A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja, prof. Dr. Tihanyi József, Atlétika tanszékének vezetője Szalma László és oktatója, dr. Eckschmiedt Sándor a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítása érdekében az alábbi tartalmú levelet intézte dr. Schmitt Pálhoz, a MOB elnökéhez, Molnár Zoltánhoz, a MOB főtitkárához, dr. Schulek Ágostonhoz, a MASZ tiszteletbeli elnökéhez, Gyulai Miklóshoz, a MASZ elnökéhez és Gyulai Mártonhoz, a MASZ főtitkárához.
Már az 1990-es évek elején világossá vált, hogy az országban teret nyerő „nyugati típusú” gazdaság és társadalompolitika a testnevelési és sporttevékenységek lehetőségeinek az átalakulásához, jelentős beszűküléséhez vezet. A magyar atlétika legeredményesebb versenyszámára, a kalapácsvetésre vonatkozóan ez azt jelentette, hogy dobópályákat szüntettek meg, amellyel a kalapácsvetés elterjedtsége, fennmaradása veszélybe került, emellett az anyagi támogatások elvonásával egyesületeket, szakosztályokat tettek működésképtelenné, sportolókat zárva el az egészséges életmódtól, a sportkarriertől, olyan szakembereket távolítva el az ifjúság nevelésétől, akik sok évtized munkájának a tapasztalatai birtokában magas színvonalú edzői tevékenységet folytattak.
A korábban több tucat, kalapácsvetőkkel foglalkozó sportegyesületünkből – tudomásunk szerint – már csak kettőben van kalapácsvetés.
A napjainkban elérhető nagy dobástávolság miatt a kalapácsvetés nagy területet igényel (kb 120x60 m), ez a körülmény jelentősen megdrágítja, vagy éppen kizárja a kalapácsvetők nevelésének a lehetőségét.
A dobástechnika sajátosságaiból fakadóan a kalapács kevésbé irányítható a kidobás során, mint pl. a gerely. Az irányíthatóság nehézségei és a növekvő dobástávolság együttesen a kalapácsvetés balesetveszélyességének a kialakulásához vezetett. Ahogyan a kalapácsvetés –teljesítmények javultak, a versenyszám úgy került egyre jobban az atlétikai versenyek programjának a perifériájára a fokozódó balesetveszélyessége miatt. Már sok év óta vagy a többi versenyszám előtt, után vagy más helyszínen rendezik meg a kalapácsvetést.
A versenyeken alkalmazott hatalmas és igen drága védőháló sok hátrányt hordoz (nyomatszó, elriasztó, szinte láthatatlanná teszi a dobót, a kidobott kalapács kis mozgáshiba esetén is beleakadhat), nem megoldás a kalapácsvetés körüli problémákra.
Az egyetlen helyes megoldás, a kalapácsvetés versenyszabályainak az elérhető dobástávolság csökkentésére irányuló megváltoztatása. Véleményünk szerint ennek legalkalmasabb módja a kalapács súlyának a növelésével együtt a szer hosszának a csökkentése. Erre vonatkozóan az 1990-es évek második felében egyénileg próbáltunk ki különböző méretű kalapácsokat, majd 2000-ben az Ön édesapja segítségével, az IAAF hivatalos felkérésére – a TF Biomechanika Tanszékével együttműködve – folytattunk vizsgálatokat. A vizsgálatok célja az volt, hogy találjuk meg azokat a kalapácsméreteket, amelyek alkalmazásával a dobástávolság jelentősen csökkenthető, ugyanakkor, ugyanazok a testalkatú, kondicionális képességekkel rendelkező kalapácsvetők legyenek a legjobbak, akik a jelenleg szabályos méretűvel is az élvonalba tartoznak.
A feladatot elvégeztük, az ajánlott kalapácsméreteket (szersúly, szerhossz) 40-45 métertől, 65-70 méterig ötméterenkénti teljesítménysávokban adtuk meg, amelyekkel a jelenleg szabályos szerrel, a jelenlegi világcsúccsal (86,74 m) egyenértékű eredményeket lehet elérni (Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila, Szilágyi Tibor, Zsivótzky Gyula (2001): Vizsgálatok és vizsgálati eredmények a kalapácsvetés versenyszabályainak a módosításához. Angol nyelven: Investigation and its results with the aim of hammer Throw. – Kézirat az IAAF részére. Ebből a tanulmányból emeltük ki az 1. táblázatot).
1. táblázat
Javasolt új kalapácsméretek felnőtt férfiak részére
| Új világcsúcs sáv (m) |
A kalapács |
| tömege (kg) |
hossza (cm) |
|
40-45 |
13 |
90 |
|
12 |
70 |
|
45-50 |
10 |
70 |
|
12 |
90 |
|
50-55 |
8 |
60 |
|
11 |
80 |
|
55-60 |
7,26 |
70 |
|
9 |
80 |
|
10 |
100 |
|
60-65 |
7,26 |
80 |
|
9 |
100 |
|
65-70 |
7,26 |
90 |
|
9 |
110 |
A mi munkánkat követően az IAAF-nek az lett volna a feladata, hogy a táblázatból kiválassza azt a teljesítményzónát, amelybe a leendő világcsúcsokat kívánja és azt a kalapácsméretet, amelyet a kiválasztott teljesítménysávban javasoltak közül a legjobbnak vél. Sajnos semminemű hivatalos választ nem kaptunk a tanulmányunk elküldését követően.
