Állandó oktatóink:
Meghívott előadóink:
Jelenleg milyen beosztásban és hol dolgozik?
Sportkommunikációs területen dolgozom a Curling Világszövetségnél.
Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
Amikor még doktori tanulmányaimat folytattam a TF-en, akkori témavezetőm, dr. Dóczi Tamás kért fel arra, hogy beszéljek a képzés résztvevőinek kutatási területemről.
Melyik tantárgy keretében tartotta meg előadását?
A “Sport és társadalmi fejlesztés” angol nyelvű óra vendégelőadója voltam.
Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
Két alkalommal tartottam órát. Először doktori disszertációmról beszéltem, amely “a sporttal a fejlődésért és békéért” (sport for development and peace – SDP) területét járja körül tudományos szempontok szerint. Másodszor személyes tapasztalataimról beszéltem mint az SDP területén dolgozó gyakorlati szakember.
Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek? Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Érdemben csak arról a tantárgyról tudok szólni, amelyikbe vendégelőadóként volt szerencsém belepillantani. A tantárgy jól ötvözi az elméleti és gyakorlati oktatást; az oktatók előadásain túl számos elgondolkodtató feladattal segíti a hallgatók ismereteinek gyakorlati elmélyítését. Az órák kifejezetten aktuális témákat is érintenek, és serkentik a hallgatói véleménymegosztást.
Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
Doktori kutatásom egyik mellékszála az volt, hogyan lehet hatékonyan együtt dolgozni köztiszteletben álló élsportolókkal nemzetközi fejlesztési, illetve békemunkával kapcsolatos projekteken. Szeretném az ezen a területen szerzett kutatói tapasztalatomat is megosztani a hallgatókkal.
Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Csak a mintatantervre és a tantárgyfelelősök névsorára kell pillantani. Ez a kettő nagyon sok érdekes órát és számos izgalmas szakmai beszélgetést ígér.
Jelenleg milyen beosztásban és hol dolgozik?
Jelenleg az Európai Nem-Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének Ifjúsági Bizottságánál (ENGSO Youth) dolgozom, mint projekt- és szakpolitikai koordinátor. Emellett a Budapesti Egyesület A Nemzetközi Sportért (Budapest Association for International Sports, BAIS) elnöke és a Testnevelési Egyetem doktorandusza vagyok.
Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
A Testnevelési Egyetemen témavezetőmtől, dr. Dóczi Tamástól érkezett a megkeresés, hogy mutassam be a kutatásom egyik részterületét.
Melyik tantárgy keretében tartotta meg előadását?
Az angol nyelven tartott előadásomra a “Sport and social development” (Sport és társadalmi fejlesztés) tantárgy keretein belül került sor.
Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
Az előadás címe az “Understanding Sport(s) Diplomacy: Conceptualization and key questions” (A sportdiplomácia értelmezése: Konceptualizálás és fő kérdések) volt. Doktori kutatásom egy része a sportdiplomácia fogalmának nemzetközi és hazai értelmezésére fókuszál. Fontosnak tartom, hogy a manapság egyre gyakrabban használt sportdiplomácia kifejezést megfelelően tudjuk értelmezni és kategorizálni. A képzésen résztvevőknek felkészült, precíz válaszokat kell adni a sportdiplomácia meghatározására, ismerniük kell a sportdiplomácia kormányzati és nem-kormányzati megközelítését, illetve el kell tudniuk helyezni a fogalmat a nyilvános diplomácia keretrendszerében.
Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek?
