiája: atrófia, mialgia (izomfáldalom), gyulladás, izomgörcs, izombénulás
• Myasthenia gravis. Pseudomyasthenia szindróma.
• A motoros egység betegségei
• A neurogén és a miogén neuropátiák elkülönítése.

A gerinc anatómiája, régiói, és a gerinc mozgásában résztvevő izmok

• A gerinc patológiás elváltozásai (discus hernia, scoliosis, tartási hibák, spina bifida, Scheuermann kifózis)
• A gerinc elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

Az ízületek típusai és fajtái.

• Az ízületekben létrejövő mozgások, mozgásterjedelem, szabadságfok és erőhatások.
• Akcesszórikus mozgások

A csípőízület anatómiája, és a flexió-extenzió, az ab- és addukció kialakításában résztvevő izmok.

• A csípőízület fejlődési rendellenességei, kóros elváltozásai (dysplasia, subluxatio, coxarthrosis).
• A csípőízület elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

A térdízület anatómiája és az ízületi mozgások kialakításában résztvevő izmok

• A térdízület akut és degeneratív elváltozásai, kezelési és megelőzési stratégiák.
• Az ízületi stabilizáció szempontjai.

Az idegszövet felépítése és működése

• Sejtes elemek: neuron, glia és e sejtek típusai
• A központi idegrendszer (agy, gerincvelő) anatómiája és felosztása
• A szenzorimotoros funkciók agyi lokalizációja (szubkortikális és kortikális)
• A perifériás idegrendszer: szenzoros receptorok, szenzoros neuronok, szenzoros és motoros idegek
• A gerincvelő szenzoros felszálló pályarendszerei.
• Az érzékszervek működése és nagyagykérgi reprezentációja.
• A központi idegrendszer szerepe a test egyensúlyának szabályozásában és az összrendezett mozgások kialakításában: a kisagy és a vesztibuláris rendszer működése.
• A motoros válaszok osztályozása.
• A motoros mérések alapvető szempontjai.
• A piramis pályák és működési jellegzetességeik. A primér mozgató agykéreg anatómiai kapcsolatai.
• Az agyvérzés hatása a mozgatórendszerekre.
• A mozgás-tanulás formái.
• Spinális reflexek.
• Az autonóm idegrendszer felépítése és működése

Az egészséges szívizom specifikus tulajdonságai, a szív teljesítményét jelző mérőszámok és mutatók.

• A szív teljesítményének jellemzői felnőttkorban.
• A gyermeki szívműködés jellemzői nyugalomban.
• Az egyszeri terhelés hatása a kardio-vaszkuláris rendszerre.
• Edzéshatárok.
• A kardio-vaszkuláris rendszer és az aerob teljesítmény kapcsolata.
• Veleszületett és szerzett szívhibák.
• A veleszületett és szerzett szívhibák gyógytestnevelésének alapelvei és gyakorlata.
• Szív és keringési betegségek: a hipertónia, az arteriosclerosis, és az MI rizikófaktorai és patomechanizmusa.
• A szív és keringési betegségek prevenciója és rehabilitációja.

A légzés terhelés-élettana, a tüdő, a légutak és a tüdőerek anatómiája

• A felnőtt modell, nemek közötti különbségek
• A gyermekek nyugalmi légzésfunkciós jellemzői
• Az alapanyagcsere és a maximális oxigénfelvétel összefüggése gyermekkorban.
• A nyugalmi oxigénfogyasztás.
• A légzési perctérfogat és az oxigénfelvétel aránya
• Az aerob teljesítményt meghatározó fiziológiai tényezők
• Az oxigénfelvétel és a fizikai aktivitás kapcsolata.
• A légzőrendszer teljesítményének változása terhelés alatt.
• A szubmaximális intenzitás tartományok.
• A légzőrendszeri edzéshatások.
• Az aerob teljesítmény fejleszthetősége.

