Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - Gyermekvédelem a sportban – a jogi szabályozás elmélete és gyakorlata a konferenciák és képzések programjában

A gyermekvédelem sportjogi szabályozása ma már megkerülhetetlen kérdés a hazai sportéletben. Ennek fontosságát hangsúlyozta két rangos szakmai eseményen is dr. Szekeres Diána, a TF Sportjogi Tanszékének vezetője.

A tavalyi év végén az egyetem két tudományos eseményének volt szervezője és előadója is egyben. Ezekben fontos szerepet vállalt dr. Szekeres Diána, a Sportjogi Tanszék vezetője, aki a TF Gyermek-, ifjúság- és szakembervédelmi (GYISZVÉD) kutatócsoportjának tagjaként mind a Safeguarding a sportban – Útban a preventív gyermek-, ifjúság- és szakembervédelem felé, mind pedig a VII. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián a gyermekvédelem sportjogi szabályozásának elméleti alapjairól és gyakorlati érvényesüléséről beszélt. Az előadások tartalmazták azokat az eredményeket is, amelyek a négyéves pályázati kutatómunka konklúzióiként születtek, és megjelennek az egyetem releváns kurzusainak tananyagaiban is. Erről, valamint a jövőbeli kihívásokról és feladatokról kérdeztük a docens asszonyt.

– Miért kiemelt jelentőségű a gyermekvédelem sportjogi szabályozása?
– A gyermekvédelem a sportban nem csupán jogi, hanem erkölcsi és társadalmi kérdés is. A sport hagyományosan a nevelés és a közösségépítés terepe, a teljesítményorientált kultúra és a hierarchikus viszonyok ugyanakkor sokszor olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a gyermekek kiszolgáltatottá válhatnak. A jogi szabályozás célja, hogy világos kereteket adjon a gyermekek védelmére, és biztosítsa, hogy a sport valóban biztonságos és támogató környezet legyen számukra.

– Melyek azok a jogi dokumentumok, amelyek a gyermekvédelem alapját képezik a sportban?
– Az alapvető kiindulópont az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, amely a gyermekek jogait nemzetközi szinten deklarálja. Hazai szinten a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), az Alaptörvény gyermekvédelmi rendelkezései, valamint a sportról szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv releváns szabályai alkotják a jogi keretet. Ezek mellett a sportági szabályzatok és etikai kódexek is fontos szerepet játszanak, hiszen a gyakorlatban ezek határozzák meg a mindennapi működést.

– Hogyan érvényesül a gyermekvédelem a sportban a gyakorlatban?
– Sajnos sokáig fragmentált, eseti és reaktív módon. Bár a jogrendszer deklaratív szinten zéró toleranciát hirdet a gyermekekkel szembeni erőszakkal szemben, a sportban a gyermekvédelem gyakran hiányos volt. A sportági autonómiára épülő önszabályozás, a teljesítményorientált edzői kultúra és a hierarchikus viszonyok normalizálták a bántalmazás több formáját, különösen azokat, amelyek a „szürke zónába” estek, például a pszichológiai nyomásgyakorlást.

– Milyen szerepe van a szakszövetségi szabályzatoknak és az etikai normáknak?
– A szakszövetségi szabályzatok – például a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ), a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) és a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) dokumentumai – tartalmazhatnak akár speciális safeguarding gyermekvédelmi rendelkezéseket, de ezek nem egységesek, és van, amikor is nem elég részletesek, kellően részletezettek. A jelzőrendszer működése sem mindig hatékony, ami azt jelenti, hogy az esetek gyakran késve vagy egyáltalán nem jutnak el a megfelelő hatóságokhoz.

– Mi a jelentősége a 2024. évi XXX. törvénynek?
– Ez a törvény mérföldkő, mert a jelzési kötelezettség elmulasztásához büntetőjogi szankciót kapcsol. Ez azt jelenti, hogy aki tudomást szerez a gyermek veszélyeztetéséről, és nem jelzi, jogi felelősségre vonható. Ez erősíti a prevenciót, és egyértelmű üzenetet küld: a gyermekvédelem nem opcionális, hanem jogi kötelezettség.

– Milyen kihívások és megoldások szükségesek ezen a területen a jövőben?
– A legnagyobb kihívás a sportjogi és gyermekvédelmi eljárások közötti koherenciahiány. Szükség van standardizált eljárásrendekre, digitális nyilvántartásra, valamint a gyermekvédelmi felelősök kötelező kijelölésére minden sportegyesületben. Emellett elengedhetetlen a sportszakemberek rendszeres képzése, hogy tisztában legyenek a jogi és etikai kötelezettségeikkel. Végső soron a cél egy gyermekbarát sportkultúra megteremtése, amelyben a teljesítmény nem mehet a biztonság rovására.

– Mi a személyes víziód arról, hogyan fog érvényesülni a gyermekvédelem a sportban?
– Olyan sportkörnyezetet szeretnék látni, ahol a gyermekek jogai nemcsak papíron léteznek, hanem a mindennapi gyakorlatban is érvényesülnek. Ehhez szükség van jogi garanciákra, intézményi felelősségvállalásra és kulturális változásra. A sport a fejlődés, az öröm és az egészség terepe kell, hogy legyen – nem pedig a félelemé vagy a kiszolgáltatottságé.

Címkék: Szekeres Diána,Sportjogi Tanszék,gyermekvédelem,GYISZVÉD

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek