Elhunyt Dr. Nyerges Mihály

Gyászol a TF és a magyar sporttársadalom – elhunyt Dr. Nyerges Mihály.

Az óév utolsó órájában fájdalmas veszteség érte a magyar és a nemzetközi sportvilágot, és annak vezető hazai képzőintézményét, a TF-et. December 31-én rövid szenvedés után, életének 65. évében elhunyt Dr. Nyerges Mihály, a TF korábbi dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár.

Nyerges Mihály 1946. január 25-én született Átányban.

Iskoláit Bátaszéken, majd Szekszárdon végezte, ahonnan a Garay János Gimnáziumban letett érettségijét követően került a Magyar Testnevelési Főiskolára, a TF-re, abba az „oskolába”, melyhez közel öt évtizeden keresztül maradt hűséges. A TF-en testnevelő tanári diplomát, később atléta szakedzői oklevelet szerzett 1968-ban, hat évvel később, 1974-ben pedig az ELTE BTK-n vehette át szociológusi oklevelét. 1983-ban bölcsészdoktorként, szociológusként szerzett tudományos fokozatot az ELTE-n, summa cum laude minősítéssel, 1997-ben ugyancsak az ELTE-n vehette át PhD-oklevelét, 2001-ben pedig habilitált a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán. Akadémiai pályája csúcsára 2010-ben ért, amikor is átvehette professzori kinevezését.

Főiskolai, egyetemi kinevezései pályája egyenes vonalvezetését erősítették, mindvégig szeretett sportága és intézménye közelében. Friss diplomás testnevelőként az ELTE Testnevelési Tanszékére került, ahol testnevelőként iskoláját, atlétaként, később vezetőedzőként, szakosztályvezetőként egyesületét szolgálta hét évig. 1975-ben tért vissza a Magyar Testnevelési Főiskolára, ahol a Testnevelés-elmélet Tanszéken két évig tanársegédként, három esztendeig adjunktusként tevékenykedett. 1980-ban a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára lett főállásban, de 1989-ig tartó megbízatása mellett is szolgálta a TF-et, óraadó tanárként. A MASZ-ból 1989-ben tért vissza a Magyar Testnevelési Egyetemre, ahol immár egyetemi docensi kinevezéssel oktatott tovább. Tíz évvel később, 1999-ben kapott tanszékvezetői kinevezést a Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszéken, melyet haláláig vezetett, 2010-ben már egyetemi tanárként.

Oktatói tevékenysége során legfőbb szakterülete a vezetés – szervezés – sportszervezés témakörei, továbbá az általános sportmenedzsment, melyekben mind a TF-en, mind a testkulturális képzéssel foglalkozó társegyetemeken, főiskolákon tartott színvonalas, élvezetes előadásokat.

Szakmai elismertségét – több tanulmányúton való részvétel, valamint konferencián, kongresszusokon tartott magyar és idegen nyelvű (angolul, oroszul tartott) előadások mellett – mind a pennsylvaniai Slippery Rock Egyetemen végzett vendégtanári (1993-94), mind az Európai Sportmenedzsment Társaság Masters kurzusain (1995), a European Network in Higher Education programban végzett oktatói tevékenysége, valamint Európa-szerte további vendégelőadói megbízatásai öregbítették.

Ugyancsak oktatóként vett aktívan részt a PhD-iskola képzéseiben, ahol több, a hazai sportéletben, sportigazgatásban és testkulturális felsőoktatásban tevékenykedő munkatársak témavezetőjeként tevékenykedett.

Oktatási tevékenysége mellett elismert és eredményes kutatásokat végzett, elsősorban a sportmenedzsment területén, számos jelentős publikációt megjelentetve, kiemelten az alábbi részterületeken:

  • A gazdaság hatása és jelentősége a sportban a politikai és gazdasági rendszerváltás után Magyarországon: a sport társadalmi funkcióinak változása; a sport pénzügyi támogatási rendszerének változása. (Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottsága tanulmánya)
  • Kisvállalkozások a sportban, szabadidősportban
  • Az Európai Unió országainak sportegyesületi modelljeinek adaptálási lehetőségei és korlátai Magyarországon
  • A sportegyesületi szerkezet átalakulásának jellemzői a napjainkban érvényesülő jogi, gazdasági, társadalmi változások következményeként
  • Fiatalok sportolási szokásai
  • Kisvállalkozások a sportban
  • A sportigazgatás, szövetségek, sportklubok, sportegyesületek és sportvállalkozások helyzetének feltárása a rendszerváltás után

Szakmai munkája az oktatásfejlesztés területére is kihatott, ahol a sportmenedzsment hazai fejlesztési lehetőségeit, elméleti és gyakorlati aspektusait és a sportmenedzsment oktatási rendszerének fejlesztését vizsgálta az európai egyetemek oktatási rendszereihez való igazodás szemszögéből. A többciklusú képzési rendszerre való áttérés folyamatában is aktívan vett részt szakterületén, többek között a sportszervező alapképzési (BSc) szak alapítása és indítása során. Nyerges tanár úr elvitathatatlan érdeme, hogy hosszú évek alázatos és odaadó munkájával megalapította a sportmenedzser mesterszakot, melyen a Corvinus Egyetemmel közösen 2008-ban indult, és 2010-ben végzett az első MSc-s évfolyam. Egyértelműen ő tekintehető a hazai sportmenedzser képzés megteremtőjének.