A táplálkozás általános szempontjai

• Sportolók – nem sportolók táplálkozása
• A táplálkozás és anyagcsere fiziológiás és kóros szabályozása (elhízás és anorexia nervosa)
• A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere
• A mozgás akut és krónikus hatása a vércukorszint szabályozására
• Alapanyagcsere,
• RQ fogalma,
• tápanyagok specifikus energiatartalma,
• táplálék-összetevők optimális aránya.
• mintaétrend összeállítása tekintettel a sportágra.
• Folyadékpótlás, só – víz háztartás szabályozása
• Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

A testösszetétel és mérésének módszerei.

• Testösszetétel érés folyamán gyermekeknél, valamint öregedés során
• Testösszetétel és fizikai teljesítmény.
• Az elhízás kialakulásának patomechanizmusa, elhízás típusok
• BMI. Alapanyagcsere és mérése
• Az elhízás következményei, komorbiditások
• A mozgás és a diéta az elhízás kezelésében.

Az immun- és endokrin (szabályozó) rendszerek

• Az autoimmun betegségek, különös tekintettel a mozgásszervekre
• A pajzsmirigy, gonád, mellékvese és növekedési hormonok hatásmechanizmusa és termelődésük szabályozása, az endokrin szervek patológiája
• A hypothalamo-hypophysealis rendszer működése, neuroendokrinológia
• Diabetes mellitus patomechanizmusa, a diabetes típusai, diagnosztikai eljárások Inzulin sokk és diabetes kóma
• A diabetesben szenvedő beteg és a rendszeres testmozgás.

A szervrendszerek fejlődésének jellemzői:

• A mozgatórendszer életkorfüggő változásai gyermekkorban
• A központi idegrendszer, az endokrin és a neuroendokrin rendszerek korfüggő változásai fejlődés alatt
• A gyermeki hőszabályozás jellegzetességei.

Az öregedés fogalma és az öregedés-teóriák.

• A mozgatórendszer változásai öregedés alatt
• Az időskori mozgászavarok prevenciója és rehabilitációs mozgásterápiája.
• Az öregedéssel járó idegrendszeri és hormonális változások (kiemelten: demenciák, Parkinson-szindróma, gonádműködés).
• A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere módosulása öregedés hatására
• Az öregedéssel kapcsolatos prevenciós, terápiás és rehabilitációs lehetőségek.
• Immunrendszer és az öregedés

A fizioterápia elmélete és gyakorlata a mozgássérültek rehabilitációjában.

• A fizioterápiás gyakorlati módszerek csoportosítása és felsorolása
• Az ultrahang fogalma, fizikai, kémiai, biológiai hatásai. Az ultrahanggal végzett fizioterápiás kezelések. Indikációk, kontraindikációk.
• A lézer fogalma, biológiai hatása és alkalmazása a fizioterápiában. Lézer készülék típusok.
• Az elektroterápia fizikai és biológiai alapjai és gyakorlati alkalmazása. Kis-, közép- és nagyfrekvenciás kezelések. Szelektív ingeráram. TENS.
• A masszázs hatásmechanizmusa és indikációi a gyógyításban, megelőzésben és rehabilitációban, valamint a rekreációban.

A sportterápia szerepe a fizikai képességek fejlesztésében.

• Terhelésélettani vizsgálatok a gyakorlatban. A főbb élettani mutatók alakulása a terhelés hatására sportolóknál és nem sportolóknál.
• Az erőfejlesztés módszerei és jellemzői. Az erőfejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.
• Ergométerek fajtái és alkalmazásuk.
• Az EMG, CT, MR szerepe a mozgásszervi működések diagnosztikájában. Az EMG jelek szűrése és simítása: szűrési és simítási eljárások. Az izomerő és az EMG jel közötti összefüggések. A mért EMG jel értelmezése a frekvencia tartományban. Frekvencia spektrum.
• A klinikai sport szerepe a rehabilitációban. A gerincvelősérültek és traumás amputáltak kondicionálásának elméleti háttere, a gyakorlati sportterápia

Mozgásszervi rehabilitáció gyakorlata.

• Ortopédiai és traumatológiai rehabilitáció és fizioterápia.
• A mindennapi élet a mozgással összekötött feladatainak megoldása, a közlekedésképesség fejlesztése, a kerekesszék használata, protézishasználat. Az ergonómia alapjai.
• Az osteo-és arthrokinematikus mozgások jellegzetességei, a manuálterápiás kezelések lényege és célkitűzései
• Balneoterápia/hidroterápia: hatásai, szerepe a gyógyításban és a prevencióban. A víz alatti torna.
• Magnetoterápia.

