1. A képzés célja

Olyan pedagógusok képzése, akik képesek az alapképzésben vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási,tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére, továbbá felkészítés a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

2. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: okleveles egészségfejlesztés-tanár

3. Az  ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

A képzési programot alkotó tantárgyak aláírással, gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak.

4. Diplomadolgozat

Az oklevél megszerzéséhez a záróvizsgát megelőzően tudományos módszereket alkalmazó diplomadolgozat, és az annak részét képező portfolió benyújtása szükséges. (A csoportos és az egyéni iskolai tevékenység szakmai-pedagógiai jellegű tényeit a portfolió mutatja be.)

5. Záróvizsga

A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik.

Az egészségfejleszés-tanár szakon a szakterületi és szakmódszertani ismereteket számon kérő záróvizsga az egészségfejlesztés-elmélet és -módszertan ismeretanyagára terjed ki. Az ismeretanyag komplex módon tartalmazza az egészségfejlesztés szakterületi és szakmódszertani ismereteit.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

• A végbizonyítvány (abszolotórium) megszerzése;
• a diplomadolgozat elkészítése  és megvédése;
• egészségfejlesztés-tanár záróvizsgát − az egyéb általános szabályzatok figyelembevétele mellett − csak az tehet, aki az egészségfejlesztés-tanár szak szakterületi záró-szigorlatát az egészségfejlesztés-elmélet és -módszertan tárgyköréből sikerrel teljesítette, valamint rendelkezik a csoportos tanítási gyakorlat teljesítménye alapján meghatározott érdemjeggyel;
• az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése.

A záróvizsga jellege és típusa: a komplex tanári záróvizsgán a képzési célnak megfelelően, komplex, szóbeli vizsga.

A záróvizsga főbb ismeretkörei:

• Az egészség, mint érték és cél (multidiszciplináris megközelítés).
• Egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségmagatartás, betegségmagatartás, magas kockázati csoportok.
• Életminőség-modell, az egészség-betegség határa, az életminőség szociális és demográfiai meghatározói, a környezet egészséget meghatározó szerepe.
• Életmód, kultúra, egészségtudatosság, az idő és az egészség.
• A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszerek: pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség, szenvedélybetegségek.
• A táplálkozás egészséget meghatározó szerepe, testmozgás és egészség.
• Egészségmegőrzés, családi életre való nevelés, férfi és női szerepek, társas kapcsolatok.
• Szexualitás, biztonságos szex, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.