/ Testnevelési Egyetem - parlament

# parlament

A Parlament 11 alapítvány létrehozásáról döntött kedden, melynek értelmében a Testnevelési Egyetem államiból alapítványi fenntartásba kerül. A parlament 134 igen, 59 nem szavazattal fogadta el a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló sarkalatos törvényt.

Tisztelt Elnök úr, Biztos úr, képviselő társaim!

Engedjék meg, hogy először is megköszönjem a számos hozzászólást, jobbító javaslatot, melyet a jelentésemhez (A sport szerepe az oktatásban) küldtetek. Célom az volt, hogy az iskolai testnevelés és sport szerepének megszilárdításáról szóljak a közoktatás terén.

Az Európai Unióban élő gyermekek mintegy negyede elhízott vagy túlsúlyos, 50 százalékuk kizárólag az iskolai testnevelésórán végez sporttevékenységet, eközben a testnevelésre fordított órák száma folyamatosan csökken.

E káros folyamatnak a következtében terjed Európában a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a gerinc és ízületi panaszok, amelyek jelentősen megemelik az egyes tagországok egészségügyi kiadásait.

Az Európái fiatalokra jellemző inaktív életmód, a mozgásban szegény mindennapok kompenzálásaképp nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen egyszerű, de mégis hatásos eszközt, mint a testnevelés óra elhanyagoljunk.

Egykori olimpikonként, gyakorló sportvezetőként és képviselőként kötelességem és felelősségem, hogy keressem annak módját, hogy az Európai Unió miként veheti ki részét a diákok elhizása elleni küzdelemből, az egészséges, aktív életmód támogatásából az európai fiatalok egészségének megalapozásából és sporton keresztül történő nevelésének folyamatából..

Engedjék meg, hogy gratuláljak a tagállami vezetők bölcs döntéséhez, hogy a legutóbbi lisszaboni csúcsértekezleten nem feledkeztek meg a sportról, és a reformszerződés elfogadása után végre felruházzák az Uniót a sporttal kapcsolatos kezdeményezés jogával.

A Bizottság számos programot dolgozott ki az egészséges életmód elterjesztése, illetve az egészséges táplálkozás terén, azonban hiányos az e programok közti koordináció. A végrashajtásban nagyobb szerepet és nagyobb megbecsülést kell, hogy kapjanak a sportszakemberek, testnevelő tanárok és az edzők. Véleményem szerint ez idáig nem történt meg a "Nevelés a sporton keresztül európai éve 2004" program tapasztalatainak megfelelő feldolgozása, illetve a sikeres projektek átvétele a tagállamok részéről, bár a júliusban publikált Fehér Könyv a sportról és a hozzá tartozó akcióterv a helyes irányba mutat.

Szintén a Bizottság közreműködésére számítunk a sportszakmai szempontból fontos kutatás elősegítésében, a diákok sportolását és fizikai állapotát mérő statisztikai adatok gyűjtésében, Fontosnak tartom hogy, az Élethosszig tartó tanulás és a Bolognai-folyamat kereteit felhasználva az edzők és testnevelők mobilitását, továbbképzését elősegítsük, képzettségüket igazoló diplomáikat kölcsönösen elismerjük, a sportszakmai szervezetek közti hatékonyabb együttműködést elősegitsük.

Jelentésem részletesen foglalkozik az iskolai testneveléssel és sporttal, hiszen az európai gyermekek fele csupán az iskolai oktatás keretében végez sporttevékenységet. Az iskolai testnevelés a testmozgáson túl olyan fontos tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, a csapatszellem, akaraterő, a fair play, amelyeknek a ránkbízott fiatalok egész életük során hasznát vehetik.

A tagállamokban gyakran rendkívül elhanyagolt állapotban vannak az iskolai sportlétesítmények, a tornatermek, felszereltségük szegényes és kopott, nagy problémát jelent továbbá a szakképzett testnevelő-tanárok hiánya, illetve a szakmai továbbképzés szervezetlensége, és a testnevelés tantárgy tartalmi korszerűtlensége.

Az iskolai testnevelés sajnos veszített jelentőségéből, holott az nem csak a test, de a szellem fejlődésének is alapja. A finom és durva motorika, mely jól fejleszthető a mozgásos játékok, mozgásos feladatok által, nélkülözhetetlen az írás, és olvasás tanulásában. Nem véletlen, hogy a dislexiás, disgráfiás gyerekeket mozgásterápiával is kezelik.

A testnevelés az egyetlen tantárgy, amely nem a szellemi, hanem a testi fejlődésre, a mozgáskultúra fejlesztésére, a higiéniára összpontosít. A testnevelők és a szülők közös feladata, hogy megtanítsák és ösztönözzék a gyermekeket az egészséges életmódra, a rendszeres testmozgásra, és felhívják a figyelmet a tiltott teljesítménynövelő szerek, a dohányzás, az alkohol és más drogok káros testi és lelki hatásaira.

Az iskoláskorú gyermekek egészségi állapotának, fizikai kondíciójának javítására azt javasoljuk, hogy az iskolák, illetve az erre felhatalmazott hatóságok tegyék kötelezővé az iskolai testnevelést az általános és középiskolában, és legalább heti háromszor lehetősége legyen a gyermekeknek a testmozgásra.