A huszonegyedik században a klasszikus értelemben vett diplomácia alapvető változásokon megy át. Az infokommunikációs technológiák és a közösségi média rohamos terjedése, a nemzetközi szereplők számának megsokszorozódása, a klímaváltozás és globális egészségügyi veszélyhelyzetek által befolyásolt új biztonságpolitikai trendek felemelkedése, és egyes tradícionális geopolitikai érdekek újraéledése alapvető hatással vannak a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetállamok külpolitikájának alakulására. Napjainkban a nyilvános diplomácia egyre nagyobb szerephez jut a kormányok külpolitikai eszközrendszerében, így a kultúra vagy a sport is úgynevezett “soft power” lehetőségként jelennek meg. Míg a klasszikus sportdiplomácia elsősorban az államok egymás közötti kapcsolatfelvételére vagy a másik részvételének bojkottálására teremtett lehetőséget, az új típusú sportdiplomácia sokkal inkább a nemzetközi közönség szimpátiájának és támogatásának elnyerésére irányul. Manapság egyre több kormány alkot sportdiplomáciai stratégiákat és hoz létre releváns intézményeket, pozíciókat, ugyanakkor a nem-kormányzati sportszervezetek is fontos szereplőivé váltak ennek az új típusú, integrált, hálózati jellegű sportdiplomáciának.
Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Fontos elméleti szinten is bemutatni a klasszikus és új sportdiplomácia közötti különbségeket, és megfelelően értelmezni az új külpolitikai, diplomáciai trendeket. Célszerű mind a kormányzati, mind a nem-kormányzati oldalról meghívni előadókat, akik szemléltetni tudják a nyilvános diplomácia lényegét és az új sportdiplomácia hálózati jellegét.
Ön szerint milyen egy jó sportdiplomata? Milyen képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie?
Meglátásom szerint a jó sportdiplomata megtestesíti a sportemberek “fair play” szellemiségét és nyitottságát, egyúttal rendelkezik úgynevezett “diplomáciai érzékkel” és klasszikus diplomata készségekkell is. Az alábbi képességek mindenképp hasznosak lehetnek:
Mi az, amit elvárna a hallgatóktól mielőtt megkezdik a képzést, és mi az, amit elvárna tőlük miután kikerülnek az iskolapadból?
Amennyiben valaki ilyen továbbképzésen gondolkodik, mindenféleképp nyitott kell lennie a más országokból, kultúrából származó emberekkel való kommunikációra és együttműködésre. Meglátásom szerint a megfelelő kapcsolatteremtő képesség, empátia és nyitottság olyan tulajdonságok, amelyeket nem feltétlen lehet az iskolapadban elsajátítani. A képzésen való részvétel azonban segíthet olyan alapvető szakmai és protokoll ismeretek elsajátításához, amelyek hozzájárulhatnak a résztvevő nemzetközi karrierjének kibontakoztatásához. Fontosnak tartom, hogy minél több legyen az angol vagy más idegen nyelven oktatott tantárgy, illetve a képzés megfelelően gyakorlatorientált legyen, lehetőséget teremtsen a szakmai kapcsolatépítésre is.
Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
Remélhetőleg hamarosan be tudom mutatni a doktori disszertációm eredményeit a jövőbeni továbbképzés résztvevőinek. Kutatásom fókusza a sportdiplomácia hazai értelmezése és gyakorlata. Arra próbálok válaszokat találni, hogy miként értelmezik a magyar sportvezetők és a média a sportdiplomáciát, illetve, hogy milyen nemzetközi trendeket követ a magyar sportdiplomácia.
Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Az egyre globalizálódó nemzetközi sportvilágban és egy átalakuló diplomáciai keretrendszerben, a nemzetközi sportkapcsolatok jelentősége tovább erősödik, így aki ezen a területen kíván dolgozni, kifejezetten hasznos lehet megismerkedni a nemzetközi kapcsolatok és sport összefüggéseivel, illetve a sport nyilvános diplomáciában történő alkalmazásával.
A brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak vagyok az egyik magyar tagja.
Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
Dr Farkas Péter szakvezető kért fel előadni, már a kurzus elindításakor beszéltünk erről a lehetőségről.
Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
"Szociális partnerség és civil érdekképviselet az EU-ban". Ezen a területen tevékenykedek több éve, látom, hogy a "kemény, klasszikus" diplomáciai kapcsolatok mellett a "puha" diplomáciának milyen szerepe van a Magyarországról alkotott kép formálásában, ide értve a sportdiplomáciát is. A kulturális, tudományos kapcsolatok, a civil-közösségi kezdeményezések mind-mind olyan terep, ahol óriási nemzetközi pezsgés van. Fontos beszélni azokról a fórumokról, vagyis azokról az európai/nemzetközi szervezetekről, ahol ezeknek a típusú képviseleteknek helye van az első vonalbeli, klasszikus nemzetközi szervezeteken túl.
Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek?
A sportdiplomácia is egyre nagyobb területet fed le, egyre "interdiszciplinárisabb"-bá válik. Erre jó példa az EU Erasmus+ programja, ahol az oktatás, az ifjúságügy, a képzés és a sport szorosan összekapcsolódik. Olyan szakemberekre is szükség van tehát, akik egy ilyen szélesebb terepen is otthonosan mozognak.
Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Szerintem nagyon jó, hogy a szakirány tematikájában magáévá tette a fentebb említett, szélesebb körű, interdiszciplináris szemléletet.
Ön szerint milyen egy jó sportdiplomata? Milyen képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie?
Úgy gondolom, hogy a jó sportdiplomata - csakúgy, mint a jó külügyes diplomata - hiteles. Azért hiteles, mert jól felkészült, és személyében, valamint cselekedeteivel se hazudtolja meg az ügyet, amit képvisel. Minden egyéb készség - pl. nyelvtudás, tárgyi ismeretek - az alapokat tudja megadni, de csak egy valós személyiség tudja ezeket jól kamatoztatni. Ezen a területen a mesterséges intelligencia egy darabig még biztosan nem tudja kiváltani a humán erőforrást.
Mi az, amit elvárna a hallgatóktól mielőtt megkezdik a képzést, és mi az, amit elvárna tőlük miután kikerülnek az iskolapadból?
Érdeklődés és nyitottság nagy előny egy ilyen képzésen a bemeneti szakaszon, mivel ezek nem igazán "tanulhatók". A végzettek remélem képesek lesznek arra a rendszer szintű gondolkodásra, ami a kurzus egyik célja.
Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
A sport társadalmi szerepéről, pl. társadalmi befogadás terén. Ehhez kapcsolódóan azokról az európai hálózatokról, amelyek ezzel a célkitűzéssel működnek.
Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Ez egy jó lehetőség arra, hogy megismerjék a sport társadalmi, gazdasági, stb. súlyát és értékét, ezáltal tisztában legyenek a sportdiplomácia, mint "puha hatalom=soft power" erejével.
A klasszikus vezetői köszöntő helyett interjúra kértük fel a Nemzetközi sportkapcsolatok – Sportdiplomácia képzésért felelős Dr. Farkas Péter tanár urat.
Talán az első és legérdekesebb kérdés az lehet, hogy honnan jött az ötlet és miért tartotta fontosnak a Testnevelési Egyetem, hogy elindítsa ezt a szakirányú továbbképzést?
A sport társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai jelentősége országonként eltérő, jelenleg Magyarországon kiemelt stratégiai ágazat. Ugyanakkor a diplomácia tevékenységi köre is bővült, új szakdiplomáciai ágak jelentek meg, amelyek speciálistudást igényelnek. Ezek közé tartozik a sportdiplomácia is. Ha aktívak és eredményesek kívánunk lenni a nemzetközi sportéletben, akkor ennek minden szintjén felkészült szakemberekre van szükség, ez az érdeke az országnak és a sportnak egyaránt. A képzés elindítását ez a felelősség motiválta, hiszen a Testnevelési Egyetem a magyar sportélet kiemelt szereplője.
Hogy látja a Tanúr úr, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek?
