/ Testnevelési Egyetem - levél

# levél

Rétsági Erzsébet levele:

Válaszlevél:

Tisztelt Igazgató Asszony!

Sajnálattal vettem tudomásul az Ön által kiválóan szerkesztett "Iskolai testnevelés és sport" című rendkívül hasznos szakmai folyóirat megszűnését.

Köszönöm, hogy a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete számára lehetőséget adott gondolatainak közzétételére.

Budapest, 2008. január 10.

Szívélyes üdvözlettel: Dr. Istvánfi Csaba

Vitray Tamás elnök Nemzeti Sporttanács

Tisztelt Elnök Úr!

Levelemet a Nemzeti Sporttanács 2005. április 1-i ülésén elhangzott, az alsó tagozatos iskolai testnevelés oktatására vonatkozó normaszöveg-kiegészítő javaslatommal  kapcsolatban írom.

Hivatkozással a Nemzeti Sporttanács 24/2005. (IV.1.) számú határozatára, miszerint az nem támogatja, a „Kívánatos lenne, hogy testnevelésre kiképzett oktató tanítsa a testnevelést” normaszöveg-javaslatot, a következőkről tájékoztatom:

Az MTTOE kibővített intézőbizottsága megtárgyalta a határozatot. Ennek függvényében az egyesület arra kéri a Nemzeti Sporttanácsot, hogy

  • módosítsa a határozat szövegét, mert így nem tükrözi pontosan a rövid vitában elhangzottakat, illetve az állásfoglalást. A javaslat a közoktatás alsó tagozatára (1-6.  évfolyam) vonatkozott;
  • módosítsa a határozat szövegét azért is, mivel az idézett szövegben foglaltak evidenciát fejeznek ki, azt nem támogatni a tanács szakértelmét kérdőjelezheti meg.
Az MTTOE azt ajánlja és kéri, hogy a tanács vizsgálja felül a pontosított határozatot és foglaljon állást abban, hogy milyen népegészségügyi, foglalkoztatás-, oktatás- és sportpolitikai hatásai lehetnek a javaslatot nem támogató határozatnak. Az óvatos javaslat ugyanis arra irányult, hogy a mozgástanulás legérzékenyebb életkori periódusában, a prepubertásban lehetőleg kellően felkészült szakemberek irányítsák a tanulók testnevelését.

A tanács módosított álláspontjának kialakításához az MTTOE a következőket javasolja:

  • Kormányrendelet kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy testnevelést a testnevelőtanárokon kívül csak a műveltségterületre kiképzett tanítók oktathassanak a közoktatás 1-6. évfolyamain. A fokozatos bevezetést javasoljuk.
  • A módosított háromfokozatú felsőoktatási képzési rendszer (BSc, MSc, PhD) alapján elkészült és akkreditált hároméves (BSc) „Testnevelő-edző” alapképzési szak programjának (2600 óra) kimenete adjon a végzetteknek képesítést az iskolai testnevelés oktatására is a közoktatás 1-6. évfolyamain, ugyanis ezt a jogot jelenleg nem adja meg.
A javaslat indoklása

Egészségügyi helyzet

  • "Magyarország lakosságának egészségügyi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is.” (Pályázat után. EÜM és KOMA kiadvány, 2001, 280-281. p.)
  • Vojnik Mária (az EÜM politikai államtitkára): „a rendszerváltás óta valamennyi kormány deklarálta az egészség fontosságát, de (…) a számtalan ígéret megvalósítatlan maradt.” (OGY jegyzőkönyv. 2002. június 4. 382-384. p.)
  • Lesújtó az általános iskolás tanulók egészségi állapota. (Országos felmérés. Magyar Hírlap, 2004. október 3.)
Aktuális ajánlások, stratégiák
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az 5-18 éveseknek napi 1 óra testmozgást ajánl.
  • Az Európa Tanács Sport Chartája 2001. május 16-i ajánlása 5. cikkelyének 2. pontja: „Az oktatás minden szintjén biztosítani kell a szakképzett testnevelő tanárokat.”
  • Népegészségügyi Program (OGY határozat. 2003. IV. 7.): „az iskola váljék az egészségnevelés alapvetőszínterévé.” (…) „a nappali rendszerűiskolai oktatásban, valamennyi iskolatípus nevelési-oktatási programjában, minden tanuló számára épüljön be a testnevelés mindennapos elméleti és gyakorlati oktatása.”
  • Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia: „Teremtsük meg a rendszeres mozgás, a sportolás, valamint a mindennapos testnevelés személyi, létesítménybeli és gazdasági feltételeit…” (2005. március, vitaanyag 2. p.) (Megjegyzés: Javaslatom ehhez a feladathoz kapcsolódott.)
  • Az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája (2004. április): „Jelentősebb felmérések eredményei igazolják, hogy az ifjúság fizikai állapota, testi fejlettsége nem megfelelő. Ezért tartjuk fontosnak az iskola tartalmi megújításában az egészséges életmód, a szomatikus nevelés hangsúlyozottabban átértékelt szerepét. A felnőtt lakosság elrettentő egészségügyi statisztikái is arra késztetnek bennünket, hogy átgondoljuk jelenlegi nevelési célrendszerünket és ezen belül a szomatikus nevelés céljait, feladatait, a munkaerő fejlesztése szempontjából, a tanulók életvitele, személyiségének fejlesztése érdekében.”
A képzés személyi feltételei

