Február 20-án dr. habil. Kneffel Zsuzsanna, az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék egyetemi docense, "Civilizációs betegségekkel kapcsolatos tapasztalatok hazánkban és a Közel-Keleten" címmel tartott előadást.

Dr. habil. Kneffel Zsuzsanna előadása a nem-fertőző krónikus betegségek hazai és közel-keleti tapasztalataira összpontosított. Az előadás során négy fő betegségcsoportot emelt ki:

• Szív- és érrendszeri betegségek
• Daganatos betegségek
• Krónikus légúti betegségek
• Cukorbetegség

A szakirodalmi adatok alapján ezen betegségek kialakulásában az életmódnak jelentős szerepe van: a rizikófaktorok 53%-a viselkedésbeli tényezőkre vezethető vissza. A legfontosabb életmódbeli kockázati tényezők között szerepel a túlsúly és elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Magyarországi helyzet

A statisztikai adatok alapján Magyarországon a magas vérnyomásos betegek aránya kiemelkedően magas, világszinten is az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik. A vastagbélrák egyre gyakrabban jelentkezik fiatalok körében, ami különösen veszélyes, mivel a sejtek ebben az életkorban még rendkívül gyorsan osztódnak, és a daganat könnyebben áttétet képezhet például a hasnyálmirigyben vagy a májban. A nőknél a mellrák szintén jelentős probléma, de az ezzel kapcsolatos hazai mutatók némileg jobbak.

A nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarország vezeti a listát a lakosságra vetített halálozási mutatók tekintetében. A betegségek visszaszorítása érdekében már korábban is indultak kezdeményezések, például a XXI. Nemzeti Sportstratégia 2005 program.

Katar helyzete

Katar gazdasági helyzete jelentősen eltér Magyarországétól, hiszen a GDP-je sokkal magasabb, és a lakosság száma mindössze 2,9 millió fő. Az országban a legfőbb halálokok a szívbetegségek, a közúti balesetek és a cukorbetegség.

A két ország közötti jelentős különbségek ellenére közös probléma az elhízás, azonban ennek megoszlása eltér: míg Katarban főként a nők érintettek, addig Magyarországon a férfiaknál gyakoribb az elhízás. A fizikai inaktivitás szintén közös kihívás, ezért az előadó kiemelte, hogy nem elegendő csupán esti testmozgást végezni, hanem fontos a mozgás egyenletes elosztása a nap folyamán, akár reggel és délben is.

Mozgásprogramok és ajánlások

A kutatási eredmények szerint Katarban elindított mozgásprogramok során a BMI és a testzsír-százalék csökkent ugyan, de még így sem érte el a WHO által ajánlott optimális szintet. Az ország egészségügyi stratégiája egyik pilléreként szerepel a prevenció és az egészségmegőrzés.

Az előadásban említésre került több által ajánlott mozgásforma is, mint például:

• Exercise snacking – rövid, de intenzív mozgásblokkok beiktatása a nap folyamán
• Zilált séta minden nap – dinamikus sétálási technikák alkalmazása
• Ajánlott napi lépésszám betartása – legalább 10 000 lépés megtétele

Összegzésként Dr. Kneffel Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a fizikai aktivitás növelése, a helyes táplálkozás és az egészségtudatos életmód kulcsfontosságú a civilizációs betegségek megelőzésében. A hazai és közel-keleti tapasztalatok alapján bár eltérőek a kulturális és gazdasági körülmények, a legfőbb egészségügyi kihívások számos ponton hasonlóságot mutatnak, így a megelőzési stratégiák tervezése globálisan is releváns kérdés marad.

Készítette: Széles Nóra