A sportnak kiemelt szerepe van a társadalmi beilleszkedés elősegítésében, a szociális kohézió erősítésében, amennyiben a sport a szocializáció, a kultúrák közti párbeszéd egyik fontos eszköze. A jelentésben nagy szerepet kap a nemek közötti esélyegyenlőség kérdése. Fontosnak tartom azt is, hogy a fogyatékkal élők is részesülhessenek a szükségleteiknek megfelelő, rendszeres iskolai testnevelésben.

Jelentésemben kitérek rá, hogy az iskolai testnevelés, a szervezett iskolai sportélet nem csak fizikálisan, de mentálisan is kiemelt szerepet játszik a gyermekek egészséges fejlődésében, az a szocializáció egyik színtere.

Jelentésemben javaslom, hogy az elmaradott régiók pályázhassanak a strukturális alapoknál sportcélú beruházások finanszírozására. (Fehér Könyv - 2007 július...)

Kérem, a tisztelt képviselőtársaimat, hogy jelentésemet támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet!

(Strassburg, 2007. november 12.)

Schmitt Pál alelnök kezdeményezésére, az EP Kulturális és oktatási bizottsága közmeghallgatást rendezett az iskolai testnevelés és sport helyzetéről. A hasonló címmel készülő jelentést a Parlament még ebben az évben elfogadja.

A konferenciára meghívott előadók összeállításában igyekeztünk figyelembe venni a kontinens régiói között fennálló különbségeket, amelyek a létesítmények, a felszerelések, a rendelkezésre álló képzett testnevelők, illetve ezek erkölcsi és anyagi megbecsülésében fennállnak - mondta Schmitt.

Az előadók között volt Ken Hardman professzor, a University of Worcester kutatója, Dr. Franz Karner, az osztrák sport és testnevelési intézet alelnöke, Istvánfi Csaba, a Magyar Testnevelők Országos Szövetségének elnöke, Tapio Korjus, a finn Kuortane sportintézet képviselője, Brigitte Degen, az Esélyegyenlőség Európai Éve 2007 programért felelős igazgató az Európai Bizottság részéről, valamint Ján Figel, kultúráért, képzésért, ifjúsági- és sportpolitikáért felelős európai biztos.

Az előadók mindannyian egyetértettek abban, hogy az iskolai testnevelésnek óriási szerepe van a fiatalok egészségesebb, mozgásban gazdag életmódra történő nevelésében, azonban ehhez szorosabb együttműködésre van szükség a kormányok, az iskolák és szülők között. Korjus rámutatott, hogy a fiatalok általános fizikai állapota rendkívüli mértékben romlott az elmúlt 20 évben, és körükben egyre gyakoribbak az olyan betegségek, mint a túlsúly, az elhízás, a cukorbetegség vagy a gerincpanaszok.

Sportnap az EU Parlamentben (2)Istvánfi professzor megerősítette e tendencia terjedését, és hangsúlyozta a magyar populáció európai összevetésben is sajnálatosan leromlott fizikai állapotát. Magyarországon a felnőttek csupán 12%-a végez legalább heti egy alkalommal testmozgást, és a fiatalabbaknál sem sokkal jobb a helyzet. Istvánfi szerint az általános iskola alsó tagozatán ismét kötelezővé kellene tenni a napi testnevelést, ezzel hozzá lehetne szoktatni a fiatalokat a rendszeres testmozgáshoz. A professzor kiemelten fontos területnek jelölte meg a testnevelő-képzést, véleménye szerint a kisiskolások testneveléséért is kizárólag a speciálisan képzett testnevelőket szabadna alkalmazni.

Franz Karner az Ausztriában kidolgozott és bevezetett iskolai testmozgásra ösztönző programokat ismertette részletesen, amellyel mobilizálták a 6-12 éves korosztályt, de a középiskolákban is 20.000 diák fittségi állapotát mérték fel. Karner beszámolt továbbá egy ausztriai mozgalomról, amely az elhízott gyermekek számára nem gyógyszereket, hanem mozgást ír fel.

Degen asszony elmondta, hogy a 2007-es európai esélyegyenlőségi évben a sport nagy hangsúlyt kap a fogyatékosok vagy kisebbségi csoportok beilleszkedésének elősegítésében. A sport a fiatalok számára a szocializáció helye, ennek nagy jelentősége van a diszkrimináció leküzdésében - mondta Degen. A 2007-es programokra 15 millió euró áll rendelkezésre, amelyet 30 ország között osztanak szét - hangzott el.

Ján Figel biztos részletesen ismertette a sport Fehér Könyvének előkészületeit, amely jelenleg konzultációs fázisban van. Figel szerint a sportot szinte minden európai politika befolyásolja, így a versenypolitika vagy a belső piaci szabályok is. Az év júniusában megjelenő Fehér Könyv foglalkozik majd a sport gazdasági, társadalmi, kulturális és oktatási funkcióival, és célja a jogbiztonság növelése annak érdekében, hogy annak speciális, értékközvetítő szerepe megmaradjon. Figel elmondta, hogy a Fehér Könyv kialakítása során figyelembe veszik az "Oktatás a sporton keresztül európai éve 2004" nevű program tapasztalatait, illetve számítanak a szakmai szervezetek, sportszövetségek hozzájárulására is a http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch internetes oldalon.

Sportnap az EU Parlamentben