A szóbeli vizsgán általános elbeszélgetés várható, miszerint miért érdekli a felvételizőt a humánkineziológia, ill. mennyire jártas az ezzel kapcsolatos témákban.

Ajánlott irodalom az írásbeli vizsgához

• Barton J: Biomechanika. Tankönyvkiadó, Budapest 1983.
• Kocsis L, Kiss R, Illyés Á: Mozgásszervek biomechanikája, TERC, Budapest 2007.
• Miltényi M: A sportmozgások anatómiai alapjai. I. és II. kötet, Plantin-Print Eurotrans Kft. Budapest 2008.
• Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia.  I, II, III kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest 2006.
• Szollár L (szerk): Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest 2005.
• Bálint G, Bender T: A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer Hungaria Kiadó Kft., Budapest 1995.
• Csermely M: A fizioterápia kézikönyve. White Golden Book Kft. Budapest 2004.

A vizsgákkal és a vizsgaidőpontokkal kapcsolatos - a veszélyhelyzet miatti - aktuális információ a felvi.hu kapcsolódó oldalán tekinthető meg!

Képzési cél

A képzés célja olyan speciális ismeretekkel rendelkező rekreációszervező és egészségfejlesztő, valamint sportszervező szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint készségek birtokában képesek fejlesztő és szervező szerep betöltésére a sport és a rekreáció területén. Az alapképzési szakon szerzett oklevél sportszervezői és rekreációszervezői ismereteket, valamint a választott szakirányon további sajátos szakmai tudást biztosít, amelyek birtokában képesek szakmaiságukat az állandóan változó társadalmi környezethez adaptálni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

A szakról röviden

• A Sportszervezés szakirányt választó hallgatók a sporttudomány, a sportmenedzsment és a gazdaságtudomány területén megszerzett ismereteikre támaszkodva képesek a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, a gazdasági, szervezési, vezetési, igazgatási és jogi ismeretek hatékony alkalmazására. Továbbá képessé válnak sportszervezeteknél, önkormányzatoknál, sportlétesítményeknél, egyéni vagy társas vállalkozás keretében sport és rekreációs központoknál ügyintézői, csoport- és osztályvezetői, szakmai vezetői, illetve igazgatói feladatok ellátására.
• A Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakirányt választó hallgatók, a sporttudomány, az egészségtudomány és a rekreáció menedzsment területén megszerzett differenciált ismereteikre támaszkodva képesek az egészség- és életmódkultúra feltételeinek megteremtésére, illetve fejlesztésére a különböző társadalmi rétegekben valamit a szociális, egészségügyi, nevelési intézményekben és civil szervezetekben. Továbbá képessé válnak a rekreációhoz, sporthoz kapcsolódó egyéb területeken szervezői, programvezetői, animátori és egyéb instruktori feladatok ellátásra.

Felvételi követelmények

A bementi követelmény a sikeres alkalmassági vizsga és az érettségi vizsga testnevelés vagy biológia, vagy történelem, vagy magyar nyelv-és irodalom vagy matematika, vagy idegen nyelv tantárgyakból (a jelentkezés során kettő választandó). A pontszámításról és a felvételi követelményekről részletes tájékoztatás a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban vagy a felvi.hu honlapon található.

Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, gyógyfürdőkben, szállodákban, sportegyesületekben, fitnesztermekben, közművelődési intézményekben végzett gyakorlat.

Képzés

• Az alapképzési szak megnevezése: sport- és rekreációszervezés (Sports and Recreation Management)
• Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
• Szakképzettség:
  
  • sportszervező (Sports Manager)
  • rekreációszervező és egészségfejlesztő (Recreation Manager and Health Promoter)
• Választható szakirányok:
  
  • sportszervezés
  • rekreációszervezés és egészségfejlesztés,
• Képzési terület: sporttudomány
• A képzési idő félévekben: 6 félév
• Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
• Idegennyelvi követelmény: az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.