Oktatói, kutatói tevékenysége mellett minden esetben kész volt felelősség teljes vezetői pozíciókat betöltve szolgálni intézményét, szilárd értékrendi alapjaihoz ragaszkodva. 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem Sportmenedzsment szakcsoportjának vezetője, 1990-től 1993-ig pedig a TF Egyetemi Tanácsának választott elnöke volt. 1999-től vezette a Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékét.

Legjelentősebb vezetői megbízását 2001-ben kapta: ekkor választották a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánjává. Az integrált TF vezetése nehéz, de nagyon szép feladatok elé állította, mely kihívásokra minden alkalommal a legjobb tudásával válaszolt. Az intézmény működéséért, fejlesztéséért végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként 2004-ben ismét őt választotta a TF közössége a Kar dékánjává. Elődei munkásságáról a legnagyobb elismeréssel szólva, a TF érdekeit minden körülmények között előtérbe helyezve végezte dékáni munkáját, tevékenysége, emberi tartása példát mutat mind a jelen, mind a jövő TF-es vezetőinek.

TF-es munkássága mellett maradandót alkotott élete másik szeretve tisztelt területén, az atlétikában. Sportágát előbb sportolóként, válogatott tízpróbázóként, később a hazai és az európai atlétikai élet jelentős szervezetinek vezető tisztségviselőjeként szolgálta. A BEAC-ban kiteljesedett versenyzői pályafutása után a szakosztály vezetőjeként indult sportvezetői tevékenysége, melynek egyik csúcspontja a nyolcvanas években a MASZ főtitkáraként kilenc éven át végzett munkája volt. Hosszú ideig aktív tagja volt a MASZ elnökségének, hat évig a szervezet alelnökeként tevékenykedett. Szakmai és emberi tulajdonságait Európa atlétikája 1988. és 1996. között a kontinentális szövetség elnökségébe való többszöri újraválasztásával ismerte el. Igazán maradandót alkotott élete egyik legjelentősebb vezetői megbízatása során, az 1998-as Budapesten rendezett Atlétikai Európa-bajnokság szervező bizottságában, ahol az egyik legjelentősebb részterület vezetőjeként járult hozzá az EB szakmai sikereihez, elismertségéhez.

Széles körűen művelt személyisége, emberi kvalitásai több tudományos, szakmai társasági, bizottsági tagságra, vezetői posztra tették alkalmassá, melyek közül az alábbiak emelendők ki:

  • 1968-1975: a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) Elnökségének tagja;
  • 1970-1978: a Budapesti Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
  • 1981-1994 a Magyar Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
  • 1988-1996 az Európai Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
  • 1981-1994 a Magyar Olimpiai Bizottság tagja;
  • 1991-1996 a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke;
  • 1992-től : a Magyar Szociológiai Társaság tagja (sportszociológiai szekció);
  • 1993-tól : az Európai Sportmenedzsment Társaság (EASM) tagja;
  • 1995-től: a Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST) elnöke;
  • 1995-től: a Sportmenedzser Hírlevél főszerkesztője;
  • 1995-től: a Magyar Sportmenedzsment Társaság tudományos és pályázati bizottságának elnöke;
  • 1996-tól: EASM tanácstag;
  • 1996-tól: az Európai Atlétikai Szövetség marketing és kommunikációs bizottságának tagja;
  • 1998-tól: az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatelbíráló kuratórium tagja;
  • 2001-től: a MOB tagja;
  • 2001-től: a MOB szakmai és tudományos bizottságának tagja;
  • 2006-2008: a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottságának tagja.
Eredményes és sikeres pályafutását több kitüntetéssel, díjjal ismerték el, az alábbiak szerint:
  • 1971: A Testnevelés és Sport érdemes dolgozója;
  • 1979: Kiváló Munkáért kitüntetés;
  • 1997: A Magyar Atlétikáért érdemérem arany fokozata;
  • 1998: A Magyar Köztársaság Arany Érdemrendje;
  • 1999: Plaque of Merit (Az európai atlétikáért);
  • 2009: A Magyar Sportért Díj II. fokozat.
Döbbenetes, és tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála egy szép, teljes, példaértékű élet lezárásaként következett be december 31-e éjszakáján. Erőt, jókedvet és magabiztosságot tükröző személyisége nagyon fog hiányozni az iskola falai közül. Intézményünk jelmondatát, a Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts! idézet lényegét megtestesítő alakját gyászoljuk, de emlékét, szavait, hangját, mosolyát megőrizzük és tovább adjuk a jövő TF-esei számára!

A TF teljes közössége nevében fájó szívvel búcsúzunk Dr. Nyerges Mihály tanár úrtól.

Nyugodjék békében!

ARCHÍVUM