A legutóbbi előadás során a Klebersberg Kuno Szakkollégiumi tagok dr. Eged Katalintól, az Országos Atomenergia Hivatal független sugárvédelmi szakértőjétől hallhattak előadást a sport és a radioaktivitás kapcsolatáról.

A téma maga meglepő, mert nem gondolnánk, hogy pont a sportolók, azon belül is kiemelten az élsportolók azok, akik az átlagnál nagyobb radioaktív-sugárzásnak lehetnek kitéve nap mint nap.

A dózisnövekményt befolyásoló első tényező, amelyet dr. Eged Katalin ismertetett, a környezeti hatások voltak. Itt elsődlegesen a tengerszint feletti magasságra kell gondolnunk, mert minél magasabban vagyunk, annál több radioaktív-sugárzás jut el a világűrből szervezetünkig. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy akik a hegyekben vagy magaslati fennsíkokon élnek, veszélyben vannak? A válasz erre az, hogy nem, mert a helybéli lakosok sem kapnak jelentős többletdózist, továbbá az ott élő emberek genetikai állománya (örökítő anyaga) hosszú idő alatt alkalmazkodik a környezet magasabb háttérsugárzásához. És itt jönnek képbe a sportolók, mivel az élsportban bevett szokás, hogy a sportolók edzőtáborba mennek, és igen gyakran szervezik magasabb helyszínekre a magaslati edzés sportra gyakorolt pozitív hatása miatt. Szerencsére ez az pluszdózis, amelyet ilyenkor kapnak a sportolók, nem jelentős, ugyanakkor az emberi szervezetre gyakorolt hatását nem teljesen ismerjük.

Második tényezőként az előadó a táplálkozást taglalta, és különösen az élelmiszerekben, az ivóvízben és a tejben dúsuló radioizotópokról beszélt, mint extrasugárzási faktorokról. Ez is talán könnyen megérthető, mert valószínűleg mindenki hallott arról, hogy a banánban relatíve magas a K-40 izotópkoncentrációja. Senki sem eszik olyan hihetetlenül nagy mennyiségű banánt azonban, hogy ez gondot okozzon. Érdekes adat viszont, hogy nemcsak a banán képes ilyen nagy mennyiségben izotópokat tartalmazni, hanem bizonyos gabonafélék, algák és a tej is. Ezek a tápanyagok pedig úgy hozhatók a sportolókkal kapcsolatba, hogy az élversenyzők igen specifikus, fehérje- és szénhidrátdús diétát szoktak folytatni. Ennek a diétának a szénhidrátbevitelét pedig főleg tészták vagy rizs szokta adni, a fehérje alapot pedig fehérjeporok, amik túlnyomó részt algákból szoktak készülni, illetve desszertnek általában valamilyen milkshake szerepel a menün. A magaslati edzésekhez hasonlóan a sportolók által ilyen módon bevitt extraizotóp mennyiség ismét nem okoz semmilyen problémát, de akár az átlagos adag többszörösét jelentheti.

Összegzésként megállapítható, hogy az embert meglepő helyekről is érheti több radioaktív-sugárzás. Kedves sportolók! Ne ijedjetek meg, mert a kültéri edzésektől és a sportolói speciális élelmiszerektől származó dózisjárulék nem okoz egészségkárosodást! Ezért sportoljatok bátran, kitartóan, de legyetek tudatosak, amikor a helyszínt és élelmiszert választotok!

Beszámolót készítette: Jancsurák Marcell

szakkollégiumi hallgató