Beszámoló a fair play konferenciáról

2014. március 28-án Karunkon került megrendezésre "A fair play ereje" című konferenciasorozat második része a Társadalomtudományi Tanszék, a Magyar Sporttudományi Társaság EU Szakbizottsága és a Magyar Fair Play Bizottság szervezésében. A sorozat első része az ősszel megrendezett videokonferencia volt, amelyen a TF társintézményei is részt vettek. A jelenlegi konferencia egyik célja éppen az volt, hogy a videokonferencia során felmerült kérdésekre választ, problémákra megoldást találjanak a résztvevők. A számos elméleti nehézség mellett, amelyet a fair play fogalma felvet, a legfontosabb gyakorlati probléma azzal kapcsolatos, vajon miként adható át az ifjabb nemzedéknek a fair play szellemisége, milyen módszerekkel, milyen csatornákon lehet hatékonyan közvetíteni a fiatalságnak a fair play fogalma által fémjelezett értékrendet.

A konferenciát Dr. Hamar Pál, Karunk általános dékánhelyettese, Dr. Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke, illetve Dr. Szikora Katalin, a Társadalomtudományi Tanszék vezetője nyitotta meg. Köszöntőikben mindannyian a fair play eszméjének fontosságát, időtlenségét és időtállóságát hangsúlyozták. A sport követi, de közvetíti is a tiszta játék eszményét, így minden sportoló és sporttal foglalkozó szakember kikerülhetetlen társadalmi felelőssége, hogy a sport az ifjúság számára elsősorban ezen eszme megtestesítője legyen.

A konferencia előadásai tematikus rendben következtek. A szervezők fontosnak tartották, hogy ne csak általánosságban kerüljön tárgyalásra a tiszta játék eszménye, hanem annak konkrét formáival is megismerkedhessen a hallgatóság. Hegedűs Zoltán tájfutó, volt szövetségi kapitány egy nevezetes esetet ismertetett, amelyben a versenyzők minden habozás nélkül siettek sérült társuk megsegítésére, feladva ezzel a versenyt, amelyre mindhárman évek óta készültek. Kertész István, professor emeritus az ókori görög olimpiák történeteiből hozott példákat arra, milyen nehéz is olykor a tisztesség és a becsület érvényesítése a siker és az elismerés ellenében. Az eszmények gyakran ütköznek a valósággal, a tényekkel, így ez utóbbiak ismerete rendkívül fontos, hogy az ellenállás természete világossá s ily módon adott esetben legyőzhetővé váljon. Farkas Péter ennek szellemében a magyar társadalom általános hozzáállását ismertette a fair play kapcsán, számos elgondolkodtató tényt kiemelve a tiszta játék és a nemek, az életkorok, az iskolázottság, valamint a szociális helyzet összefüggéséről.

A konferencia filozófiai blokkjában Vermes Katalin a fair play eszméjének egy sajátos belső kettőségére hívta fel a figyelmet: a tiszta játék úri eszménye a sport demokratizálódásával veszélybe került, ám unfair lett volna és lenne emiatt kirekeszteni emiatt azokat a társadalmi rétegeket a sportból, amelyek számára e tevékenység a felemelkedés lehetőségét hordozza. Kenéz László előadásában a fair cselekedet megtapasztalásának fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy nem a külső szabályozás és ellenőrzés, a legalitás révén valósulhat meg széles körben is az esélyegyenlőség, hanem főként a saját élmények révén kialakuló belső késztetés, a moralitás révén. Jelentős tényező azonban a fair eszméjének alkalmazhatóságában, hogy ki miként vélekedik e kifejezés jelentéstartalmáról: Hidvégi Gabriella egy kenyai vizsgálat eredményét ismertette, amelyből kiderült, hogy a fiatalok elsősorban az igazságosság mozzanatát tartják alapvetőnek a fair play fogalmában, másodsorban pedig a másik iránti tiszteletet.