Trendek nincsenek, érdekek vannak – paradox módon ez ma a trend. Részben megszűntek a világ politikai/ideológiai megosztottságából adódó érdekellentétek, a sportdiplomácia kettős funkciója viszont megmaradt: képviselni a sportág érdekeit és képviselni a nemzeti érdeket a sportágon belül.
A képzés hogy tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Drámai, azonnali változások azért nincsenek, a képzés éppen ezért az alap diplomáciai/sportdiplomáciai képességek elsajátítása mellett, a rugalmas alkalmazkodási készségek fejlesztésére fókuszál, hiszen minden diplomáciai helyzet eltérő megoldásimódszert kíván.
Mi jellemzi hazai és nemzetközi szinten a sportdiplomácia képzést?
A hazait sajnos a széttagoltság, a sportdiplomácia területe a tudás és az ebből fakadó erő integrálását kell, hogy jelentse, azaz itt a képzőközpontok közti verseny kontraproduktív. Nemzetközi szinten a nagy országok komoly hangsúlyt fektetnek a sportdiplomáciai képzésre, Magyarország, ha régiós vezető szerepre törekszik a sport területén szintén ezt a modellt kell, hogy kövesse.
Melyek azok az ismeretek, amikre hangsúlyt fektet a Testnevelési Egyetem szakirányú továbbképzése?
A fő cél az, hogy a XXI. századi sport megváltozott világában olyan szakemberek képezzünk, akik a nemzetközi sportéletben magas szintű diplomáciai és sportdiplomáciai ismeretek birtokában képesek közreműködni az e területtel foglalkozó intézmények nemzetközi működésében, képesek szolgálni a fair play szellemében a sport ügyét és képviselni hazájuk érdekeit.A kezdő évfolyamok legfontosabb tapasztalata a gyakorlat-orientált képzés szükségessége volt, melyre a Szak a későbbiekben is törekedni kíván. Mindezek mellett, különös hangsúlyt fektetünk a nemzetközi kulturális környezet sajátosságaira és a kommunikációs képességek fejlesztésére is.
Mi az, amit elvárnak a hallgatóktól mielőtt megkezdik ezt a képzést, és miután kikerülnek az iskolapadból?
Nem igazán iskolapad, inkább kerekasztal, ahol az eltérő érdeklődési körű, különböző területekről érkező, de mindenképpen nagyon magas szakmai színvonalat képviselő hallgatók úgy tanulhatnak, hogy közben egymástól is tanulnak. Egyetlen elvárás az intelligencia és együttműködési készség, amit a csoportok dinamikája eddig vissza is igazolt.
A végzős hallgatók irányában is inkább javaslat az, hogy tartsák egymással és az előző években végzettekkel a kapcsolatot, alkossanak olyan közösséget, ahol segíthetik egymást és számíthatnak a többiekre, csakúgy, mint tanáraikra a későbbiekben is.
Ha azt kérnénk a Tanár úrtól, hogy 1 mondatban fogalmazza meg, hogy miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az az 1 mondat?
Mert klassz és hasznos!
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és az Országos Erdészeti Egyesület gyalogos vándortábor-vezető akkreditált továbbképzést szervez pedagógusok számára.
A jelentkezés feltételei
A továbbképzés óraszáma: 30 óra (elmélet és gyakorlat)
Miért érdemes a képzésben részt venni az érintett pedagógusoknak?
A továbbképzés lebonyolítása: A program döntően az előadókra, a résztvevők aktív tevékenységére, csoportos feladatmegoldására, interaktív tevékenységére és terepi gyakorlatokra épít. A hallgatók megismerik a vonatkozó természetjáró szakirodalom jellemző és elérhető írott és elektronikus forrásait. A 30 órás továbbképzés keretében a rövid előadásokon túl a jelenlévők a terepi gyakorlatokon keresztül is megismerhetik a túra- és táborvezetés releváns eszköztárát, az erdőpedagógia alapjait. A képzés során kialakulnak, fejlődnek a megvalósításhoz szükséges kompetenciák. A képzés az elméleti oktatással kezdődik, ezt követően kerül sor a 3 napos gyakorlatra.
