A Magyar Testnevelési Egyetem életre hívásának gondolata már a századfordulón felmerült, de a konkrét előkészületek csak az 1920-as évek elején kezdődtek, majd alapítónk, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán az első tanév ünnepélyes megnyitására 1925 novemberében került sor.

Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, a TF alapítója

Az intézménnyel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Clubja.

A kezdeti három évről 1929-ben négyre emelték a tanulmányi időt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló TF működése első két évtizedében a tanárképzésen kívül jelentős sikereket ért el az edzőképzésben, a különféle továbbképző tanfolyamok szervezése és a tudományos kutatások alapjainak megvetése terén is.

A második világháborút követően, 1946 februárjában nyitotta meg újra kapuit a főiskola. Az újjáalakuló sportklub a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) néven kezdte meg működését. Az 1949/50-es tanévben megalakultak a tanszékek, új tantervek készültek és új szervezeti szabályzat született. A tanári szak mellett létrejött az edzői, majd a sportvezetői szak, megindult az esti és a levelező oktatás.

Az 1959-ben létesített Testnevelési Tudományos Kutató Intézet 1969. január 1-jétől a Testnevelési Főiskola Kutató Intézeteként (TFKI) folytatta működését. A testnevelési és sportszakemberek továbbképzési feladatainak ellátására 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI). A TFTI felnőtt- és továbbképzési oktatási feladatait 2010-től a TF Felnőttképzési Csoportja végzi.

1975-ben a fennállása 50. évfordulóját ünneplő Magyar Testnevelési Főiskola egyetemi rangot kapott, 1985-ben teljes jogú, 1989-ben pedig elnevezésében is egyetem lett.

A 90-es évek elején a magyar felsőoktatásban bekövetkezett változások természetesen nem hagyták érintetlenül a Magyar Testnevelési Egyetem tevékenységét és működését sem. Növekedett a hallgatói létszám, új szakok kezdték meg működésüket, az egyetem elnyerte a tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzés jogát (PhD-képzés). Az oklevél kiadásával már rendelkező alapképzési szakokat a Magyar Akkreditációs Bizottság 1998-ban akkreditálta.

Dr. Glatz Ferenc és dr. Istvánfi Csaba avatta fel
a TF alapítójának, dr. Klebelsberg Kunónak a szobrát (1994)

Az alapítás évétől intézményünkben mintegy 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát. Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok egész sora koptatta és koptatja ma is a TF padjait. Díszdoktoraink között tudhatjuk a nemzetközi sportdiplomácia és a sporttudomány jeles képviselőit.

2000-ben a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő intézmény már a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként (TF) szolgálja a magyar testnevelés és sport ügyét. A kar a felsőoktatás általános változásának megfelelően, 2006-tól áttért a kétszintű bolognai képzési rendszerre. Ebben a képzési struktúrában a 2006/2007-es tanévben a TF a sporttudományi képzési terület mind a négy alapképzési szakán elindította a képzést, a 2008/2009-es tanévben két szakon (sportmenedzser, szakedző) megkezdődött a mesterképzés is, mely mára a sporttudományi képzési terület valamennyi akkreditált szakán elindult.

A TF tevékenységének alapvető területei, feladatai, a képzés szakterületei

A mai intézmény küldetése az elmúlt 75 esztendő alatt sokat változott, tartalmilag gyarapodott, eredeti küldetésének alapvető magjaként azonban az egyetemi szintű testnevelő tanárképzést a közép- és felsőfokú oktatási intézmények számára megtartotta. 1960 óta létrejött a tanári szak mellett a szakedzői, a humánkineziológia, a táncpedagógusi, a gyógytestnevelő tanári, az egészségtan-tanári, a sportmenedzser és a mentálhigiéné szak.

A kar állami feladatként ellátott alaptevékenysége

- a sporttudománynak mint interdiszciplináris tudományterületnek és a humánkineziológiának a művelése, valamint az egészségtudománynak, elsősorban a prevenciónak a fejlesztése;

- testnevelési és sportszakemberek alap- és továbbképzése (idegen nyelven is);

• az alap-, közép- és felsőfokú oktatás teljes vertikumában,
• a sportmozgalom különböző területeire, a szabadidő, az iskolai és a versenysport, valamint
• a népegészségügy számára;

- az egyetem képesítési követelményeiben meghatározott feladatok;

• az alapfokú képzésben: sportoktatók képzése;
• a középfokú képzésben: sportedzők, sportszervezők-sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
• a főiskolai szintű képzésben: szakedzők, sportmenedzserek, táncpedagógusok és rekreációirányítók képzése;
• az alapképzésben (BSc-n): sportszervezők, testnevelő-edzők, humánkinezológusok és rekreációs szakemberek képzése;
• az egyetemi szintű képzésben: testnevelő tanárok, humánkineziológusok, gyógytestnevelő tanárok és egészségtantanárok képzése;
• a mesterképzésben (MSc-n és MA-n): testnevelő tanárok, gyógytestnevelő tanárok, egészségfejlesztő tanárok, humánkineziológusok, szakedzők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
• a felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon: sportpszichológusok, lovaskultúra oktatók és preventív mozgásterapeuták képzése;
• a posztgraduális szintű képzésben: doktoranduszok képzése;

- működési támogatásból fedezett, a megalapított szakok diszciplináihoz kapcsolódó tudományos kutatás, fejlesztés és tudományszervező tevékenység.

A kar feladatai

A megalapított akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alap- és mesterképzés, főiskolai és egyetemi szintű szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés.

A kari szabad kapacitás kihasználása

Belső szabályzataiban foglalt módon a Kar személyi és anyagi kapacitásának felhasználásával költségtérítéses képzési formákat szervez, ill. szolgáltatásokat végez:

• a felsőoktatási törvény által megállapított létszámkeret feletti, de az állami feladatként ellátott alaptevékenységgel azonos feladatra felvett hallgatók számára;
• a felsőoktatási törvény által az alapfeladatra megállapított létszámkeretbe tartozó hallgatók képzése során a képesítési követelményekben meghatározottakat meghaladó igények kielégítésére;
• a megalapított akkreditált felsőfokú szakképzési, a felsőoktatási alapképzési, az általános és szakirányú továbbképzési szakon, valamint a doktori képzésben nem nappali tagozatos hallgatók számára.