A közoktatás 1-6. évfolyamain közel 90%-ban olyan tanítók oktatják a testnevelést, akik csak 130-150 órában kaptak erre irányuló felkészítést. Ez a minimális elméleti és szakmódszertani anyag a tanítók feltételezett jószándéka ellenére sem elegendőaz intenzív fejlődésben lévő6-12 éves korú tanulók testi fejlődésének szakszerűmegalapozásához, valamint a képzés minőségi követelményeinek biztosításához. Ennek következtében, a gyermekekben nem alakulnak ki azok az alapvetőmozgásminták, koordinációs, valamint kondicionális képességek, amelyek további egészséges mozgásfejlődésüket és helyes testtartásukat biztosítanák. Sajnos ezt támasztják alá a riasztó egészségügyi mutatók.

A tanulók felsőtagozatba lépésekor a szaktanárnak kell a hibás mozgásmintákat lebontani, korrigálni és a hiányos koordinációs, valamint kondicionális képességeket pótolni. A szakirodalom a prepubertás kort (8-12 év) a mozgástanulás virágkoraként értelmezi. A mozgásfejlődés szempontjából ebben a szenzitív életszakaszban a szakszerűtlen képzés olyan pedagógia deficitet okoz, amely egyaránt megmutatkozik a tanulók motoros teljesítményében, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos attitűdjében. Ennek elkerülése érdekében egyre több országban „specialistákat” alkalmaznak az általános iskolai (primary school) tanulók testnevelésének oktatására.

Nevelési hatások

A nem kellően szakszerű óravezetés következtében a tanulók testi fejlődését alapvetően nem pedagógiai hatások, hanem egyéni adottságaik határozzák meg. A gyerekek fokozatosan válnak az „ügyes” és az „ügyetlen” kategóriába sorolhatóvá. Ebben az életkorban a tanulók értelmi fejlettsége lehetővé teszi, hogy saját magukat is kategorizálják, meghatározzák kondicionális állapotukat, motoros ügyességük színvonalát. A szakszerűtlen és nem kellően differenciált pedagógiai hatások miatt az „ügyetlen” kategóriába sorolhatók folyamatosan kudarcokat élnek meg, a testneveléssel kapcsolatos motivációjuk lecsökken. A negatív élmények hatására a gyerekekben frusztrált, szorongó állapot alakul ki, amelynek

elhárítása érdekében más vonzó környezeti ingerek felé fordulnak. Létrejön a tv és a számítógép előtt ülő, túlsúlyos, alkalmazkodási zavarokkal küszködő, mozgásszegény életmódot folytató, inaktív gyermek modellje. Megjegyezendő, hogy ez a folyamat az alsó tagozatos testnevelés oktatásán kívül is fellelhető.

Szakmódszertani hatások

Az általános iskola alsó tagozatában a testnevelés oktatásának alapvetőmódszere az UTÁNZÁS, vagyis mások viselkedésének a lemásolása. Mivel a tanítók többsége az oktatott mozgásokat nem tudja végrehajtani, ezekről tárolt motoros programjaik nincsenek, a mozgás helyes átszármaztatásának, megtanításának nincs reális esélye. A mozgások megtanulását, helyes végrehajtását jelentős mértékben megkönnyítheti, de korlátozhatja is a SEGÍTSÉGADÁS, amely minden mozgásra kiterjedő külön kiképzést és figyelmes, körültekintővégrehajtást igényel. A segítségadás olyan felelősségteljes beavatkozás, amely nagyfokú gyakorlottságot és precizitást kíván. Egy helytelenül végrehajtott, vagy nem jól időzített segítőmozdulat hátráltathatja a mozgás megtanulását, más esetben sérülést is okozhat. A sikertelen segítségnyújtás lecsökkenti a tanulók oktatóba vetett hitét, bizalmát. Anélkül, hogy a tanítók jó szándékát megkérdőjeleznénk, meg kell állapítanunk, hogy ilyen felkészültséggel nem rendelkeznek.

