Tóth Ákos 60 év után sem búcsúzik a TF-től

Amolyan igazi TF-es módon, vidáman, barátságosan, meghatóan és nosztalgikusan ünnepelték mostani és egykori kollégái, tanítványai, pálya- és évfolyamtársai a még mindig aktív dr. Tóth Ákos 60 éves tanári pályafutásának lezárását.

Hatvan év életkorban sem kevés, pályafutásban pedig végképp nem! Az idén 83 éves dr. Tóth Ákos, az Úszás és Vízi Sportok Tanszék címzetes egyetemi tanára – 17 éven át tanszékvezető, hét éven keresztül az úszók szövetségi kapitánya – pontosan ennyi időt, 60 évet töltött el a TF katedráján, az egyetem egyik ikonikus tanszékén, ahol utolsó tanévét tölti jelenleg.

Hatvan évet egyetlen munkahelyen. Kimondani is sok, és számos, Tóth Ákos tiszteletére érkezett vendég is így volt ezzel. Például az 1965-ös évfolyam számos tagja, korábbi évfolyamtársak, akik az ország különböző szegletéből látogattak el erre az eseményre.

A vendégeket végignézve feltárult a múlt: ahogy Tóth Ákos fogalmazott, az elmúlt 60 év egy-egy mozaikdarabja tűnt fel a Hepp Ferenc-teremben. Többek között Sós Csaba professzor, barát és munkatárs, korábbi tanszékvezető, dr. Egressy János mostani tanszékvezető, Gombocz János professzor, Mocsai Lajos korábbi rektor, kuratóriumi elnök vagy éppen Hargitay András többszörös világ- és Európa-bajnok úszó. Ám a fiatalabb generáció tagjait se hagyjuk ki a felsorolásból, akik szintén ünnepelni jöttek: dr. Szájer Péter tanszéki tagot, Virth Balázs úszóedzőt.

Tóth Ákos jóval több, mint számtalan cím és kitüntetés birtokosa, a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka tagja, TF-aranygyűrű és TF-emlékérem tulajdonosa, az egyetem aranydiplomása. Ő a hazai úszósport megkerülhetetlen alakja, 30 módszertani tankönyv szerzője – többek között az Úszónemzet Program című könyvé –, és nem utolsósorban mester, tanár, pedagógus, aki szeretett tanítani: nemcsak gyerekeket úszni, hanem leendő testnevelő tanárokat, edzőket arra, hogyan kell gyerekeket úszni tanítani.

A köszöntők sorát Szájer Péter kezdte, aki Wladár Sándor, a hazai úszószövetség elnöke szavait tolmácsolta a hallgatóságnak: a korábbi olimpiai bajnok úszó háláját fejezte ki, hogy 60 éven át végzett magas színvonalú oktatói, szakember- és továbbképző tevékenységével, valamint intézetvezetői munkájával maradandó értékeket teremtett a magyar sport, úszósport számára.

Sós Csaba számos hasonlóságra hívta fel a figyelmet: akárcsak ő, Tóth Ákos is volt tanszékvezető és szövetségi kapitány is – mindkét feladatkörben bátran támaszkodhatott Tóth Ákos tudására, tapasztalatára. A tanszéken eltöltött ötvenéves intenzív munkakapcsolat során látta, hogy Tóth Ákos – személyiségéből fakadóan – mindenkivel jól kijött, mindenkit ki tudott békíteni, még a legnagyobb ellenfeleket is. Nemcsak a tanszéken, hanem a hazai úszósportban is. Szakmai legitimitásának alapja az volt, hogy mindvégig élő kapcsolatot tartott fent a sportággal.

„Azt tudni kell, hogy amikor 1977-ben kinevezték szövetségi kapitánynak, a magyar úszósport a gödör mélyén volt. Az egy évvel korábbi montreali olimpián egyetlen érmet sem szereztek úszóink, amire korábban még sosem volt példa. Az akkori vezetőség azt várta tőle, hogy fiatalítson, és hagyja ki az olimpián leszerepelt „öregeket”. Ákos nem így tett, mert távol állt tőle ez a mentalitás – és milyen jól tette, hiszen 1980-ban Moszkvában Wladár Sándor felért a csúcsra” – emlékezett vissza Sós Csaba.

Gombocz János professzor emeritus egyszerre nevezte Tóth Ákost a hagyományok őrzőjének és újítónak, illetve a feladatok végrehajtójának: amit elvállalt, végig is csinálta, és soha nem maradt utána befejezetlen feladat.

Az ünnepség egyik záróakkordjakén levetítették azt a 30 perces filmet, amelyet Tóth Ákos saját archív és mostani felvételeiből állítottak össze 60 éves pályafutásáról.

Az ünnepelt a rá jellemző szerénységgel elmondta: a legnagyszerűbb dolog a mostani eseményben nem az, hogy őt ünneplik, hanem az, hogy olyanok gyűltek össze egy helyre, akik másképp sosem találkoznának.

„Nagyon sokat köszönhetek a TF-nek, többek között a feleségemet is. Büszke vagyok arra, hogy sikerült felépítenem a tanszéket, továbbá arra, hogy sikerült kifejleszteni azt az oktatásmódszert, amelynek az volt a célja, hogy megszerettessük az úszást a gyerekekkel, és megtanítsuk a tanárokat, edzőket arra, hogy adják át nekik az úszással kapcsolatos tudást. Örülök, hogy jó kezekben van az Úszás Tanszék, telis-tele tettre kész fiatalokkal és tapasztalt kollégákkal. Én most elköszönök, de nem biztos, hogy végleg. Ha kellek, jövök és segítek.”

Címkék: Úszás és Vízi Sportok Tanszék,Tóth Ákos

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek