Rangos szaklap közölte a TF kutatóinak új ACL-sérülésmodelljét
2025. november 24.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Q1-es besorolású folyóiratban jelent meg egy TF kutatók által is jegyzett cikk, amelyben a térd elülső keresztszalagjának sérülését modellezték.

A „Biomechanical Model of Non-Contact Anterior Cruciate Ligament Injury Concerning Shin Angle and Field Surface Traction Parameters—With a Piezo2 Interpretation” című publikáció a Q1-es besorolású „Biomechanical Research to Optimize Performance and Reduce Injury Risk in Team Sports” sportfolyóirat különszámában jelent meg.

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakul ki a sportolók által egyik leginkább rettegett sérülés, az elülső keresztszalag (ACL) szakadása. A szerzők által létrehozott biomechanikai modell az alsó végtag ízületi szöghelyzetének, a térdízületet stabilizáló izmok aktivációjának, a sportpálya felülettapadási paramétereinek és az elülső keresztszalagot érő erőhatás nagyságának kapcsolatát vizsgálja.

A kutatók egészséges sportolók térdízületének MRI-felvételeit elemezték a szakirodalomban korábban nem feldolgozott anatómiai értékek meghatározásának érdekében. Az anatómiai értékeket felhasználva hozták létre a biomechanikai modellt. A modellt a szerzők elsősorban a futball és kézilabda szempontjainak figyelembevételével alkották meg, az eredmények azonban más sportágakban is univerzálisan alkalmazhatók.

A modell elemzése alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az elülsőkeresztszalag-szakadás szempontjából egy függőleges felugrás egylábas talajra érkezési fázisában amennyiben a sportpálya felületének tapadási paraméterei kedvezőtlenebbek – vagyis a felület csúszósabb –, egyes ízületi helyzetekben az ACL-szalagot érő erőhatás megnövekedhet, akár olyan mértékben is, ami az ACL szakadását eredményezheti. A kutatók további feltételezése, hogy egy ACL-sérülést megelőző Piezo2 ioncsatorna-károsodás eredményeként olyan neuromuszkuláris szabályozást megzavaró folyamat következhet be, amely negatívan befolyásolhatja a térdízületet stabilizáló izomok aktivációját, ezzel tovább növelve a sérülés bekövetkezésének valószínűségét.

ACL terdserules 2

A kutatásban a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem három tanszéke és a Nemzeti Kézilabda Akadémia munkatársai működtek közre: Sümegi Tekla (NEKA), dr. Sonkodi Balázs, prof. dr. Berkes István (Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék), Havanecz Krisztián (Edzéselméleti és Módszertani Kutató Központ) és dr. Kopper Bence (Kineziológia Tanszék).

A publikáció ezen a linken elérhető.

2026. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!