A konferencia szociológiai szekcióját Gál Andrea előadása nyitotta meg, amelynek témája egy jelentős korprobléma, a nemi identitás és a fair play kapcsolata volt. Az előadás elsősorban a nemet váltó sportolókkal foglalkozott, rámutatva arra, milyen nehéz is e területen egy olyan szabályozás megalkotása, amely minden résztvevőnek egyenlő esélyeket biztosítana. Dóczi Tamás előadásának alapját egy átfogó empirikus vizsgálat tényanyaga képezte. Az előadás témája a sport egyik elvárt társadalmi funkciója volt, elsősorban a hátrányos helyzetűekre tekintettel, nevezetesen, hogy a sport vajon milyen mértékben segítheti a társadalmi beilleszkedést, illetve felemelkedést. A szekció és a délelőtti rész utolsó előadásában Géczi Gábor egy széles körű, 16 államilag támogatott sportágat érintő kutatás eredményét mutatta be főként arra tekintettel, vajon mennyire szabályozott a sportban az egyes résztvevő szegmensek tevékenysége. Az előadó elgondolkodtató példaként a szülők esetleges segítő tevékenységének kihasználatlanságát említette, kontrasztként azt is bemutatva, hogy más országban milyen módon igyekeznek e szabályozás által kiaknázni a külső segítségben rejlő potenciált.

A délutáni szekciók első előadásában Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója egy nevezetes eset, egy magyar-román labdarúgó-összecsapás kapcsán ismertette a történészi munka és a nemzetközi együttműködés felelősségét és lehetőségeit a fair szellemiség megerősítésében és népszerűsítésében. Kassay Lili a fair play fogalma kapcsán az európai futballklubok gazdasági helyzetét mutatta be, több szempontból is elemezve azt a komplex rendszert, amelyben a sport és a gazdasági érdekek közös célját jelentő egyensúlyi állapot elérése számos akadályba és belső nehézségbe ütközik. Zilinyi Zsombor előadásában a Forma-1 világát mutatta be, rámutatva azokra a problémákra, amelyek e speciális versenyterületen oly nehézzé teszi az esélyegyenlőség érvényesítését.

A fair play és a nevelés kapcsolatával foglalkozó szekciók első előadásában Gombocz János azokat a pedagógia problémákat ismertette, amelyek speciálisan a tiszta játék kapcsán ébrednek. Az előadó elsősorban a visszajelzés hiányát emelte ki, illetve arra is rámutatott, milyen pedagógiai következményekkel jár, ha egy példaképnek tekintett sportszereplő nem az elvárható szellemiség szerint cselekszik. Hajduné Tölgyesi Lívia, sportetikus, aktív pedagógus, a gyakorlat nehézségeit mutatta be, példákkal szemléltetve, milyen helyzetben találja magát a pedagógus, ha konkrét sport- és élethelyzetbe kerülő diákok kérdéseire kell meggyőző és hatékony választ adnia. Deregán Gábor, a Nemzetközi Fair Play Bizottság marketing és kommunikációs igazgatója előadásában számos olyan, részben már meg is valósított lehetőséget és csatornát ismertetett, amelyeken a tiszta játék szellemisége utat találhat az ifjúsághoz, különös tekintettel a mobiltelefon és az általánosan elterjedt internet-hozzáférésre. A konferencia záró szekciójában Pankár Tibor, sportszakpszichológus saját aktív sportmúltja a fair play-jel kapcsolatos eseményeinek tanulságait is előadásába emelve azokra a pszichológiai tényezőkre hívta fel a figyelmet, amelyek jelentős mértékben megnövelhetik a kívánatos magatartás vonzerejét a fiatalság számára, Németh Petra pedig azt vizsgálta meg, vajon milyen mértékben terjeszthető ki a fair play fogalma más társadalmi területekre, jelesül az általa vizsgált oktatási szegmensre.

Összegzésként elmondható, hogy a konferencia eredményes volt, a tárgyalt témák sok irányból, számos meglepő szempontot felvetve vizsgálták a fair play fogalmát és a hozzá köthető társadalmi jelenségeket. Érdemes megemlíteni, hogy az előadásokból készülő tanulmányokat várhatóan az ősszel vehetik majd kezükbe az érdeklődők.

szöveg: a Társadalomtudományi Tanszék munkatársai

ARCHÍVUM