A jelenlegi helyzet fennmaradásának várható következményei

  • Az ifjúság idézett megromlott egészségi állapotának további romlása.
  • A társadalom fejlődését biztosító „humán erőforrás” fokozatos gyengülése.
  • Az egészségtelen, mozgásszegény életmód fennmaradása.
  • A testnevelés egészségfejlesztőés jellemformáló hatásának korlátozása.
  • A világhírűmagyar versenysport utánpótlásforrásának gyengülése, beszűkülése.
Összefoglalás

A fenti indokok alapján az MTTOE a Nemzeti Sporttanács állásfoglalását és közbenjárását kéri a kormánynál annak érdekében, hogy a háromszintűfelsőoktatási képzési rendszer első szintjéről (BSc) kibocsátott sportszakemberek lehetőséget kapjanak a közoktatás 1-6. évfolyamain a testnevelés tanítására. A 2600 órára készült akkreditált képzési program kis módosítással ezt lehetővé teszi. A gyermekek egészséges fejlődésének, valamint a testnevelés tanításának minősége érdekében igényelt pozitív diszkriminációt azért tartjuk indokoltnak, mert egyedül ezen tantárgy ismeretanyagának elsajátítását határozza meg alapvetően az oktató személyéhez kötött utánzás és segítségnyújtás színvonala.

Tisztelt Elnök Úr!

Elfogadhatatlanak tartjuk az olyan oktatáspolitikát, amely az „elrettentőegészségügyi statisztikák” alapján meghirdeti a tanulóifjúság „szomatikus nevelésének hangsúlyozottabb átértékelését”, ugyanakkor a három éves 2600 órás (BSc) képzésben részesülő testnevelőket eltiltja az iskolától.

Befejezésül tisztelettel arra kérem, hogy az ifjúság egészségének témakörét, annak népegészségügyi, oktatás- és sportpolitikai vonatkozásai miatt a Nemzeti Sporttanács tűzze napirendjére.

Felkérés esetén szívesen közreműködök a napirendi pont tartalmi előkészítésében.

Budapest, 2005. június 9.

Szívélyes üdvözlettel: Istvánfi Csaba

Miután elvégeztem a testnevelő tanári szakot a Testnevelési Egyetemen, úgy gondolom érdemes megosztanom a pályán szerzett eddigi tapasztalataimat a Testnevelők Fórumát olvasó pályakezdő, vagy éppen államvizsgára készülő leendő testnevelő tanárokkal.

2000. év nyarán még nem gondoltam, hogy angol nyelvet fogok tanítani a testnevelés szak mellett, mégpedig azért, mert az államvizsgán az angol középfokú nyelvvizsga hiányában nem vehettem részt egészen 2001. januárig. Ezért Angliába mentem és au-pairként két évet töltöttem ott. A pótállamvizsgán jó érzés volt megosztani az életben szerzett élményeimet régi tanáraimmal.

A megdöbbentő fordulat akkor történt velem, amikor Angliából hazajövet testnevelés szakos tanári állásra pályáztam. Sajnos visszautasításokat kaptam Budapestről, Tiszaföldvárról és Szécsényből a “csak” egy szakos tanári végzettségemre hivatkozva. Az indok, hogy az iskolák gazdasági okok miatt nem tehetik meg, hogy a TF-en elvégzett egyetlen szakos diplomával alkalmazzanak, meghökkentett. Elgondolkoztató, vajon a hiba a TF képzési rendszerében, vagy az iskolák pénzügyi helyzetében van?

Jelenleg Kisterenyén dolgozom a Kossuth Lajos Általános Iskolában, ahol testnevelést és angol nyelvet tanítok. Ezért szerencsésnek érzem magam, hogy az Angliában eltöltött két év nem hiábavaló volt és ezzel ösztönözni szeretnék minden TF-est a nyelvtanulásra és figyelmeztetni, hogy ha szembetalálják magukat ugyanezzel a helyzettel ne lepődjenek meg, hogy egy tanári szak NEM ELÉG.

Sok sikert és szerencsés elhelyekedést kívánok mindenkinek.

Bátonyterenye, 2001. október 30.

Volt TF-es hallgató: Bodnár Timea (Bátonyterenye Zrinyi u.1. 3078)