Büszkén állíthatjuk, hogy nem csupán a külső átalakításból szűrhető le a Testnevelési Egyetem újjászületése. A modernizáció részeként említhetjük például azt is, hogy ebben a félévben az egészségfejlesztési szakra járó hallgatóknak lehetőségük nyílik az elmélet mellett a gyakorlatban is megismerkedni az egészségügyi joggal, vagyis olyasfajta szakterülettel, amelynek egyelőre még nincs külön tanszéki „otthona” egyetemünkön.

A Magyar Evezős Szövetség, a Magyar Íjász Szövetség, a Magyar Tenisz Szövetség, valamint a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és a Testnevelési Egyetem vezetői is kézjegyükkel látták el azt az edzőképzéssel kapcsolatos megállapodást, amelynek alapján kiemelt sportszakmai együttműködés kezdődik a sportágak és az egyetem között.

A kapcsolatfelvételt követően az együttműködés elmélyítése céljából találkoztak Eisenstadtban az ausztriai Pädagogische Hochschule és a Testnevelési Egyetem vezetői.

Együttműködési megállapodást írt alá a Soproni Egyetem és a Testnevelési Egyetem rektora a soproni intézmény központi tanévnyitó ünnepségén.

Tisztelt Elnök Úr!  Polgármester Úr!

Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Nemzeti Sporttanács 2007. szeptember 19-i ülésén tárgyalta a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) munkáját, különös tekintettel a tanulóifjúság egészségének az iskolai testneveléssel és diáksporttal való összefüggésére.

Sajnálatos tény, hogy az ifjúság egészségi állapota, edzettsége és életvitele folyamatosan romlik és egyre kevesebben vesznek részt a testnevelésórán kívüli sportfoglalkozásokon. Uralkodóvá válik a mozgásszegény, ülő életmód.  A tanulók körében terjed a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása, a drogok kipróbálása és használata, valamint a korai szexuális élet.

Az MTTOE erőfeszítései, a testkultúra eszközrendszerének felhasználásával ennek a folyamatnak a lefékezésére irányulnak. Civil szakmai szervezetünknek az a véleménye, hogy a társadalom jelenlegi állapotában, – nehéz anyagi helyzetük ellenére – elsősorban az iskolafenntartó önkormányzatok járulhatnak hozzá ennek a helyzetnek a megváltoztatásához az iskolai testnevelés és sport pozíciójának az erősítésével.

A hatályos közoktatási törvény az 1-4. évfolyamokon “legalább heti három” testnevelésórát tesz kötelezővé (52. §. (3), 48. § (2), de a törvény megadja a lehetőséget a mindennapos tanórai testnevelés megvalósítására is az 1-4. évfolyamokon. Ennek érdekében eddig szép eredményeket értek el, például Debrecen, Hódmezővásárhely és Szolnok város önkormányzatai.

Civil szakmai szervezetünk nevében tisztelettel arra kérem, hogy a testület 2008. év első félévi munkatervének programjában adjon lehetőséget az ifjúság egészségi állapotának és az iskolai testnevelés helyzetének napirendre tűzésére.

A pozitív irányú változás megindítása érdekében egyesületünk a következő főbb stratégiai célokat jelöli meg:

• Az iskolák pedagógia programjában az egészségnek, mint meghatározó értéknek az első helyre kerülését.
• A közoktatás 1-4 évfolyamain a heti 5 testnevelésóra fokozatos bevezetését.
• A közoktatás 1-4 évfolyamain csak szakképzett pedagógusok alkalmazását (műveltségterületre képzett tanítók, testnevelő tanárok, továbbképző programok).
• A házibajnokságokra (!) és iskolák közötti versenyekre épített diáksport fejlesztését, turisztikai programok szervezését.
• A Művészeti és Sportnapok az Egészségért” elnevezésű tanévvégi sportünnepély megrendezését.

Az együttműködési lehetőségben bízva, munkatársaimmal készséggel állunk rendelkezésére.

A közelgő ünnepek alkalmából, Önnek és munkatársainak kellemes, meghitt karácsonyt és eredményes, békés, boldog újévet kívánok.

Budapest, 2007. december 14.

Szívélyes üdvözlettel: Prof. Istvánfi Csaba

Válaszlevelek:

• Pécs
• Székesfehérvár
• Kaposvár