Október 15-én a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Szakkollégium programján dr. Seres Leila Önismeret sématerápiás alapokon című előadásán vettek részt a szakkollégium tagjai. Az esemény középpontjában az önismeret fejlesztése, a sématerápia szemlélete, valamint módszerei és gyakorlati alkalmazási lehetőségei álltak.
Az előadás során megismerkedtek a sématerápia alapjaival, amely segíthet megérteni, hogyan alakulnak ki a korai tapasztalatainkhoz kapcsolódó, visszatérő gondolkodási és viselkedési mintázatok. Szó esett arról is, hogy ezek a sémák miként befolyásolhatják az érzéseket, a döntéseket és az emberi kapcsolatokat. Különösen érdekes volt felismerni, hogy bizonyos helyzetekben adott reakciók mögött korábbról hozott tapasztalatok és mélyebben gyökerező szükségletek is állhatnak.
Tanulságos, hogy a sématerápia nem csupán a nehézségek felismerésére törekszik, hanem megértésükhöz és a változás elindításához is kapaszkodókat adhat. Az előadáson bemutatott módszerek és alkalmazási lehetőségek rávilágítottak arra, mennyire fontos saját érzéseink, gondolataink és viselkedésünk tudatos megfigyelése. Az önismeret fejlesztése hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb kapcsolatok kialakításához, a konfliktusok tudatosabb kezeléséhez és a személyes fejlődéshez.
Az előadó kiemelte a RESET-program (Resilience and Enhancement in Sport, Exercise, & Training) hatásosságát, amely azt a tévhitet cáfolja, hogy eredményt csak önostorozással lehet elérni. Kristin Neff önegyüttérzés kutatásainak eredményeit egyetemi sportolókra alkalmazták (Kuchar és mtsai 2023.). Stresszes helyzetekben a sportoló belső monológját meg lehet változtatni. A reset/szünetet alkalmazva az önegyüttérzés három módszerét tanították meg a program során: 1 Mindfulness – a jelen helyzet ítélkezésmentes megfigyelése, 2. Közös emberi tapasztalat a kudarc. A hiba a sportban való fejlődés része lehet. 3. Önegyüttérzés alkalmazása és egy egészségesebb reakció megfogalmazása segítette a nehézségekkel való adaptív megküzdést. Ebben a programban először bizonyították, hogy a jóllét javulása, a csökkenő stressz és a megküzdési képesség fejlődése (pl. kevesebb önkritika) jelentős hatással lehet az észlelt sportteljesítményre. Az önegyüttérzés a tényleges teljesítmény között is pozitív korrelációt találtak (Doorley és mtsai, 2022), és hosszú távon a kiégés elleni prevenció része lehet.
A téma hallgatóként és leendő testnevelő-gyógytestnevelő tanárként is releváns volt a hallgatóság számára. Munkájuk során különböző személyiségű, eltérő háttérrel és szükségletekkel rendelkező emberekkel találkoznak majd, ezért lényeges, hogy nyitottan és empatikusan forduljanak mások felé. Az előadás arra is emlékeztette őket, hogy mások megértéséhez saját működésük ismerete szintén fontos.
Összességében az előadást érdekesnek, gondolatébresztőnek és hasznosnak bizonyult. Olyan szempontokat kaptak, amelyek a mindennapi életben és a későbbi pedagógiai munkájuk során egyaránt segítségünkre lehetnek. A program arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tudatosabban figyeljenek önmagunkra, reakcióik hátterére és az emberi kapcsolataikban megjelenő mintázatokra.
Szakirodalom:
Kuchar AL, Neff KD, Mosewich AD. Resilience and Enhancement in Sport, Exercise, & Training (RESET): A brief self-compassion intervention with NCAA student-athletes. Psychol Sport Exerc. 2023 Jul;67:102426. doi: 10.1016/j.psychsport.2023.102426.
Doorley, J. D., Kashdan, T. B., Weppner, C. H., & Glass, C. R. (2022). The effects of self-compassion on daily emotion regulation and performance rebound among college athletes: Comparisons with confidence, grit, and hope. Psychology of Sport and Exercise, 58, Article 102081. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2021.102081
A beszámolót készítette: Tóth Bettina szakkollégiumi hallgató