Elméleti képzés
2023. február 25. (szombat, egész napos elfoglaltság a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen 08:00-18:00 óráig)
Gyakorlati képzés (3 nap, péntek délutántól vasárnap délutánig)
A képzés terepen zajlik, az alábbi időpontokban és helyszínen. A jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadják a szervezők. A létszámkeret 30 fő, több időpontra és helyszínre. Egy-egy csoport minimum 15 fő jelentkezése esetén indul.
A képzés során az alábbi témakörök kerülnek sorra:
Értékelések, vizsgák
A képzés elméleti feladattal és terepi (döntően tájékozódási) vizsgával zárul. A vizsga a módszertani ismertek elsajátítását igazoló írásbeli feladatok elkészítéséből, illetve a gyakorlati vizsga elvégzéséből áll.
A sikeres vizsgát tett hallgatók tanúsítványt kapnak az akkreditált pedagógus továbbképzés elvégzéséről és jogosultak az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett erdei vándortábor program táborszervezőknek és kísérőknek szóló kedvezményei igénybevételére.
Jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók
A képzésen való részvétel részben önköltséges (kedvezményes díj), részben az Erdei Vándortábor program támogatja. A képzés díja tartalmazza az elméleti és gyakorlati oktatás díját, a gyakorlati oktatás során szállás (2 éjszaka turistaházi elhelyezéssel) és étkezés költségeit, a tananyagot és a vizsgadíjat.
A befizetés módja: a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem későbbi tájékoztatása alapján.
További információ
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Továbbképző Központ
Cím: 1124 Budapest, Alkotás út 44.
Nyilv.szám: B/2021/001084
+36-30-176-6660
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vízi vándortábor-vezető akkreditált továbbképzést szervez pedagógusok számára.
A továbbképzés nyilvántartási száma: A/10337/2022
A képzéssel megszerezhető kreditpontok száma: 30
A továbbképzés megnevezése: Vízi vándortábor-vezető
A továbbképzés célja: pedagógusok felkészítése vízi vándortáborok vezetésére.
A továbbképzés célcsoportja: Minden olyan pedagógus végzettségű (tanítói vagy tanári szakon szerzett oklevéllel rendelkező), tanári vagy nevelői munkakörben tevékenykedő, aki rendelkezik vízitúrázási, vándortáborozási tapasztalattal illetve ilyen típusú megbízatást kap. A Bejárható Magyarország kerettanterv vízi orientációs változatát választó iskolák pedagógusai. Iskolai pedagógiai program részeként túraszakkörök, iskolai körök, civil és egyházi szervezetek, egyesületek, az iskolával együttműködésben lévő egyesületek pedagógus végzettségű dolgozói.
A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI
Jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók:
A képzés időpontja:
A képzés minden résztvevőnek 3 oktatási (1 elméleti és 2 gyakorlati) napból áll.
A továbbképzés óraszáma: 30 óra (elmélet és gyakorlat)
A jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadják a szervezők, a szabad helyek függvényében. A képzés csak min. 15 fő/gyakorlati helyszín jelentkezése esetén indul, maximum létszám az egyes helyszínek felsorolásánál látható.
Miért érdemes a képzésben részt venni az érintett pedagógusoknak?
A továbbképzés lebonyolítása: A program döntően az előadókra, a résztvevők aktív tevékenységére, csoportos feladatmegoldására, interaktív tevékenységére és gyakorlatokra épít. A hallgatók megismerik a vonatkozó szakirodalom jellemző és elérhető írott és elektronikus forrásait. A 30 órás továbbképzés keretében a rövid előadásokon túl a jelenlévők a terepi gyakorlatokon keresztül is megismerhetik a vízitúra- és táborvezetés releváns eszköztárát. A képzés során kialakulnak, fejlődnek a megvalósításhoz szükséges releváns kompetenciák.
Az elméleti és gyakorlati képzés során az alábbi témakörök kerülnek sorra:
Értékelések, vizsgák: A képzés írásbeli, szóbeli és gyakorlati (gyakorlatsor bemutatása a vízen) vizsgával zárul. A sikeres vizsgát tett hallgatók tanúsítványt kapnak az akkreditált pedagógus továbbképzés elvégzéséről.
A képzés díja: kedvezményesen: 15.000.- Ft/fő. A képzés díja tartalmazza az elméleti és gyakorlati oktatás díját; a gyakorlati oktatás, szállás (1 éjszaka elhelyezéssel) és étkezés költségeit, a tananyagot és a vizsgadíjat.
A befizetés módja: Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem későbbi, e-mailes tájékoztatása alapján
A tanfolyammal kapcsolatos további információ: Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF), Továbbképző Központ (+36-30-176-6660)
A vízi vándortáborral, útvonalakkal kapcsolatban további információ: Magyar Kajak-Kenu Szövetség
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Továbbképző Központ | 1123 Budapest, Alkotás út 42-48. | Nyilvántartási szám: B/2021/001084 | +36-30-176-6660
A képzés 2021-ben nem indul.
A képzés célja:
A három féléves képzést elvégző sportteljesítmény-elemzők többek között képessé válnak arra, hogy kezelni tudják majd a sport szervezeti adatvagyon menedzselésének kihívásait, megismerik kiaknázási, hasznosítási lehetőségeit, valamint érteni fogják az üzleti és szakmai döntéshozatalban játszott szerepét. A hallgatók megtanulják, hogyan alkalmazzák a statisztikai módszerek elméletét olyan feladatokra, mint a mérkőzés napi sportadatok elemzése, valamint a játék előtti és utáni sportteljesítmény modellezése, továbbá a sportszervezetek üzleti folyamatainak optimalizálása.
Az analitika ma már szinte minden üzleti területen nélkülözhetetlen, ahol stratégiai döntések születnek. Menedzserek, gazdasági elemzők, informatikusok, statisztikai szakemberek egyaránt kénytelenek elsajátítani a nagy mennyiségű strukturálatlan adatok elemzéséhez szükséges kompetenciákat, ha lépést akarnak tartani versenytársaikkal.
A sportéletben résztvevő, vagy részt venni kívánó szakemberek felé is új kihívásokat támaszt a korábban nem látott mennyiségű adat. Ezért van szükség olyan szakemberek képzésére, akik rendelkeznek az adatelemzéshez szükséges ismeretekkel és kompetenciákkal, így a legkorszerűbb sportinformatikai és statisztikai szoftverek használatával a rendelkezésre álló adatokból olyan hasznos információkat állítanak elő, amelyek elősegítik a sportolók, csapatok fejlődését, eredményességének növelését, vagy épp a sportszervezet hatékonyabb működését támogatják.
A képzési program ezt a rendszerszintű gondolkodást a sport integritásának figyelembevételével kívánja megvalósítani, így a képzést olyan, már eleve magas szintű végzettséggel rendelkezőknek szánjuk, akiknek reális esélyük van ezt megvalósítani és a sport analitika dinamikusan fejlődő nemzetközi rendszerében helytállni.
A képzés az ezen kihívásoknak való megfeleléshez, a sportteljesítmény elemzési feladatok hatékony és szakszerű ellátásához nyújt komplex struktúrában elméleti és gyakorlati ismereteket.
A tervezett képzési napok:
A képzés előreláthatólag 2021. őszén indul, a képzési napok később kerülnek feltöltésre.
Elérhetőségek:
Dokumentumok
Oktatóink:
1. félév
2. félév
3. félév
Felvételi követelmények
A jelentkezés menete