A mozgás fontosságát szerencsére ma már nem kell hangsúlyozni, az egészséges életmód népszerűségének terjedésével egyre többen élnek a mozgás adta örömökkel. A témában azonban még mindig felmerülnek újabb és újabb kérdések, amik sokakat érintenek és érdekelnek.

Elképzelhető, hogy a folyamatos és rendszeres mozgással lassítani lehet az öregedést? Igaz az, hogy az aktív életet élőknek jobb az agyműködése, mint a mozgást kerülő társaiknak? Mégis mi lehet ennek a magyarázata? Ezeket a kérdéseket válaszolta meg Prof. Dr. Radák Zsolt a február 28-án tartott előadásában, saját kísérletekkel és tudományos kutatásokkal alátámasztva.

Az evolúcióselméletet tekintve a mozgáskultúránk és a testfelépítésünk, a védekezés és a minőségibb táplálék megszerzése révén fejlődött. Radák professzor ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század fogyasztói társadalmában szocializálódott embernek nincs szüksége fizikai aktivitáshoz a túléléshez. Legtöbbször már arra se vesszük a fáradságot, hogy a lift helyett lépcsővel menjünk a második emeletnél magasabbra. Ezek után érdemes azon gondolkodni, hogy miért van jelen (hazánkban kiemelten) az elhízás, mint népbetegség és mi az oka a magas halálozásoknak szív-és érrendszeri, valamint rákos megbetegedések miatt. Előadásában ismertette laboratóriumi kísérleteit, amelyek alátámasztják, hogy a rendszeres testmozgást végzők körében kevesebb eséllyel ütik fel a fejüket az említett megbetegedések. Levezette, hogy az életmód ugyan megváltozott az ősember ideje óta, de az emberi DNS nem. Epigenetikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy egyes betegségek megjelenését prognosztizálni lehet, ami a gyógyítás során áttörést okozott. A gyógyítás és megelőzés egyik kulcsfontosságú eleme pedig nem más, mint a sport és az életvitelszerű mozgás. Az életmód, ami nyomot hagy a genetikánkon. A sporttal egy olyan folyamat váltható ki, amely során a rákos megbetegedésekért felelős gének lecsendesednek. Hát nem csodálatos?

Az agyműködésre, gondolkodásra és memóriára gyakorolt hatását a mozgásnak doktorandusz hallgatók bevonásával tesztelték egereken és patkányokon is. A kísérlet során két csoportra különítették el az állatokat. Azok, akik mozgással, aktívan töltötték az idejüket gyorsabban fejtették meg a feladott rejtvényt társaiknál. A tanár úr prezentálta nekünk a kísérletsorozat eredményét, miszerint a testmozgást végzőknek jobb a memóriája és nagyobb az agykapacitása, mint az inaktívaknak.

Összességében a professzor úr előadásának elismerésre méltó szakmai hátterét ismerhettük meg -kivételesen szórakoztató és humoros előadásmódban-, amely rávilágított az öregedés lelassításának mindenki számára elérhető módjára: a mozgásra.

Beszámolót készítette: Hajdu Zsófia, a szakkollégium hallgatója