A Magyar Tudomány Napja (pályázati felhívás)

Múlt, jelen és jövő – a sporttudományról és művelőiről.

A pályázat célja

A Testnevelési Egyetem a Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív javaslatok megírására felhívni a BSc képzésben részt vevő hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.

Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot" az önálló kutatói pályájuknak.

  • A pályázat tartalma: A Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához köthető pályázati anyag.
  • Pályázhatnak: Testnevelési Egyetem BSc képzésében aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatói.
  • Pályázat leadásának helye és ideje: A pályázati anyagok Tanulmányi Hivatalba történő benyújtásának határideje 2015. október 30. (péntek).
  • Pályázni egyéni vagy kollektív (max. 4 fős) munkával lehet. Pályaműként kizárólag eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott dolgozatot, tanulmányt lehet beküldeni!
  • A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazottakra.
A pályázat díjazása

Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.

  1. helyezett: 100 000 Ft
  2. helyezett: 50 000 Ft
  3. helyezett: 25 000 Ft
A pályázat formai követelményei

A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell elkészíteni.

A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani.

  • I. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek.
    • 1. Kötéstábla. Spirálozott kötés amelyen a következő adatoknak kell szerepelnie:
      • Pályázat
      • A pályázati anyag szerzőjének neve
      • A készítés évszáma
    • 2. Belső címlap (minta szerint)
    • 3. Tartalomjegyzék. A legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható a címsorok megadása után, a túltagolás kerülendő.
    • 4. Mottó (nem kötelező). A mottó nem kötelező része a műnek, ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó, rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.
  • II. A fő szöveget követő járulékos rész
    • 5. Irodalomjegyzék. Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom szerepeljen! Az irodalomjegyzékre vonatkozó további tudnivalók a hivatkozással kapcsolatos fejezetben kerül részletezésre.
  • III. A főszöveg néhány jellemzője
    • Lapszélek: a bal oldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm
    • Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont
    • Sortávolság: 1,5
    • A szöveg igazítása: sorkizárt
Adatvédelmi szempontból a dolgozat az előírásoknak megfelelő legyen.

A hivatkozásról

Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben, hivatkozásokban. A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:

  • Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964.)
  • Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411) (Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp")
  • Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket kötőjellel választjuk el egymástól Csermely-Gergely-Tóth 1975), háromnál több szerző esetén a következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989)
  • A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk. 1988) vagy (Johnson ed. 1988)
  • Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968) és (Mester P. 1986)
  • Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a)
Irodalomjegyzék
  1. A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom jegyzéke a dolgozat végén teljes legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya esetén a címek) betűrendjében (abc-sorrendben) tartalmazza a művek adatait.
  2. Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia bekezdésekkel formázni.
  3. A szerzők nevét szövegen belül ne írjuk folyamatos nagybetűvel, kiskapitálissal, ne kövérítsük!
  4. A címet dőlt (kurzív) betűvel különböztessük meg.
A művek leírásának formája lábjegyzetben
  • Ha könyvre hivatkozunk:
    • A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi (magyar és külföldi szerzőknél egyaránt) kiskapitális
    • A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont
    • A cím, (dőlt kuzív) utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a kiadó.
    • Példa: Gyurgyák, J. (1966). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris
  • Ha folyóiratcikkre hivatkozunk, a kiadás éve mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos oldalszámot. Példa: Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia. Új pedagógiai szemle. 50. évf. 4. sz. 34-41. A folyóirat megnevezés előtt nem kell „In:".Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp". A cikk címét és a folyóirat címét pont is kövesse!
  • Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk, jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket (előtte In:), utána zárójelben (ed.), (eds.), (hrsg.), (szerk.): 6. A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül. Példa: Ely D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173.
  • Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk, járjunk el ugyanúgy, mint a tanulmánykötet esetén. Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet szerkesztőjét, szerkesztőit, a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot.
  • Az internetről letöltött dokumentumok leírásakor jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben). Példa: Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing. http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.). Törekedjünk arra, hogy az internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk, tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel! Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott változatra hivatkozzunk.
Lábjegyzetek

Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől meddig idézünk más szerzőtől.

Ábrák, táblázatok

A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését beszéljék meg a konzulensükkel!) A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is. A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el. Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok - pl. % - világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra címét!

Plágium

A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását, valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány, esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.

Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.

A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból - pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő szerepeltetése miatt - kizárja a bírálati eljárásból.

A Magyar Tudomány Napja

Múlt, jelen és jövő - a Sporttudományról és művelőiről

A pályázat célja

A Testnevelési Egyetem A Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív javaslatok megírására felhívni a II. évfolyamos, BSc képzésben részt vevő hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.

Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot" az önálló kutatói pályájuknak.

Pályázat tartalma: A Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához köthető pályázati anyag

Pályázhatnak: Testnevelési Egyetem BSc II. évfolyamos aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatói.

Pályázat leadásának helye és ideje: A pályázati anyagok Tanulmányi Hivatalba történő benyújtásának határideje 2015. szeptember 25. (péntek).

Pályázni egyéni vagy kollektív (max. 4 fős) munkával lehet. Pályaműként kizárólag eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott dolgozatot, tanulmányt lehet beküldeni!

A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazottakra.

Eredményhirdetés: A pályázat eredményhirdetésére 2015. novemberében, a tudománynapi ünnepélyes konferencián kerül sor, ahol az első három helyezet 5 perces prezentáció keretében bemutathatja elkészült pályaművét.

A pályázat díjazása

Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.

1. helyezett: 100 000 Ft

2. helyezett: 50 000 Ft

3. helyezett: 25 000 Ft

A pályázat formai követelményei

A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell elkészíteni.

I. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek A pályázati munka tagolása

A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani. 1. Kötéstábla

Spirálozott kötés amelyen a következő adatoknak kell szerepelnie:

Pályázat

A pályázati anyag szerzőjének neve
A készítés évszáma

2. Belső címlap

A 1. sz. mellékletben szereplő minta szerint.

3. Tartalomjegyzék

A legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható a címsorok megadása után, a túltagolás kerülendő.

4. Mottó (nem kötelező)

A mottó nem kötelező része a műnek, ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó, rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.

II. A fő szöveget követő járulékos rész

5. Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom szerepeljen! Az irodalomjegyzékre vonatkozó további tudnivalók a hivatkozással kapcsolatos fejezetben kerül részletezésre.

III. A főszöveg néhány jellemzője

Lapszélek: a bal oldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont Sortávolság: 1,5 A szöveg igazítása: Sorkizárt

Adatvédelmi szempontból a dolgozat az előírásoknak megfelelő legyen. A hivatkozásról

Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben, hivatkozásokban.

A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:

Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964.)

Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411)

(Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp")

Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket kötőjellel választjuk el egymástól Csermely-Gergely-Tóth 1975), háromnál több szerző esetén a következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989)

A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk. 1988) vagy (Johnson ed. 1988)

Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968) és (Mester P. 1986)

Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a)

Iroda lomjegyzék

1. A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom jegyzéke a dolgozat végén teljes legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya esetén a címek) betűrendjében (abc-sorrendben) tartalmazza a művek adatait.

2. Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia bekezdésekkel formázni.

3. A szerzők nevét szövegen belül ne írjuk folyamatos nagybetűvel, kiskapitálissal, ne kövérítsük!

4. A címet dőlt (kurzív) betűvel különböztessük meg.

A művek leírásának formája lábjegyzetben Ha könyvre hivatkozunk:

1. A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi (magyar és külföldi szerzőknél egyaránt) kiskapitális

2. A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont

3. A cím, (dőlt kuzív) utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a kiadó.

Példa:

Gyurgyák, J. (1966). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris Ha folyóiratcikkre hivatkozunk:

A kiadás éve mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos oldalszámot.

Példa:

Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia. Új pedagógiai szemle. 50. évf. 4. sz. 34-41.

A folyóirat megnevezés előtt nem kell „In:"

Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp". A cikk címét és a folyóirat címét pont is kövesse!

Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk:

Jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket (előtte In:), utána zárójelben (ed.), (eds.), (hrsg.), (szerk.): 6

A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül. Példa:

Ely D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173.

Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk:

Járjunk el ugyanúgy, mint a tanulmánykötet esetén.

Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet szerkesztőjét, szerkesztőit, a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot.

Az internetről letöltött dokumentumok leírásakor

Jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben): Példa:

Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing. http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.)

Törekedjünk arra, hogy az Internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk,

tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel!

Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott

változatra hivatkozzunk.

Lábjegyzetek:

Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől meddig idézünk más szerzőtől.

Ábrák, táblázatok:

A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését beszéljék meg a konzulensükkel!)

A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is. A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el. Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok - pl. % - világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra címét!

Plágium

A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását, valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány, esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.

Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által

készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.

A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból - pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő szerepeltetése miatt - kizárja a bírálati eljárásból.

Budapest, 2015. május 28.

Harmos Andrea Tanulmányi Hivatalvezető

ARCHÍVUM