A méretváltoztatásra vonatkozó indokainkat, javaslatainkat, majd a vizsgálati eredményeinket folyóiratokban hoztuk nyilvánosságra. [Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (1999): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítására (Atlétika 3. sz. 26-28 o. Budapest), Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2000): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítására. (Kalokagathia XXXVIII. Évf. 1-2 sz. TF Budapest). Eckschmiedt- A.- Mecseki (2001): Change the rules of hammer throw, please! (New Studies in Athletics no. 2. IAAF. 33-36)],
Nemzetközi kalapácsvető versenyen – a jelenleg szabályos és egy, az 1. táblázatból kiválasztott méretű kalapáccsal (8 kg. 60 cm) – készült videofelvételek alapján ellenőrző elemzést végeztünk. Az eredmények megerősítették a korábbi méréseken és számításokon alapuló javaslatainkat, azaz , hogy a kalapácsvető mozgás kritikus paraméterében, a jelenleg szabályos és az alkalmazott 8 kg-os, 60 cm-es szerrel végzett dobások között nincs szignifikáns különbség.
2004 óta a TF-en 60 cm hosszú szerrel (2. sz. táblázat) oktatjuk a kalapácsvetést, hatékonyabban, sikeresebben, mint a jelenleg szabályos hosszúságú kalapáccsal. Ezeket a tapasztalatainkat is nyilvánosságra hoztuk: (Dr. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2008): Vizsgálatok és megfigyelések a kalapács racionális méretváltoztatása, illetve a kalapácsvetés fennmaradása érdekében. Sport és Életmódmagazin. Atlétika 2. szám. A tanulmányban javasolt kalapácsméreteket a 2. táblázat tartalmazza).
2. táblázat
Javasolt kalapácsméretek a felnőtt férfi és női kalapács jelenlegi arányai alapján
|
Csoport
|
Férfiak |
Nők |
| szerhossz (cm) |
szersúly (kg) |
szerhossz (cm) |
szersúly (kg) |
| Felnőtt |
60 |
8 |
60 |
4,4 |
| Utánpótlás |
60 |
8 |
60 |
4,4 |
| Junior |
60 |
6,6 |
60 |
4,4 |
| Ifjúsági |
60 |
5,5 |
60 |
4,4 |
| serdülő |
60 |
5 |
60 |
3 |
| TF-es |
60 |
5 |
60 |
3 |
Szükséges megemlíteni, hogy a kalapácsvetők számára nem jelent újdonságot egy, a szabályos kalapács méreteitől eltérő hosszúságú, súlyú, nyeles, vagy füles eszközzel történő kalapácsvetés, vagy kalapácsvetésszerű dobás. A különböző méretű, súlyú, felépítésű dobóeszközök alkalmazása ugyanis a kalapácsvetők esetében a technikai képzés és a speciális gyorsaság, gyorserő fejlesztés szerves része – már legalább 50 éve. Tehát egy rövidebb, nehezebb kalapácsra való „átállás” nem okozhat visszaesést a kalapácsvetés már elért technikai színvonalában.
Megjegyzendő még, hogy az USA-ban az 1960-as években téli fedettpályás bajnokságokat rendeztek kalapácsvetésben, 45 cm hosszú, 14,5 kg- súlyú kalapáccsal. Ugyanilyen szerrel Magyarországon is edzettek kalapácsvetők.
A kalapács méretváltoztatása, vagyis a kalapácsvetés megmaradása érdekében folytatott törekvéseink mindeddig eredménytelenek maradtak. Kérjük Önt, szíveskedjék mielőbb lépéseket tenni illetékes nemzetközi fórumoknál a kalapácsvetés versenyszabályainak az általunk javasolt és a gyakorlatban helyesnek bizonyult változatása érdekében.
Nagy kár lenne, ha ez a látványos és értékes, több ezer éves múltra tekintő versenyforma, versenyszám, a magyar atlétika legsikeresebb versenyszáma a pályahiány okozta utánpótlás csökkenés, a szokásos versenyprogramból kiemelés okozta ismertség, népszerűség vesztés miatt teljesen elsorvadna. (A kalapácsvetésnek az IAAF Diamond League versenysorozatból való kihagyása már több, mint riasztó jel, ez már egy félreérthetetlen, konkrét lépés a versenyszámnak a nagy nemzetközi versenyekből való kiiktatására, amelynek hosszú távú következménye a versenyszám megszűnése).
Fáradozásait előre is köszönjük és felajánljuk további segítségünket a kalapácsvetés megmaradásáért folytatott tevékenységben.
Budapest, 2010. január 18.
